Vélemények a „Kizárólag a tudás dönti el, hogy egy nép mire jut a jövőben” című, dr. Hanula Barnával készült interjúhoz

Ritkaság, hogy egy interjú vagy cikk ekkora érdeklődést vált ki a fejlodesgazdasagtan.hu olvasói körében, ezért döntött úgy a honlap szerkesztősége, hogy közread egy csokrot az interjú visszhangjaiból. Honlapunk viszonylag kevéssé ismert, pedig rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a technológiai fejlődésről, és annak gazdaságpolitikai összefüggéseiről széles körben legyen ismert a valóság. Ennek érdekében bíztatjuk olvasóinkat, hogy osszák meg velünk tapasztalataikat!

The determinants of knowledge-based economy development at a ...
kép forrása: medium.com

Kocsis Tamás

“Különösen Ázsiában látszik, hogy a tudás hatalom és a 21. században csak és kizárólag a tudás és a kompetencia fogja eldönteni, hogy egy-egy nép vagy terület lakói hogyan élnek és mire jutnak. A létbiztonság forrása történelmileg már sok minden volt: földbirtok, gyűjtögető terület, szén, olaj. A 21. században ez egészen biztosan a tudás lesz. A tudás természetesen nagyon diverzifikált, különböző szinten és különböző posztokon jelenik meg, de meggyőződésem, hogy a hozzáadott értéket mindig is az ember fogja megteremteni.”

Hivatásos “tamáskodókén” szeretném hinni és remélem, hogy így lesz…

Dunai Péter

„Érdekes, mert végre nem egy okostojás elméleti közgazdász, hanem egy gyakorló vállalati szakember mondja el érdekes és tapasztalati alapú véleményét. Ami nem mindig hízelgő. Benne van az ősigazság, a magyarok kissé tunyák, provinciálisak, nem kreatívak, a FÉLFEUDALISTA RENDSZERBEN ÉRZIK JÓL MAGUKAT.  (LÁSD A JELENLEGI HELYZETET).”

M. Lengyel László

„Dunai Péter fontos körülményt emleget, de nem a tunyaság és nem is kreativitás hiánya a baj, hanem a biztonságra való törekvés. A dzsentri hivatalt vagy rangot akart, mert abból megél, még a művész is dörgölődzik az államhoz, mert biztos megélhetést akar. A tudós is csak akkor tud, ha van miből kutatnia. Hiányoznak a független alapok, alapítványok, tőkeerős civil szervezetek, hiányzik az összetartozás tudata és ebből fakadóan az összefogás célok elérésére államtól függetlenül (nézzétek meg akár a pártok, de a szakszervezetek, szakmai szervezetek, kamarák, szövetségek, bármik állapotát). Aratni mindenki akarna, vetni senki. Az egyéni túlélési stratégiák, ha mégoly sikeresek is ritkán, soha nem állnak össze ország- vagy nemzetstratégiává. Ezt nem érti meg a magyar, ellenben nagyon jól érti néhány ember odafönn, és ebből jön a fél- (vagy tán egészen) feudalizmus. Nem harapjuk meg a kezet, amelyik a csontot dobja. Kutyák dala, Farkasok dala, mikor is írta Petőfi?”

Osman Péter

 „Abishur Prakash: Go.AI – A mesterséges intelligencia geopolitikája – Pallas Athéné Könyvkiadó, 2020. Dr. Osman Péter ismertetése. Prakasht már ismerjük. Az Új geopolitika – A világ jövője Technológia I-II. c. könyvéről (Pallas Athéné Books, 2018) a Hírlevél 2019/4. számában szóltunk…. “Sokat vitatkozunk róla, de időközben arról is elfelejtkezünk, hogy az elektromos áramot tekintjük tiszta energiának, holott a világ antropogén széndioxid kibocsájtásának 40%-a köszönhető az elektromos áram termelésnek. Nincs más olyan emberi tevékenység, ami hasonlóan környezetszennyező lenne, mint az áramtermelés. Teljesen egyértelmű, hogy ezen kell változtatni először, annak érdekében, hogy előre lépjünk.” – és akkor még nincs a képben, s talán még ki sem számították, mekkora a teljes ráfordítás-igénye az elektromos energia tárolásához szükséges eszközök gyártásának (beleértve természetesen a szükséges alap- és segédanyagok előállítását is), az elhasznált eszközök reciklálásának, az alapanyagok kitermelésével járó környezeti károk megszüntetésének. És sorolhatnánk.”

Kemény László

„Szerencsénkre a magyar “rögvalóság” is repedezik, és kidugják a fejüket azok a hajtások, amelyekből szárba-szökkenhet nálunk is a 21. század posztindusztriális civilizációja.Viták arról, hogy az ipari társadalmat felváltó tudományos-technikai forradalom milyen változásokat eredményezhet, már az 1960-s években zajlottak, még “tudományos fő-irány” is létezett 1979-ig. Közben elkezdődött a hidegháború lezárásának befejező szakasza, és minden erőforrást Közép-Európában erre összpontosítottak. Ebből lett a rendszerváltás! A világ egészében pedig elrobogott mellettünk. Most néhányan igyekszünk az említett hajtásokat “babusgatni”, hátha ezzel járulhatunk hozzá a magyarság észretéréséhez.

Íme egy bizonyíték: http://fejlodesgazdasagtan.hu/2020/08/06/kizarolag-a-tudas-donti-el-hogy-egy-nep-mire-jut-a-jovoben/#more-258

***

Honlapunk 2020. május 7-én indult. A honlapon eddig több, mint 40 anyag jelent meg, köztük sok kiváló szakértőtől származó írás, interjú olvasható. Honlapunk elérhető a http://fejlodesgazdasagtan.hu címen.

Szólj hozzá!