Eszmecsere a globalizáció és a közgazdaságtan témaköréből „El kellene gondolkodni a globalizáció Új Mechanizmusán.”

2019. június 25-én Kiss László felkérésére három közgazdász, Bod Péter Ákos (egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem), Farkas Péter (nyugdíjas főmunkatárs, KRTK Világgazdasági Intézet) és Trautmann László (egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem) ült le
beszélgetni a globalizáció és a közgazdaság-tudomány kérdéseiről. A beszélgetést jelentős
szerkesztési munka követte, amely során minden szerző kiegészíthette saját hozzászólását.
Kiss Endre filozófus pedig, aki sajnos nem tudott részt venni a beszélgetésen, írásban fogalmazta meg véleményét. A kéziratot 2019. október 29-én zártuk le.

GLOBALIZATION - ECONOMICs SIMPLIFIED
forrás: economicssimplified

Olvass továbbEszmecsere a globalizáció és a közgazdaságtan témaköréből „El kellene gondolkodni a globalizáció Új Mechanizmusán.”

The Covid-19 pandemic and Europe

István P. Székely, European Commission and Corvinus University of Budapest

Summary

This papers looks into the impact of the Covid-19 pandemic on the European Union. The current crisis found European economies in very different situations regarding their economic fundamentals and fiscal capacities to support their economies. Thus, the need for a strong EU level policy response emerged. Europe has learned its lessons from the previous crisis and acted decisively and in a coordinated fashion. The paper discusses these policy responses and some of the longer-term challenges of the current crisis.

Istvan SZEKELY | Principal Adviser | PhD | European Commission, Brussels |  ec | Economic and Financial Affairs (ECFIN)
source: researchgate.net

Olvass továbbThe Covid-19 pandemic and Europe

Közgazdaságtan: A bűnben fogant tudomány?

Összefoglaló A közgazdaságtan humanizálása c. könyv bemutatójáról

Baranyi Dániel Martin

A közgazdaságtan emberképét, az ún. homo oeconomicus-t gyakran vezetik vissza Adam Smithre és a láthatatlan kéz elméletére. A homo oeconomicus racionális és önző. Adam Smith a morálfilozófia skót professzora, akit a klasszikus közgazdaságtan atyjaként is számon tartanak, valóban erkölcstelen tudományt alapozott volna meg? A diszciplína alapítója A nemzetek gazdagsága (1776) előtt írta az Erkölcsi érzelmek elmélete (1759) című könyvét, melyet a filozófusok gyakran összeegyeztethetetlennek látnak a láthatatlan kéz elméletéhez kötött önző emberképpel. Vajon a közgazdaságtan tényleg bűnben fogant és ezért a tudományosságának alapja az erkölcstelenség? Többek között erre a kérdésre is keresi a választ A közgazdaságtan humanizálása c. könyv, melynek könyvbemutatóját 2020. augusztus 26-án tartották. A beszélgetést Sárvári Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója moderálta, beszélgetőpartnerei pedig Neszveda Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, valamint Bertók Rózsa, a Pécsi Egyetem egyetemi docense voltak.

Olvass továbbKözgazdaságtan: A bűnben fogant tudomány?