TÜKÖR a gazdaságpolitikához

A TÜKÖR pillanatfelvétel a gazdaság állapotáról. Szorosan nem köthető a gazdaságpolitikához, de két aktor számára, a monetáris és fiskális politikáért felelős személynek fontos üzenet.

Varázsceruza – Mesebirodalom
Részlet A varázsceruza című sorozatból

II. Foglalkoztatásbővülés és növekedés

Szabó Dorottya

Az alábbi elemzés folytatása a foglalkoztatásbővülés és a gazdasági növekedés közti összefüggéseket tárgyaló sorozatnak. Ebben a részben Csehország, Lengyelország és Szlovénia esetében mutatom be a kapcsolatokat.

A felhasznált adatok az Eurostat[1] adatbázisából származó negyedéves, szezonálisan kiigazított értékek. A foglalkoztatás és a reál GDP időbeli növekedésének bemutatására 2015-ös bázisév melletti bázisindexek idősorai szolgálnak ebben az elemzésben, ami a két mutató mértékegységéből és nagyságrendjéből eredő összehasonlíthatatlanság miatt indokolt. A következő ábrák a reál GDP és a foglalkoztatottság 2015-ös saját értékükhöz viszonyított értékeit mutatják be a 2008-2019 közti időszakban a három említett országra vonatkozóan. 


Az idősorokon jól látszik, hogy 2015 és 2016 között mindhárom ország esetében meghaladta a foglalkoztatás növekedési ütemét a reál GDP növekedési üteme, és ettől kezdve jelentősebb ütemben nő az utóbbi. Az elemzéssorozat előző részében azt láthattuk, hogy Németország és Magyarország esetében ez a váltás 2017 környékére tehető, ezekben az országokban azonban a foglalkoztatás trendje is jelentősebb hosszú távú növekedést mutatott[1]. A hosszú távú trendek Csehország és Lengyelország esetében magyarázatot adhatnak arra, miért csak 2015 II. negyedévéig tudott lépést tartani a foglalkoztatás növekedése a GDP növekedésével. Ezekben az országokban a vizsgált időszakban nem zajlott le jelentős foglalkoztatásbővülés, szemben Németországgal, ahol a 2010-es években felgyorsult a munkaerőbeáramlás, és Magyarországgal, ahol a közmunkaprogram indukálhatott növekedést.

Az ábrákon Csehország és Szlovénia esetében megfigyelhető, hogy 2014-től kezdve tartósabban felgyorsult a GDP növekedése. Hasonló, jól meghatározható strukturális törés található a trendben Magyarország esetében 2013-tól. Ez utalhat arra, hogy hazánkban a kkv-k gyorsabban reagáltak a technológiai fejlődéshez.

Az üzleti ciklusok elemzése segíthet minket abban, hogy képet kapjunk arról, hogy a két vizsgált ország esetében mennyire valósul meg a gazdasági teljesítményben tapasztalható ingadozások munkaerőpiacra kiterjedő hatásának kisimítása. Az idősorokból a Hodrick-Prescott[2] szűrési eljárást alkalmazva kinyerhetők a ciklikus komponensek, amik megmutatják, hogy az adott mutatók a megfigyelt időpontokban miként térnek el a saját trendjeiktől. Ezeket az eltéréseket mutatják be a következő ábrák:



A ciklikus komponensek idősoraira tekintve szembetűnő, hogy Lengyelország esetében a foglalkoztatás kontraciklikus gazdasági mutató, a GDP ciklikus komponensével ellentétes irányba mozog, ami nincs teljes összhangban az általános tapasztalattal. Ez a jelenség sajátos foglalkoztatáspolitikára utalhat, illetve arra, hogy a foglalkoztatásbővülés nem a hatékonyságnövekedés fenntartásával összhangban, hanem annak kárára valósult meg a lengyel munkaerőpiacon. Ennek az egyik lehetséges oka, hogy nem minden munkaerőpiaci réteg számára volt biztosított a felzárkózás a technológiai váltáshoz, ugyanakkor a gazdaságpolitikai cél ezen réteg foglalkoztatása volt .

Adatok forrása: Eurostat (2020), saját szerkesztés

Az eddig vizsgált országok összehasonlítása alapján elmondható, hogy Csehország esetében a legalacsonyabb a foglalkoztatás ciklikus komponensének szórása, miközben erős korrelációt mutat a GDP trend körüli mozgásával. Ez alapján arra következtethetünk, hogy a foglalkoztatás kevésbé kitett a GDP üzleti ciklusokon belüli kilengéseinek, de ugyanakkor a nemzetgazdaság egésze és a munkaerőpiac közti kölcsönhatás gyorsabb, kisebb a súrlódás.

Lengyelország és Szlovénia esetében a két gazdasági mutató ciklikus komponenseinek egymáshoz viszonyított szórása a magyar értékekhez hasonló. Ezen országok esetében is feltételezhető tehát, hogy a munkaerőpiaci intézmények kevésbé képesek kezelni a GDP trend körüli kilengéseit mind makro-, mind pedig mikroszinten. A munkaerőpiaci szereplők bizalmi szintjének megerősítése, az emberierőforrás-menedzsment tevékenységek fejlesztése, és a foglalkoztatáspolitikai intézményrendszer hatékonyságának növelése a térség több országának jelent kihívást a jelenleg is zajló technológiai korszakváltás éveiben.

[1] http://fejlodesgazdasagtan.hu/2020/12/02/tukor-a-gazdasagpolitikahoz-3/#more-327

[2]A Hodrick-Prescott-féle szűrési eljárásról:  https://www.investopedia.com/terms/h/hpfilter.asp

[1] https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/NAMQ_10_GDP__custom_316881/default/table?lang=en

https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/LFSI_EMP_Q__custom_316903/default/table?lang=en

Szólj hozzá!