A fiatal munkavállalók SZJA-mentessége

Edward Munch: Szorongás

Szerzők: Szabó Dorottya – Trautmann László

2021. január 15-én jelentették be, hogy 2022 január 1-től a 25. életévüket be nem töltött munkavállalók mentesülnek a személyi jövedelemadó befizetésének kötelezettsége alól. Ez nem egyedi intézkedés, Lengyelországban 2019 augusztusa óta a 26 éven aluli munkavállalók részesülnek ilyen típusú adókedvezményben.

Az Eurostat 25 éven aluliak munkanélküliségi rátájára vonatkozó havi adatai alapján készítettünk rövid elemzést, melyben azt vizsgáljuk, hogy Lengyelországban sikeresnek mondható-e a fiatal munkavállalók munkaerőpiaci integrációjának SZJA-elengedés általi ösztönzése.

1. ábra: A 25 éven aluliak munkanélküliségi rátájának alakulása a V4 országok esetében (2010-2020)

Az 1. ábra a V4 országok esetében mutatja be a 25. életévüket be nem töltött munkavállalók körében mért munkanélküliségi rátát 2010 januárja és 2020 októbere között. Az ábrán látszik, hogy a munkanélküliségi ráta mind a négy országban hasonló trendek mentén alakult, az időszak elején közelítően stagnált a ráta, majd 2013 és 2014 között mindegyik ország esetében csökkenő pályára állt. Magyarország és Lengyelország adatai a vizsgált időszakban meglehetősen közel esnek egymáshoz, 2019 első felében pedig közel azonos értéket vett fel a munkanélküliségi ráta a két ország esetében. 2019 második felében Lengyelországban a megelőző időszakhoz képest meredekebben csökkent a ráta, míg Magyarországon átmeneti növekedés figyelhető meg. A koronavírus járvány munkaerőpiacra tett hatása erősen befolyásolta a 25 éven aluliak foglalkoztatottságát is. Az ábrán azt láthatjuk, hogy Lengyelország esetében a fiatal munkaerő munkanélküliségi rátája a 2019 elejére jellemző szintig nőtt, míg a másik három ország esetében több évvel korábbi szintre ugrott vissza a ráta 2020-ban. Bár Magyarország 2020-as októberi adata a lengyelországinál (12,3%) valamivel alacsonyabb, 11,9%-os értéket mutat, azonban a 2020 májusa és 2020 októbere között megvalósult 4%-pontos csökkenés mögött különböző, a foglalkoztatást érintő problémák húzódnak meg.[1]

Gyorselemzésünkben a Lengyelországban bevezetett foglalkoztatáspolitikai intézkedés hatásának vizsgálatához egy OLS modellt futtattunk, melyben a (jelen esetben köbös) trend és a szezonalitás kiszűrése mellett kétértékű változóként szerepeltettük az intézkedés bevezetését. Ennek értelmében ez a változó 0 értéket vett fel a SZJA elengedésének időpontja előtt, 2019 augusztus hónapjától kezdődően pedig 1 értéket. Ebben a keretben tehát determinisztikus[2] idősorként kezeltük a munkanélküliségi ráta időbeli megfigyeléseit. Fontos megjegyezni, hogy bár havi adatokon végeztük el a vizsgálatot, az intézkedés viszonylag friss bevezetése miatt kevés olyan megfigyelésünk van, ami már a foglalkoztatáspolitikai beavatkozás utáni időpontot takar, ez pedig óva int attól, hogy egyértelmű következtetéseket vonjunk le a beavatkozás hosszú távú hatására vonatkozóan.

A modell alapján az adómentesség bevezetését reprezentáló dummy-változó koefficiense -1,56 értéket vett fel, p-értéke (0,1%) alapján pedig elmondható, hogy minden szokásos szignifikanciaszint mellett szignifikáns a változó hatása. Ennek értelmében az adómentesség bevezetésének eredményeként a 25 éven aluliak munkanélküliségi rátája minden más változatlansága mellett átlagosan 1,56 %-ponttal csökkent. Megjegyzendő azonban, hogy a polinomiális trend alkalmazásának korlátja, hogy bár a megválasztott függvényforma a vizsgált időszakra jól illeszkedhet, az általánosító képessége gyenge. Ezen korlát miatt egy másik eljárás alkalmazásával is megvizsgáltuk, hogy volt-e érdembeli hatása az intézkedésnek. A szezonalitás kiszűrése mellett azt vizsgáltuk meg, hogy az adómentesség bevezetésének időpontjához kötődően megfigyelhető-e strukturális törés az idősorban. Az elvégzett Chow-teszt[3] alapján megállapítható, hogy nincs strukturális törés, ami azt jelenti, hogy statisztikailag nem volt számottevő hatása az intézkedésnek, ami ellentmond a korábbi elemzési eredményeknek.

Az egyszerűsített idősorelemzési módszer és a Chow-teszt alapján arra következtethetünk, hogy Lengyelországban a 2019 augusztusában bevezetett, a 26 éven aluli munkavállalókra kiterjedő személyi jövedelemadó mentesség hatása a fiatal munkavállalók munkanélküliségi rátájának alakulása statisztikai szignifikancia szempontjából nem egyértelmű. Az idősor alapján szemmel láthatólag 2019 második felében a korábbinál nagyobb ütemben csökkent a munkanélküliségi ráta, fontos azonban megjegyezni, hogy a fiatal munkavállalók munkaerőpiaci elhelyezkedése nem csupán a nettó bér kérdése.

Miért éppen a 25 év alatti korosztály kap ekkora figyelmet, miért most vezetik be ezt a nagyon fontos intézkedést? Egy, januárban megjelent cikk[4] futótűzként terjedt el a magyar egyetemisták körében, akik a munkaerőpiacra való belépés kapujában álldogálnak, a kapu küszöbének hol ezen, hol azon az oldalán próbálják felmérni karrierlehetőségeiket, és akik a cikkben túlnyomó többségben magukra ismertek. Ezek alapján az atipikus, részmunkaidős foglalkoztatási formák elterjedése, a prekariátus megjelenése, az egyre szűkülő középosztály jelensége mind a fiatal munkavállalók egyre nagyobb fokú bizonytalanságát erősíti. A növekvő nyomás és a szétaprózott erőforrások a fiatal munkavállalók korai kiégéséhez vezetnek, ami egy olyan probléma, amit az SZJA-mentesség nem képes orvosolni. Ugyanakkor ez egy olyan korosztály is, amelyben az igazságosság iránti igény, az erkölcsi koherencia keresése erőteljesebben van jelen. Ők a 2008-as válság gyermekei, gyerekként élték végig a devizahitel problémáit, szüleik útkeresését az egzisztencia biztosítása érdekében. Tudják, hogy az igazságosság érvényesítése létkérdés, ehhez keresik az eszközöket. Itthon tartásuk ezért nem csak a gazdasági növekedés, hanem az erkölcsi fejlődés, a szélsőséges, demagóg álláspontoktól való megszabadulás kérdése is.


[1] https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210129/a-szep-szamok-csak-a-felszin-hatalmas-bajba-kerult-magyarorszag-a-jarvany-masodik-hullamaban-467278

[2] A determinisztikus idősorelemzés alapgondolat az, hogy az adott idősor elvileg függvényszerűen felírható, és ebben a keretben a hibatag szerepe annyi, hogy beállítja az adott időszaki értéket. Ezzel szemben a sztochasztikus idősorelemzés keretében a véletlennek folyamatépítő szerepe van.

[3] A Chow-teszt nullhipotézise, hogy nincs strukturális törés a vizsgált periódusban. A teszt p-értéke alapján a nullhipotézis nem tudtuk elutasítani.

[4] https://tldr.444.hu/2021/01/10/fiatal-felnottek-akiknel-a-kieges-az-alapallapot?fbclid=IwAR2U4eXZWT4SP-cTZlxgmXfO-EQOfJtY1hAVd1xFIlE6_md77Wm-hYwFMKU


Szólj hozzá!