INFORMATION TECHNOLOGIES, READING, AND THE FUTURE OF HIGHER EDUCATION

Fragonard, Jean-Honoré: A Young Girl Reading, 1770

Author: James M. Skelly, PhD, Director, Centre on Critical Thinking, iAS

The article addresses the challenge for universities and colleges to prepare
students for the world they inhabit through relevant course offerings and
new approaches to teaching. Unfortunately, these structures of higher
education still resemble chapels, where the professor is ‘priest,’ and with a
pedagogy that is informed by monologue, methodological nationalism, and
a general lack of awareness of the rapidly changing social and physical
world around us. Starting with the Gutenberg revolution, and following the
ideas of Marshall McLuhan, Sven Birkerts and Joseph Brodsky, the article
approaches the consequences of the new information technologies that are
profoundly rewiring our minds and replacing our ability to think critically.
The author asks: what might education look like today? How might we
challenge young people to learn how to think? The first task appears to
critique and transform the political architecture of classrooms and the
teacher centeredness of pedagogical activity, replacing monologue with
dialogue. Students need to be shown how to critically distance themselves
from the seductions of information technologies, and educational
institutions should return to requiring deep reading and discussion of
extended narratives.

Olvass tovább

Iskolázottsági és keresetegyenlőtlenségek

szerző: Polónyi István, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem

Rabszolgákat az iparnak – A magyar oktatás utánpótlást gyárt - Vasárnapi  hírek

Az iskolázottság megállíthatatlanul növekszik. A világ összesített adatai szerint az egy 25 éves és idősebb lakosra jutó elvégzett iskolaévek száma 1950-től 2000-ig 3,50-ről 7,23 évre, azaz több mint kétszeresére emelkedett. 2000-és 2020 között további mintegy 20%-kal gyarapodott 8,69 évre, s 2050-re várhatóan 10,58 év lesz[1]. 2018-ban az UNESCO adatai szerint Németországban volt a legmagasabb ez az érték a 25 éves és idősebb népesség esetében, kicsit több mint 14 év[2].

A magyar 25-64 éves népesség iskolázottsága az 1870. évi 1,55 évről 1920-ra 4,5 évre, 1970-re 8,05 évre 2020-ra pedig 12,62 évre emelkedett, azaz százötven év alatt több mint nyolcszorosára nőtt[3].

Ebben az írásban az iskolázottság növekedésével foglalkozunk – elsősorban a magyarral, de kitekintve nemzetközi adatokra is -, azt elemezve, hogy az iskolázottság növekedése hogyan hatott az iskolázottsági egyenlőtlenségekre, valamint ennek kapcsán a keresetegyenlőtlenségek alakulását is röviden szemügyre vesszük.

Olvass tovább

A hazai szakképzés néhány mutatója

Hajóvontatók a Tiszán - I ♥ Tisza
Hajóvontatók a Tiszán

Szerzők: Baranyi Dániel Martin – Horváth Anna

A pandémiás helyzet számos feszültséget hozott felszínre a munkaerőpiacon. Az elmúlt hónapokban cikkek és felmérések sokasága jelent meg arról, hogy a hagyományos 8-12 órás irodai műszakokhoz nem szeretnének visszatérni a munkavállalók (https://www.napi.hu/nemzetkozi-vallalatok/munkahely-felmondas-tavmunka-lehetoseg-allas-fizetescsokkenes.734128.html). Sok területen pedig egyre súlyosabb munkaerőhiány van kibontakozóban, többek között az Egyesült Királyság logisztikai ágazatában (https://forbes.hu/uzlet/elfogytak-a-kamionosok-angliaban-csak-a-beallasert-400-ezer-forintot-adnak/) vagy hazánkban a turizmus területén (https://g7.hu/vallalat/20210816/esze-agaban-sincs-visszamenni-dolgozni-a-turizmusba-azoknak-akik-a-jarvany-miatt-elmentek/). Ez csak néhány az elmúlt év munkaerőpiaci megrázkódtatásaiból. Az említett súlyos feszültségek véleményünk szerint nem kizárólag a pandémia következményei, habár a járványhelyzethez kapcsolódó lezárások és újraindítás kiélezte és reflektorfénybe helyezte ezeket a tendenciákat.

Ez a cikk a Kandó Klub szakmák átalakulását vizsgáló cikksorozatának részeként készült. Ezúton köszönjük az Oktatási Hivatal munkatársainak, hogy adatigénylésünkre segítőkészen válaszoltak és a kért adatokat számunkra megküldték.

Olvass tovább

Samuel Johnson: aki találkozott Adam Smith-szel

Közgazdaságtani gondolatok egy 18. századi szerzőtől

Samuel Johnson

szerző: Kónya Márton

A történelmi személyeket hajlamos az ember misztifikálni. Minél távolabbi múltban élt az adott személy, annál nehezebb lehet azonosítani magunkat vele, szokásaival, gondolatmentével. Azonban, ha szeretnénk megérteni a történelmi eseményeket, kiváltképpen, ha az eszmék története érdekel minket, hatalmas segítség lehetne előhúzni egy korabeli személyt, és teljesen megismerni, mintha csak köztünk élne és velünk beszélne. Akik szeretnének így megismerni egy történelmi személyt, annak az a jó hírem, hogy van rá lehetőségük.

Olvass tovább

Elitegyetemek, elitegyetemek mindenhol!

Avagy mi az Egyesült Államok felsőoktatásának titka?

MacLeod, W. Bentley, and Miguel Urquiola. 2021. “Why Does the United States Have the Best Research Universities? Incentives, Resources, and Virtuous Circles.” Journal of Economic Perspectives, 35 (1): 185-206.DOI: 10.1257/jep.35.1.185

Rembrandt: Doktor Tulp anatómiája, 1632

szerző: Mihele Mihály András

A következőkben a Journal of Economic Perspectives hasábjain W. Bentley MacLeod és Miguel Urquiola által publikált tanulmány leglényegesebb megállapításait igyekszem kiemelni és ismertetni. A szerzőpáros kutatásának kérdése az volt, hogy feltárják vajon mi vezetett ahhoz, hogy míg az Amerika Egyesült Államokban a XIX. század végén még egyetlen egyetem sem tartozott a világ legjobbjai közé, addig ma a 100 legjobb egyetem közel fele ebben az országban található.

Olvass tovább

A globalizáció jövője a koronavírus-válság árnyékában

Harold James: „Globalization’s Coming Golden Age – Why Crisis Ends in Connection” Foreign Affairs, 100(3). https://www.foreignaffairs.com/articles/united-states/2021-04-20/globalizations-coming-golden-age

Van Gogh: Csillagos éj, 1889

szerző: Málits Péter, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Harold James Foreign Affairs folyóiratban publikált dolgozatában amellett érvel, hogy bár a koronavírus-válság a laikus szemlélő számára a globalizációt ért végzetes csapásnak tűnhet, valójában egy fellendülési szakasz várható. Ehhez történelmi párhuzamokat von az 1840-es, illetve 1970-es évek válságaival. Mindezek alapján igazoltnak látja azt a tézist, miszerint a mély krízisek végeredményben a globalizáció erősödéséhez vezetnek.

Olvass tovább

Termelékenységnövekedés a COVID-19 járvány után

James Manyika, Michael Spence: A Better Boom. How to Capture the Pandemic’s Productivity Potential, Foreign Affairs, 2021, július/augusztus

Hans Holbein: Haláltánc. A kereskedő, 1651

Szerző: Kónya Márton, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

A Covid-19 világjárvány a jövőben minden bizonnyal a történelem nagy tragédiái között lesz számontartva. De ahogy más történelmi tragédiák, mint például a második világháború esetében, lehetnek közgazdászok, akik ezekben az eseményekben is felismerni vélnek rejtett lehetőségeket, amelyek hatásos kihasználásával – amennyire lehet – javítható a gazdaság teljesítménye, és így az emberi életminőség is.

Olvass tovább

The economic literacy among the Chinese high school students IV.

Chapter 6: Globalization

World Map from China in 17th century

Authors:  Wu Xintian, Wang Yanglitao and Lu Tongzhong

In today’s society, humanity is at a turning point in the context of the Fourth Industrial Revolution and the transformation of new technologies and production models. We desperately need a great society in order to progress sustainably in the future, and to bring forward the best way to turn our civilization to a greater position and even on a global civilization. Taking China as an example, the country has now surpassed the global level in technological growth and is fast-developing country. What is more, now we are also at the turning point of making our way to the future civilization for both China and the global world. It is essential to analyze the current situation for both China and the whole world towards future civilization. In this article we combined the book The Future of Humanity: Global Civilization and China’s Rejuvenation by Professor Jin Zhouying with relevant data, news reports, and literature. Through the study, we found the current literacy level of high school students, about the economy and the Fourth Industrial Revolution, in order to infer the future role of this group in promoting China’s sustainable development, the Fourth Industrial Revolution, and the future global civilization.

Olvass tovább