Jövedelem egyenlőtlenség és az olaj: Panel analízis az Egyesült Államokból

Edmond Berisha, Carolyn Chisadza, Matthew Clance, Rangan Gupta: (Income and oil resources: Panel evidence from the United States)

Eredetileg megjelent: Energy Policy 2021, 159: kiadás alatt

szerző: Csernus Attila, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Dr. Edmond Berisha egyetemi adjunktus a Montclair Állami Egyetem Feliciano School of Business intézetében. Carolyn Chisadza és Matthew Clance szintén egyetemi adjunktusok a dél-afrikai Pretoria Egyetem, Gazdasági intézetében, míg Rangan Gupta ugyanezen az egyetemen professzorként kutat és oktat.

A cikk az ún. erőforrás átok témakörét boncolgatja, miszerint ez a helyzet nem csak a szegény országokat érinti, hanem a tehetős erőforrás-gazdag gazdaságokat[1] is. A Szerzők szekunder kvantitatív forrásként különböző amerikai állami intézetek statisztikáit használták pl. Energy Information Administration, módszertana pedig panel analízis, ami a fent jelzett statisztikákon alapul.

A kutatás az erőforrás-jövedelem-egyenlőtlenség összefüggéseivel foglalkozik az olaj bőség és olaj függőség nézőpontjából 50 amerikai államot vizsgálva 1997 és 2015 között. Az vonatkozó  szakirodalom alapján a Szerzők feltételezik, hogy valamilyen kapcsolat áll az olajtermelés és a termelésből származó bevételek (olaj bőség), az olaj fogyasztás (olaj függőség) valamint az államok jövedelmi egyenlőtlenségei között. A cikk két oldalról közelíti meg ezt a problémát: 1.) Vajon az erőforrások hatással vannak-e a fejlett országok jövedelmi egyenlőtlenségeire? 2.) Eltérőek-e a hatások az olaj függő és olaj bő államokban?

A panel analízis a regresszió számítás egyik eszköze, aminek segítségével több változó egymástól való függőségét vizsgálják. A kutatás esetében ezek az: olaj bőség és olaj függőség mutatói; az egy főre jutó reál GDP, az oktatás, a népességi és intézményi mutatók, valamint az elmaradt (lagged) magyarázó változók a hiba csökkentése végett. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy 1% olajtermelésből származó bevétel növekedés 0,004%-kal csökkenti az egyenlőtlenséget, továbbá 1%-os függőség növekedés 0,007%-kal csökkenti az egyenlőtlenséget. Ezek az eredmények megegyeznek a már korábban publikált kutatásokkal. Az eredmények árnyalása végett ezek a hatások függenek a termelés szintjétől is, ugyanis az olajtermelés növelése csak az alacsony termelésű államoknál csökkenti az egyenlőtlenséget, egy pontot elérve azonban a jótékony hatás eltűnik, sőt visszafordul. Hasonló a helyzet az olajfüggőségnél, alacsony fogyasztású államoknál magasabb a jövedelmi egyenlőtlenség, amit csökkent a fogyasztás növelése, de egy adott szint felett itt is megfordul a hatás. Ezek alapján „u-alakú” görbék rajzolhatóak fel, ahol az inflexiós pontokban fordulnak át a hatások jótékonyból kedvezőtlen felé. További elemzésként végrehajtottak kvantilis-regressziószámítást is a Szerzők, hogy kiszűrjék a kiugró adatokat, aminek eredménye alátámasztja a fentebb említetteket.

A cikk legfőbb tanulsága, hogy az Amerikai Egyesült Államok is fogékony az erőforrás átokra az olaj bőség miatt, valamint hogy a mért pozitív hatások főleg az olajban gazdag és olaj függő államokban összpontosulnak. Egy esetleges olaj boom egyenlőtlenség csökkenést indukál azáltal, hogy a képzetlen munkaerő a kisebb energia igényű szektorokból a nagyobb erőforrás szükséglettel bíró szektorokba mozdulnak el a magasabb bérek miatt. Azonban idővel, ahogy az olaj bevételekből származó részesedés növekedik, a jövedelmi rés is nő az említett szektorok között. Az olaj termelő államok gyakran válnak exportőrökké, ami érzékennyé teszi őket az ár változásokra. Másfelől az olaj-függő államok nem annyira érzékenyek az erőforrás átokra, mivel a magasabb fogyasztás elősegíti az innovációt az alternatív energiaforrásokra, hogy csökkentsék függőségüket. A szektorok diverzifikációja munkahelyeket képes teremteni, és jövedelemgeneráló lehetőségeket, a függő államok számára, ami végeredményben csökkenti a jövedelmi egyenlőtlenséget.


[1] Fontos a cikk későbbi megértése szempontjából a resource abundance és a resource-rich kifejezések megkülönböztetése. A Világbank értelmezése alapján az előbbi az erőforrásokban bővelkedő országokat jelöli, az utóbbi olyan országokat, amelyek GDP-jének legalább 5%-a nem megújuló erőforrások eladásából, bérbeadásából származik.

Szólj hozzá!