A HR szerepe a felelős foglalkoztatóknál II.

Halász Géza karikatúrája

Boros Brenda, egyetemi hallgató – Pókász Zoltán, egyetemi hallgató – Süle Ákos, egyetemi hallgató – Szabó Dorottya, egyetemi hallgató

A kutatás célja az, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2020. novemberi termelékenységi jelentésére és az “Év Felelős Foglalkoztatója” kiadványra alapozva megvizsgálja négy kérdésből álló kérdőíves módszerrel, hogy a vállalatok hogyan tudtak és tudnak alkalmazkodni a közelmúltban történt változásokhoz a humánerőforrás szemszögéből. Ezekből a változásokból kiemelendő a digitalizáció és az innováció növekvő térnyerése, a koronavírus-járvány és az azzal együtt járó kevesebb személyes kontaktus. Emellett a HR-részlegek potenciális kockázati tényezői is a kutatás tárgyát képezik. Először a Magyar Nemzeti Bank jelentésének releváns részei kerülnek összefoglalásra, ezt az “Év Felelős Foglalkoztatója” kiadvány összefoglalója követi, végül a kérdőív és az arra adott huszonegy válasz bemutatása következik. Az eredményekből látható, hogy a szolgáltatási szektorban és az iparban tevékenykedő vállalatok attitűdje szignifikánsan eltér. Az azonban általánosan kijelenthető, hogy a munkáltatók kifejezetten nagy figyelmet fordítanak a munkavállalók jóllétére, és igyekeznek a pandémia alatt is megőrizni őket. Egy pozitív tendencia látható tehát, melyet azonban szélesebb, az országot érintő makrofolyamatok sokszor hátráltatnak. A tanulmányt három részletben közöljük

Olvass tovább

A HR szerepe a felelős foglalkoztatóknál I.

Halász Géza karikatúrája

Boros Brenda, egyetemi hallgató – Pókász Zoltán, egyetemi hallgató – Süle Ákos, egyetemi hallgató – Szabó Dorottya, egyetemi hallgató

A kutatás célja az, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2020. novemberi termelékenységi jelentésére és az “Év Felelős Foglalkoztatója” kiadványra alapozva megvizsgálja négy kérdésből álló kérdőíves módszerrel, hogy a vállalatok hogyan tudtak és tudnak alkalmazkodni a közelmúltban történt változásokhoz a humánerőforrás szemszögéből. Ezekből a változásokból kiemelendő a digitalizáció és az innováció növekvő térnyerése, a koronavírus-járvány és az azzal együtt járó kevesebb személyes kontaktus. Emellett a HR-részlegek potenciális kockázati tényezői is a kutatás tárgyát képezik. Először a Magyar Nemzeti Bank jelentésének releváns részei kerülnek összefoglalásra, ezt az “Év Felelős Foglalkoztatója” kiadvány összefoglalója követi, végül a kérdőív és az arra adott huszonegy válasz bemutatása következik. Az eredményekből látható, hogy a szolgáltatási szektorban és az iparban tevékenykedő vállalatok attitűdje szignifikánsan eltér. Az azonban általánosan kijelenthető, hogy a munkáltatók kifejezetten nagy figyelmet fordítanak a munkavállalók jóllétére, és igyekeznek a pandémia alatt is megőrizni őket. Egy pozitív tendencia látható tehát, melyet azonban szélesebb, az országot érintő makrofolyamatok sokszor hátráltatnak. A tanulmányt három részletben közöljük

Olvass tovább

Bullshit munkák, avagy az Excel tábla és a Biblia kapcsolata

William Blake: Isten megáldja a hetedik napot

szerzők: Fülöp Lili Gyöngyi, Halász Győző Mihály

A Kandó Klub keretében hallgatókkal a Budapesti Corvinus Egyetemről és a Műegyetemről közösen olvastuk el David Graeber Bullshit munkák című könyvét. Az olvasás végén azt kértük a hallgatóktól, hogy az általuk legérdekesebbnek tartott részről fogalmazzák meg véleményüket. Három írás született, ebből az első olvasható most.

Olvass tovább

Az alapjövedelem bevezetésének lehetséges következményei

Gondolatok David Graeber: Bullshit munkák (Typotex, 2020) című műve alapján

File:Poussin, Nicolas - The Jews Gathering the Manna in the Desert -1637 -  1639.jpg - Wikimedia Commons
Poussin: A zsidók összegyűjtik a mannát a sivatagban, 1637-1639

Brezovszky Dorottya – Cserni Zsuzsa – Horváth Anna

A Kandó Klub keretében hallgatókkal a Budapesti Corvinus Egyetemről és a Műegyetemről közösen olvastuk el David Graeber Bullshit munkák című könyvét. Az olvasás végén azt kértük a hallgatóktól, hogy az általuk legérdekesebbnek tartott részről fogalmazzák meg véleményüket. Három írás született, ebből az első olvasható most.

 

Olvass tovább

Michel Houellebecq: Szerotonin

Könyv: Szerotonin (Michel Houellebecq)

szerző: Vertetics Ádám

„Michel Houellebecq új regényének főhőse és elbeszélője, a súlyosan depressziós, középkorú agronómus, Florent-Claude Labrouste egy olyan gyógyszeren él, amely átsegíti ugyan a mindennapokon, viszont megszünteti a libidóját. A nyugati világ hanyatlásán merengő, elveszett szerelmént kereső, saját életéből is menekülő férfi Normandiába költözik, ahol tanúja lesz a helyi tejtermelők elkeseredett és kilátástalan küzdelmének. A francai irodalom fenegyereke ezúttal az Európai Uniót és a globális világgazdaságot veszi célkeresztbe, mely Labrouste szerint megfojtja a francia mezőgazdaságot. Houellebecq nem először bizonyult prófétának: a regény csúcspontján a normandiai gazdák fegyveres összetűzésbe keverednek a rendőrséggel. A Szerotonin úgy beszél egy jóság és szolidaritás nélküli világról, amelyben az egyén már képtelen alkalmazkodni a változásokhoz, hogy közben műve a lelkiismeret-furdalás és a megbánás katartikus regénye is lesz.” (Magvető, 2019, fülszöveg)

Olvass tovább

German institutional hegemony in EU sustainability policies

Dürer: Melancholia, www.metmusem.org

szerző: Baranyi Márton

German hegemony is a research topic subject to significant academic attention, especially within the studies linked to European integration. The existence of German hegemony within the EU is disputed, but several studies and models demonstrate that German hegemony within the European Union is significant but at the same time not desired (therefore the designation of Germany as a reluctant or benevolent hegemon). Is this true for the EU policies linked to sustainability as well, i.e. can institutional German hegemony be identified in the related policy fields? The study aims at assessing German institutional power linked to sustainability in the European Union (narrowing down policies linked to sustainability to EU energy and climate policy). It concludes that, based on a novel power ranking model assessing Member States’ influence in the various EU institutions, German institutional power is not significant in the fields of EU energy and climate policy.

Olvass tovább

Tegyük a helyére a globális kormányzást

Dani Rodrik (2020): Putting Global Governance in Its Place

The World Bank Research Observer, Volume 35, Issue 1, February 2020, Pages 1–18.

GLOBAL GOVERNANCE: Can We Talk About It? Must We? | Green Horizon Magazine
forrás: greenhorizon.org

szerző: Zsámár Klaudia

Dani Rodrik a The World Bank Research Observer 2020. februári számában megjelent tanulmányában egy olyan lehetséges globális kormányzási modellt vázol fel, melynek alapja a demokratikus államok működésének elősegítése. A szerző amellett érvel, hogy a világgazdaságban lévő politikai kudarcok nem a nemzetközi együttműködés hiánya miatt következnek be, sokkal inkább a nemzeti kormányzás hibáiból fakadnak.

Olvass tovább

A Jevons-paradoxon

Occupations: 19th century coal miners | The British Newspaper Archive Blog
XIX. századi brit szénbányászok

szerző: Mihele Mihály András

Az Our World in Data [2021] adatai szerint a világon felhasznált energia mennyisége dinamikusan növekszik évről évre. Guo, Khanna és Zheng [2016] kutatása is ehhez a kérdéshez kapcsolódik. A szerzők Kínában vizsgálták a lakosság elektromosság iránti igényét, ami elsősorban a gépesítés elterjedésére és az energia árának csökkenésére visszavezethető okok miatt 11,9 százalékkal bővült évente. Mindez felülírta a gépek energiahatékonyságnak fejlődését, ami ugyanilyen időközönként csak 2 százalékot tudott javulni, így nem tudta ellensúlyozni az áram iránti keresletnövekedés hatásait.

Olvass tovább