A munka, mint esztétikai uralom

szerzők: Lits Levente – Lits Benedek

Müron - Diszkoszvető
Mürón: Diszkoszvető

Az esztétika szó etimológiája, a görög αἰσθητικός (aisztétikosz) észlelő, érzékelő melléknévre vezethető vissza. Ez azért is érdekes, mert amikor az esztétika és a közgazdaságtan viszonyáról beszélünk valahogyan hajlamosak vagyunk alulértékelni, hogy lényegét tekintve egyazon világban előforduló jelenségek, élmények, viszonyok tárházát tárgyalja mindkét tudomány. A problémát jobban megvizsgálva kijelenthető, hogy a két terület interdiszciplináris viszonyt alkot, mely szemléleten keresztül különleges relációkat és következtetéseket ismerhetünk meg a munka viszonyrendszeréről. Rövid írásunkban kísérletet teszünk összefoglalni a munka közgazdaságtanának és esztétikájának értelmezési tartományait Mark Fisher és Bagi Zsolt nyomán.

Olvass tovább

A munkaerőállomány kilátásai a Visegrádi Együttműködés országaiban

Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) | Land Portal

szerző: Mihele Mihály András

Az itt szereplő megállapítások alapját az OECD 2019-2022-es időszakra vonatkozó adattáblái és előrejelzései szolgáltatták[1][2]. A felmért adatok köre kiterjed a foglalkoztatási rátáktól egészen a ledolgozott órák számáig, azonban a jelen írás fókuszában a 2022-es évre kirajzolódó munkaerőbővülés és a munkaerőállomány helyzetét meghatározó tényezők állnak a V4-ek országaiban. Az OECD hivatalos definíciója szerint ezekben a statisztikában a foglalkoztatottak vagy aktívan munkát kereső munkanélküliek szerepelnek. A közzétett előrejelzések az egyes országok és a világgazdaság gazdasági környezetének értékelésén alapulnak, modellalapú elemzések és szakértői megítélések kombinációinak a felhasználásával.

Olvass tovább

Németország: a koalíciós tárgyalások intenzív szakaszban vannak

szerző: Huszák Loretta, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem – Szirbik Miklós, egyetemi adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

2021. szeptember 26-án parlamenti választást tartottak Németországban, amelynek nagy kérdése az volt, ki lesz a leköszönő Angela Merkel utódja. A választásra három párt állított kancellárjelöltet: a CDU/CSU színeiben Armin Laschet, az SPD képviseletében Olaf Scholz, a Zöldek részéről pedig Annalena Baerbock indult a kencellári címért. Mivel a német-magyar kapcsolatok jelentős kihatással vannak hazánk gazdaságára, nagy jelentősége van, hogy milyen kormány fogja irányítani Németországot a jövőben. 2021. szeptember 29-én a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma nyílt előadást szervezett a Budapesti Corvinus Egyetemen a német választásokhoz kapcsolódóan. Cikkünkben összefoglaljuk az ott elhangzottakat, és kitérünk a német-magyar gazdasági és politikai kapcsolatok lehetséges alakulására is a német választásokat követően.

Olvass tovább

Kornai János emlékére

Életének 94. évében, hétfőn elhunyt Kornai János Széchenyi-díjas közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Harvard Egyetem és a Corvinus emeritus professzora, a francia becsületrend kitüntetettje, a svéd, amerikai, és más akadémiák tiszteletbeli tagja – közölte a család hétfő este az MTI-vel.

Kép forrása: https://www.uni-corvinus.hu

Kornai János emléke előtt a 90. születésnapján megrendezett az életművének hatásaival foglalkozó kerekasztal beszélgetés felidézésével tisztelgünk.

http://retp.eu/index.php/retp/article/view/281/246

HR trendek, amik várhatóan velünk maradnak a jövőben

Tinto, Melanie: 2021 HR Trends That Are Here To Stay, . HR Strategy and Planning Excellence Essentials ; Aurora (Feb 2021).

szerző: Boros Brenda Mercedes, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Toulouse Lautrec: A Moulin Rouge-ban

Rugalmasság, egyre széleskörűbb juttatási paletta és a digitális elköteleződés által befolyásolt szervezeti kultúra – ezek fogják meghatározni a HR világ alakulását az elkövetkezendő években egy amerikai pénzügyi vállalat HR igazgatója szerint.

Olvass tovább

HR menedzserek magatartása a koronavírus járvány alatt

Shweta Solanki: An Exploratory Study on Behavioral Science Of HR Managers to Respond the COVID-19 Challenge, https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=3590050

Dziga Vertov: Lelkesedés (1931)

Szerző: Süle Ákos, egyetemi hallgató


A tanulmány azt vizsgálja, hogy a HR menedzserek hogyan reagálnak a koronavírus járvány okozta kiszámíthatatlan környezetre, milyen magatartásformák azok, amiket követnek és bátorítanak a cégen belül.

Olvass tovább

A minimálbér hatása a foglalkoztatásra

How Do Firms Respond to Minimum Wage Increases? Understanding the Relevance of Non-employment Margins, JOURNAL OF ECONOMIC PERSPECTIVES, VOL. 35, NO. 1, WINTER 2021, (pp. 51-72)

Fernand Léger: Tanulmány “Az építők” című képhez, A csapat pihenője, 1950, Scottish National Gallery of Modern Art, Edinburgh. Photo: Antonia Reeve; © ADAGP, Paris and DACS, London 2018.

Szerző: Pókász Zoltán

A minimálbér foglalkoztatásra való hatása évtizedek óta a közgazdászok érdeklődési körének fókuszában áll. A szakirodalomban jelentős viták folynak a minimálbér emelésének a hatásáról, és továbbra sincs egységes konszenzus a kutatók körében.

Olvass tovább

03 – Interjú dr. Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztossal

A Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztálya interjút készített dr. Maróth Gáspár, védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztossal a hadiipari fejlesztések iparpolitikai és gazdaságpolitikai jelentőségéről, és a jelenlegi hadiipari beruházások hosszú távú hatásáról. A beszélgetés hanganyagát itt találják.

Az interjú során a következő kérdéseket tettük fel:

Haditechnikai szempontból hogyan fog kinézni a jövő hadserege? Mi lesz a katona feladata és ez mennyire fog eltérni a 20. század katonai szerepétől? A hadiipari fejlesztések hogyan tudják segíteni ezt a megváltozott katonai szerepkört?

Az elmúlt néhány évben a hadiipari fejlesztések jelentős lendületet kaptak Magyarországon. Mely ágazatokat érint ez a fejlesztés, mekkora volumenűek ezek a beruházások és a hadiipari kapacitások tervezése során mennyiben voltak tekintettel a NATO-n belüli munkamegosztásra? Mennyiben számítottak a hazai ipari műszaki hagyományok?

Voltak biztonságpolitikai korlátozások a hadiipari beruházások során, a hadiipari termékek exportja esetében? Megkaphatjuk a lehetőséget a legfejlettebb technika gyártására?

A keleti blokk egyik sajátossága volt, hogy a fejlett haditechnika nem hatott a polgári szektorra és nem okozott termelékenységnövekedést. Változik-e ez most az új haditechnikai fejlesztések esetében? És ha igen, akkor hogyan lehet ezt elérni?

Kép forrása: honvedelem.hu

Olvass tovább

Munkahelyi kilátások

szerző: Szabó Dorottya, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Az alábbi adatok az Eurofound 2015-ös, munkahelyi körülményeket felmérő kérdőívéből származnak (European Working Conditions Survey)[1]. A kérdőívben feltett kérdések köre kiterjed többek között a munkavállalók fizikai munkakörnyezetére, a munkaidőre, a munkaintenzitásra, illetve a munkahelyi kapcsolatokra is. Az itt bemutatott adatok fókuszában ezúttal a munkahelyi kilátások állnak, amik mind munkaadói, mind munkavállalói oldalról nagy jelentőséggel bírnak. A munkaadók a jobb munkahelyi kilátások biztosításával erősíthetik a munkahelyi elkötelezettséget, illetve csökkenthetik a fluktuációt, a munkavállalók pedig biztonságosabbnak és stabilabbnak érezhetik munkahelyi státuszukat, ami különösen fontos a gazdasági visszaesések időszakában.

Olvass tovább

A jövő HR trendjeinek vizsgálata

(Horia Moasa: Post-Pandemic HR Trends In Romania and Beyond;

Braun Emese, Veresné Valentinyi Klára: HR Trends at the Beginning of The 21st Century)

Szerzők: Boros Brenda, egyetemi hallgató, BCE, Süle Ákos, egyetemi hallgató, BCE

Szent Péter láncai a római Vasas Szent Péter templomból

Horia Moasa cikke, amelyben hat aktuális HR trendet próbáltak azonosítani vezetők interjúztatásával, több tendenciára is felhívja a figyelmet. Ezek közül az egészségmegőrzés és biztonság kerültek leginkább fókuszba a pandémia révén. Ez abból a szempontból előnyös is lehet, hogy a pandémiát követő időszakban is több újítást megtartanak és továbbra is használnak. Különösen a kék galléros munkavállalókat érinti ez a fejlődés, hiszen számtalan újítás megkönnyítette vagy biztonságosabbá tehette a munkavégzést. Az egészség és biztonság területén specializálódott tanácsadó cégek kereslete is megnőtt, amely előreláthatólag nem is fog drasztikusan csökkeni az elkövetkezendő években, illetve az egészségért-, és biztonságért felelős specialisták sokkal keresettebbek.

Másik előnye a pandémiás időszaknak, hogy törvényességre ösztönözte a román munkavállalókat és munkáltatókat, hiszen a különböző állami munkasegélyek az érvényes munkaszerződéseknek megfelelően jártak mindenkinek. Így sokak nem jutottak túl sok támogatáshoz, ha minimálbérre voltak bejelentve vagy egyáltalán nem rendelkeztek törvényes munkaszerződéssel. Ugyanezen okból kifolyólag például az eddig gyakori nepotizmust vélhetően felváltja a meritokrácia az egészségügyben és a jogi területen.

Szintén egy nagyon népszerű trend az utóbbi években az employer branding (munkáltatói márkaépítés) alkalmazása, ennek fontossága csak felerősödött a vírushelyzetben és úgy tűnik, hogy az elkövetkezendő években már egyre nagyobb lesz a verseny a magasan képzett munkaerőért. Emiatt, azok a szervezetek, amelyek fenn szeretnék tartani versenyelőnyüket vonzóvá kell válniuk a jelentkezők szemében, mivel a pandémia okozta bizonytalan helyzet arra sarkallta a munkavállalókat is, hogy hosszútávra, stabilitásra építsenek. Viszont ez nem jelenti azt, hogy más igényeik nincsenek a potenciális munkavállalóknak, mivel a home-office (otthoni munkavégzés) rendkívül gyakori lett és emiatt a rugalmas munkakörülmények megléte kifejezetten fontos szempont volt a munkakeresők szemében. Habár a kereslet-kínálat egyensúlyán alapuló munkaerőpiac valószínűleg mindkét félt márkaépítésre (branding) ösztönözhet, így a jelentkezőknek is egyre gyakrabban alkalmazzák majd az úgynevezett „önmarketing” (self-marketing) technikáját. Ennek oka többek között lehet az automatizáció is, amely egyre inkább kiszorítja a munkavállalókat, kevesebb emberi munkaerőre lesz szükség ahogy az alapvető HR tevékenységeket majd el tudja látni a mesterséges intelligenciának köszönhetően egy elektronikai eszköz. Vélhetően a szervezeti hierarchia alján elhelyezkedő munkaköröket fogják leghamarabb kiváltani ezért érdemes specializálódni vagy akár karriert váltani.

Braun Emese és Veresné Valentinyi Klára külföldi és magyar szakirodalmak összefoglalása alapján a jövő domináns HR trendjeit négy csoportra osztották.

Az első csoport az emberi erőforrás menedzsment és a nemrég említett digitalizáció kapcsolata köré épül. A technológiai fejlődés következtében a HR csapatok munkájának egyre nagyobb része válik automatizálhatóvá, ezért a HR részlegen dolgozók létszámának csökkenése várható. A digitalizáció a HRM egyre több területét fogja átalakítani. A rekrutációban manapság is fontos szerepet töltenek be algoritmusok a potenciális pályázók megtalálásában és szűrésében, ezek a technológiák elterjedtebbek, kifinomultabbak lesznek. Szélesebb körben fogják alkalmazni a gamifikáció technikáját. A chatbotok fokozatos elterjedése automatizálni fogja a munkavállalókkal való kapcsolattartást és megkönnyíti, átalakítja a szervezeten belüli tanulást, illetve tudásátadást is. Egyre kifinomultabbak lesz a munkaerővel kapcsolatos KPI-ok mérése, és más HRM-hez kapcsolódó elemzések.

A második csoport a munkavállalók tehetséggondozásának, céges életútjának menedzselésével foglalkozik. Szakértők szerint a jövőben a HRM fókusza el fog távolodni a menedzsment igényeinek kielégítésétől a munkavállalók elégedettségének növelése felé. Több törekvés lesz afelé, hogy a munkavállalók elvárásainak a munkahely minél jobban megfeleljen és biztosítsa a megfelelő körülményeket a munkavégzéshez. Előtérbe kerül a rugalmas munkaidő, a munkavállalók biztonságérzetének növelése, elfogadó, illetve befogadó közösség kiépítése, szétválik az operatív és stratégiai HRM.

A harmadik és negyedik csoport a munkával kapcsolatos folyamatok, illetve a vezetés, menedzsment változásaira fókuszál. Kifinomultabb lesz a munkavállalók teljesítményének mérése, és az innen eredő adatok kezelése, ezért a munkaóra alapú díjazást teljesítménybér
fogja felváltani. A menedzsment jobban fog alkalmazkodni a munkavállalói elvárásokhoz és képességekhez, növekvő szerepet fog kapni az employer branding.