Az amerikai feldolgozóipar foglalkoztatáspolitikai alakulása és kilátásai

Michael J. Hicks, Srikant Devaraj: The Myth and the Reality of Manufacturing in America

szerző: Pókász Zoltán István

Kép Charlie Chaplin Modern idők című filmjéből, forrás: https://www.the-philosophy.com/chaplin-analysis-modern-times

A cikk a feldolgozóiparra jellemző amerikai trendeket mutatja be, a 2008-as gazdasági világválság hatásait alapul véve. A válság hatására – a legtöbb iparággal egyetemben – a feldolgozóipar is súlyos károkat szenvedett az Egyesült Államokban: az iparág volumenét csökkentette, és munkanélküliséget is okozott. Itt külön kiemelendő, hogy a fizikai munkások magas iparági aránya csak súlyosbította mindezt.

Olvass tovább

Szerepektől az igazságosságig

Munkák, pandémia, globalizáció és egy nő, aki végtére élne is

Lits Levente elemzése Fajgerné Dudás Andrea: No FOMO című kiállításáról (Godot Galéria)

forrás: kultura.hu

Egy meghatározó kortárs alkotó, Fajgerné Dudás Andrea különös kiállítását[1] szeretném áttekinteni írásomban. A kiállítás – mindamellett, hogy a tőle elvárt pontossággal veszi számba a nőket körülvevő érzékelhető megannyi viszonyát – nem mindennapi módon mutatja be korunk társadalmi viszontagságait, és egy nőt, aki a pandémia mellett vállára kell, hogy vegye a világot, és művészetével tiltakozzon a közönnyel és az egyenlőtlenségekkel szemben. Megdöbbentő és határozott képeit rendezte sorba az október 21-től november 13-ig látható kiállításon a Godot Galériában.

Olvass tovább

A munkaerőpiac részvételre történő ösztönzés néhány adattábla tükrében

szerző: Mihele Mihály András

A következő elemzés az OECD (2021) szociális és jóléti, nemzetközileg összehasonlítható statisztikáit alapul véve készült[1]. A felmérés nagyon széles skálán méri a társadalmi és gazdasági mutatókat, többek között vannak adatok az öregségi és az állami szociális kiadásokról programszintre bontva, de találhatók mutatók a munkaerőpiaci programokkal, a szegénységgel és a jövedelmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatban is. A továbbiakban 3 mutatót emelek ki, melyek a munkanélküliséghez kötődő adatsorokat szemléltetnek.

Olvass tovább

Útmutató tájékozódáshoz a megújult HR környezetben

Navigating the shifting landscapes of HRM, Brian Harney és David G.Collings, Human Resource Management Review Volume 31, Issue 4, December 2021, 100824

szerző: Süle Ákos, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

A szerzők célja, hogy bemutassák a HR-rel foglalkozó akadémiai közeg hogyan tud reagálni a HR-t is érintő globális trendekre, milyen új megközelítések szükségesek ehhez. Véleményük szerint felmerül az aggodalom, hogy a jelenlegi elméleti keret nem képes befogadni a modern kori változásokat, trendeket.

Kazimir Malevics: Egy parasztlány feje, 1913

Olvass tovább

Top 8 HR trend 2021-ben

T. Bathia cikke alapján

szerző: Boros Brenda

A cikkben egy HR szoftverrel foglalkozó cég vezérigazgatója számos HR trendet azonosít, amelyek valószínűleg a munkaerőpiacra nagy hatással lesznek az elkövetkezendő években a pandémiás helyzet után is. 2019-ben ugyan sok előrejelzés volt a 2020-as évre vonatkozóan, viszont a vírushelyzet miatt ezek közül egyik sem teljesült be, hiszen egy éles váltás következett a munkavégzés menetét illetően. Sokan úgy vélik a pandémiás helyzet örökre megváltoztatta a munka világát és hogy a következő években a HR szakemberek fő prioritásai között lesz az, hogy a munkavállalók egészségesek, elkötelezettek és produktívak maradjanak.

Olvass tovább

Az offshoring eredményességéről

ROBOTS, OFFSHORING AND WELFARE, Alessandra Bonfiglioli, Rosario Crinò, Gino Gancia, Ioannis Papadakis CEPR Discussion Paper No. 16363 | July 2021

szerző: Pókász Zoltán

Az úgynevezett „offshoringnak”, mely a gyárak kitelepítését takarja, és az automatizációnak is szignifikáns hatása volt a fejlett gazdaságokra. Tudvalevő, hogy mindkét fogalom nagyobb termelékenységhez és hosszútávon alacsonyabb költségekhez vezetett. A kérdés azonban az, hogy a visszatelepítési hullám, ami az elmúlt néhány évben elindult, milyen hatást okoz majd, alacsonyabb termelékenységet eredményez-e, vagy folytatódni fog a hatékonyság javulása. Ezt vizsgálta 2021-ben megjelent írásukban Alessandra Bonfiglioli, Rosario Crinò, Gino Gancia és Ioannis Papadakis. Érdemes-e forszírozniuk a nemzetgazdaságoknak a robotizáció mihamarabbi bevezetését?

Uitz Béla: Ludd tábornok, 1923

Olvass tovább

A munka, mint esztétikai uralom

szerzők: Lits Levente – Lits Benedek

Müron - Diszkoszvető
Mürón: Diszkoszvető

Az esztétika szó etimológiája, a görög αἰσθητικός (aisztétikosz) észlelő, érzékelő melléknévre vezethető vissza. Ez azért is érdekes, mert amikor az esztétika és a közgazdaságtan viszonyáról beszélünk valahogyan hajlamosak vagyunk alulértékelni, hogy lényegét tekintve egyazon világban előforduló jelenségek, élmények, viszonyok tárházát tárgyalja mindkét tudomány. A problémát jobban megvizsgálva kijelenthető, hogy a két terület interdiszciplináris viszonyt alkot, mely szemléleten keresztül különleges relációkat és következtetéseket ismerhetünk meg a munka viszonyrendszeréről. Rövid írásunkban kísérletet teszünk összefoglalni a munka közgazdaságtanának és esztétikájának értelmezési tartományait Mark Fisher és Bagi Zsolt nyomán.

Olvass tovább

A munkaerőállomány kilátásai a Visegrádi Együttműködés országaiban

Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) | Land Portal

szerző: Mihele Mihály András

Az itt szereplő megállapítások alapját az OECD 2019-2022-es időszakra vonatkozó adattáblái és előrejelzései szolgáltatták[1][2]. A felmért adatok köre kiterjed a foglalkoztatási rátáktól egészen a ledolgozott órák számáig, azonban a jelen írás fókuszában a 2022-es évre kirajzolódó munkaerőbővülés és a munkaerőállomány helyzetét meghatározó tényezők állnak a V4-ek országaiban. Az OECD hivatalos definíciója szerint ezekben a statisztikában a foglalkoztatottak vagy aktívan munkát kereső munkanélküliek szerepelnek. A közzétett előrejelzések az egyes országok és a világgazdaság gazdasági környezetének értékelésén alapulnak, modellalapú elemzések és szakértői megítélések kombinációinak a felhasználásával.

Olvass tovább

Németország: a koalíciós tárgyalások intenzív szakaszban vannak

szerző: Huszák Loretta, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem – Szirbik Miklós, egyetemi adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

2021. szeptember 26-án parlamenti választást tartottak Németországban, amelynek nagy kérdése az volt, ki lesz a leköszönő Angela Merkel utódja. A választásra három párt állított kancellárjelöltet: a CDU/CSU színeiben Armin Laschet, az SPD képviseletében Olaf Scholz, a Zöldek részéről pedig Annalena Baerbock indult a kencellári címért. Mivel a német-magyar kapcsolatok jelentős kihatással vannak hazánk gazdaságára, nagy jelentősége van, hogy milyen kormány fogja irányítani Németországot a jövőben. 2021. szeptember 29-én a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma nyílt előadást szervezett a Budapesti Corvinus Egyetemen a német választásokhoz kapcsolódóan. Cikkünkben összefoglaljuk az ott elhangzottakat, és kitérünk a német-magyar gazdasági és politikai kapcsolatok lehetséges alakulására is a német választásokat követően.

Olvass tovább

Kornai János emlékére

Életének 94. évében, hétfőn elhunyt Kornai János Széchenyi-díjas közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Harvard Egyetem és a Corvinus emeritus professzora, a francia becsületrend kitüntetettje, a svéd, amerikai, és más akadémiák tiszteletbeli tagja – közölte a család hétfő este az MTI-vel.

Kép forrása: https://www.uni-corvinus.hu

Kornai János emléke előtt a 90. születésnapján megrendezett az életművének hatásaival foglalkozó kerekasztal beszélgetés felidézésével tisztelgünk.

http://retp.eu/index.php/retp/article/view/281/246