A minimálbér hatása a foglalkoztatásra

How Do Firms Respond to Minimum Wage Increases? Understanding the Relevance of Non-employment Margins, JOURNAL OF ECONOMIC PERSPECTIVES, VOL. 35, NO. 1, WINTER 2021, (pp. 51-72)

Fernand Léger: Tanulmány “Az építők” című képhez, A csapat pihenője, 1950, Scottish National Gallery of Modern Art, Edinburgh. Photo: Antonia Reeve; © ADAGP, Paris and DACS, London 2018.

Szerző: Pókász Zoltán

A minimálbér foglalkoztatásra való hatása évtizedek óta a közgazdászok érdeklődési körének fókuszában áll. A szakirodalomban jelentős viták folynak a minimálbér emelésének a hatásáról, és továbbra sincs egységes konszenzus a kutatók körében.

Olvass tovább

03 – Interjú dr. Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztossal

A Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztálya interjút készített dr. Maróth Gáspár, védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztossal a hadiipari fejlesztések iparpolitikai és gazdaságpolitikai jelentőségéről, és a jelenlegi hadiipari beruházások hosszú távú hatásáról. A beszélgetés hanganyagát itt találják.

Az interjú során a következő kérdéseket tettük fel:

Haditechnikai szempontból hogyan fog kinézni a jövő hadserege? Mi lesz a katona feladata és ez mennyire fog eltérni a 20. század katonai szerepétől? A hadiipari fejlesztések hogyan tudják segíteni ezt a megváltozott katonai szerepkört?

Az elmúlt néhány évben a hadiipari fejlesztések jelentős lendületet kaptak Magyarországon. Mely ágazatokat érint ez a fejlesztés, mekkora volumenűek ezek a beruházások és a hadiipari kapacitások tervezése során mennyiben voltak tekintettel a NATO-n belüli munkamegosztásra? Mennyiben számítottak a hazai ipari műszaki hagyományok?

Voltak biztonságpolitikai korlátozások a hadiipari beruházások során, a hadiipari termékek exportja esetében? Megkaphatjuk a lehetőséget a legfejlettebb technika gyártására?

A keleti blokk egyik sajátossága volt, hogy a fejlett haditechnika nem hatott a polgári szektorra és nem okozott termelékenységnövekedést. Változik-e ez most az új haditechnikai fejlesztések esetében? És ha igen, akkor hogyan lehet ezt elérni?

Kép forrása: honvedelem.hu

Olvass tovább

Munkahelyi kilátások

szerző: Szabó Dorottya, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Az alábbi adatok az Eurofound 2015-ös, munkahelyi körülményeket felmérő kérdőívéből származnak (European Working Conditions Survey)[1]. A kérdőívben feltett kérdések köre kiterjed többek között a munkavállalók fizikai munkakörnyezetére, a munkaidőre, a munkaintenzitásra, illetve a munkahelyi kapcsolatokra is. Az itt bemutatott adatok fókuszában ezúttal a munkahelyi kilátások állnak, amik mind munkaadói, mind munkavállalói oldalról nagy jelentőséggel bírnak. A munkaadók a jobb munkahelyi kilátások biztosításával erősíthetik a munkahelyi elkötelezettséget, illetve csökkenthetik a fluktuációt, a munkavállalók pedig biztonságosabbnak és stabilabbnak érezhetik munkahelyi státuszukat, ami különösen fontos a gazdasági visszaesések időszakában.

Olvass tovább

A jövő HR trendjeinek vizsgálata

(Horia Moasa: Post-Pandemic HR Trends In Romania and Beyond;

Braun Emese, Veresné Valentinyi Klára: HR Trends at the Beginning of The 21st Century)

Szerzők: Boros Brenda, egyetemi hallgató, BCE, Süle Ákos, egyetemi hallgató, BCE

Szent Péter láncai a római Vasas Szent Péter templomból

Horia Moasa cikke, amelyben hat aktuális HR trendet próbáltak azonosítani vezetők interjúztatásával, több tendenciára is felhívja a figyelmet. Ezek közül az egészségmegőrzés és biztonság kerültek leginkább fókuszba a pandémia révén. Ez abból a szempontból előnyös is lehet, hogy a pandémiát követő időszakban is több újítást megtartanak és továbbra is használnak. Különösen a kék galléros munkavállalókat érinti ez a fejlődés, hiszen számtalan újítás megkönnyítette vagy biztonságosabbá tehette a munkavégzést. Az egészség és biztonság területén specializálódott tanácsadó cégek kereslete is megnőtt, amely előreláthatólag nem is fog drasztikusan csökkeni az elkövetkezendő években, illetve az egészségért-, és biztonságért felelős specialisták sokkal keresettebbek.

Másik előnye a pandémiás időszaknak, hogy törvényességre ösztönözte a román munkavállalókat és munkáltatókat, hiszen a különböző állami munkasegélyek az érvényes munkaszerződéseknek megfelelően jártak mindenkinek. Így sokak nem jutottak túl sok támogatáshoz, ha minimálbérre voltak bejelentve vagy egyáltalán nem rendelkeztek törvényes munkaszerződéssel. Ugyanezen okból kifolyólag például az eddig gyakori nepotizmust vélhetően felváltja a meritokrácia az egészségügyben és a jogi területen.

Szintén egy nagyon népszerű trend az utóbbi években az employer branding (munkáltatói márkaépítés) alkalmazása, ennek fontossága csak felerősödött a vírushelyzetben és úgy tűnik, hogy az elkövetkezendő években már egyre nagyobb lesz a verseny a magasan képzett munkaerőért. Emiatt, azok a szervezetek, amelyek fenn szeretnék tartani versenyelőnyüket vonzóvá kell válniuk a jelentkezők szemében, mivel a pandémia okozta bizonytalan helyzet arra sarkallta a munkavállalókat is, hogy hosszútávra, stabilitásra építsenek. Viszont ez nem jelenti azt, hogy más igényeik nincsenek a potenciális munkavállalóknak, mivel a home-office (otthoni munkavégzés) rendkívül gyakori lett és emiatt a rugalmas munkakörülmények megléte kifejezetten fontos szempont volt a munkakeresők szemében. Habár a kereslet-kínálat egyensúlyán alapuló munkaerőpiac valószínűleg mindkét félt márkaépítésre (branding) ösztönözhet, így a jelentkezőknek is egyre gyakrabban alkalmazzák majd az úgynevezett „önmarketing” (self-marketing) technikáját. Ennek oka többek között lehet az automatizáció is, amely egyre inkább kiszorítja a munkavállalókat, kevesebb emberi munkaerőre lesz szükség ahogy az alapvető HR tevékenységeket majd el tudja látni a mesterséges intelligenciának köszönhetően egy elektronikai eszköz. Vélhetően a szervezeti hierarchia alján elhelyezkedő munkaköröket fogják leghamarabb kiváltani ezért érdemes specializálódni vagy akár karriert váltani.

Braun Emese és Veresné Valentinyi Klára külföldi és magyar szakirodalmak összefoglalása alapján a jövő domináns HR trendjeit négy csoportra osztották.

Az első csoport az emberi erőforrás menedzsment és a nemrég említett digitalizáció kapcsolata köré épül. A technológiai fejlődés következtében a HR csapatok munkájának egyre nagyobb része válik automatizálhatóvá, ezért a HR részlegen dolgozók létszámának csökkenése várható. A digitalizáció a HRM egyre több területét fogja átalakítani. A rekrutációban manapság is fontos szerepet töltenek be algoritmusok a potenciális pályázók megtalálásában és szűrésében, ezek a technológiák elterjedtebbek, kifinomultabbak lesznek. Szélesebb körben fogják alkalmazni a gamifikáció technikáját. A chatbotok fokozatos elterjedése automatizálni fogja a munkavállalókkal való kapcsolattartást és megkönnyíti, átalakítja a szervezeten belüli tanulást, illetve tudásátadást is. Egyre kifinomultabbak lesz a munkaerővel kapcsolatos KPI-ok mérése, és más HRM-hez kapcsolódó elemzések.

A második csoport a munkavállalók tehetséggondozásának, céges életútjának menedzselésével foglalkozik. Szakértők szerint a jövőben a HRM fókusza el fog távolodni a menedzsment igényeinek kielégítésétől a munkavállalók elégedettségének növelése felé. Több törekvés lesz afelé, hogy a munkavállalók elvárásainak a munkahely minél jobban megfeleljen és biztosítsa a megfelelő körülményeket a munkavégzéshez. Előtérbe kerül a rugalmas munkaidő, a munkavállalók biztonságérzetének növelése, elfogadó, illetve befogadó közösség kiépítése, szétválik az operatív és stratégiai HRM.

A harmadik és negyedik csoport a munkával kapcsolatos folyamatok, illetve a vezetés, menedzsment változásaira fókuszál. Kifinomultabb lesz a munkavállalók teljesítményének mérése, és az innen eredő adatok kezelése, ezért a munkaóra alapú díjazást teljesítménybér
fogja felváltani. A menedzsment jobban fog alkalmazkodni a munkavállalói elvárásokhoz és képességekhez, növekvő szerepet fog kapni az employer branding.

Philip R. Lane: Az euró rugalmassága

(JOURNAL OF ECONOMIC PERSPECTIVES, VOL. 35, NO. 2, SPRING 2021, pp. 3-22)

Gerhard Richter: Motorcsónak, 1965 (részlet a Valós látszat kiállításból a Magyar Nemzeti Galériából)

szerző: Balogh Attila

Philip R. Lane – az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja, a dublini Trinity College tiszteletbeli professzora és a londoni Gazdaságpolitikai Kutatási Központ kutatója – nemrégiben cikket jelentetett meg a Journal of Economic Perspective tavaszi számában; aminek célkitűzése volt bemutatni az euró múltját, jelenét és jövőjét. Teszi ezt azért, hogy bebizonyítsa, van helye az Unió közös pénzének, mégha néhány szempontból finomhangolásra is van szükség.

Olvass tovább

A munkaerő-áramlás nem okozott jelentős bérkonvergenciát

(David Dorn, Josef Zweimüller: Migration and Labor Market Integration in Europe), Journal of Economic Perspectives, VOL. 35, NO. 2, SPRING 2021, (pp. 49-76)

szerző: Pókász Zoltán, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Plakát Mrozek Emigránsok című színdarabjáról

A cikk azt hivatott megvizsgálni, hogy milyen az állapota az európai munkaerőpiacnak, és hogy a munkaerőpiaci integráció milyen mértékben valósult meg.

Olvass tovább

A munkahelyi motivációt segítő tényezők alakulása a régióban

id. Lucas Cranach: Szent Kristóf (1516)

szerző: Szabó Dorottya, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

A munkaerőpiac strukturális átalakulásával párhuzamosan a munkavállalók munkahelyi elvárásai is átformálódtak az utóbbi évtizedekben. A munkahelyek biztonságának biztosítása, a munkavállalók megfelelő ösztönzése, és partnerként való kezelése olyan szempontok, amik felértékelődtek a közelmúltban. A következőkben az Eurofound (European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions) 2005-ben, 2010-ben és 2015-ben elkészített, munkahelyi körülményekre fókuszáló felméréséből[1] mutatok be adatokat a térség országaira, illetve az EU-s átlagra vonatkozóan, hogy képet kapjunk a munkahelyi értékek alakulásának eddigi trendjeiről. Ez azért is fontos, mert a koronavírusjárvány ezeket a trendeket és folyamatokat feltehetően csak felgyorsította, és fontos, hogy a munkaadók megfelelően és elég gyorsan reagáljanak a munkavállalói attitűd változására.

Olvass tovább

Társadalmi haladás mutatószámrendszere – néhány egészségügyi mutató

Asclepius and Hygieia, ancient Greek god and goddess - Stock Image -  C052/2389 - Science Photo Library
Aszklépiusz és Hygeia

Szerző: Vida Cecília

Az OECD kezdeményezésére 2007-től a fejlett országok kidolgoztak egy mutatószámrendszert a fejlődés, a társadalmi, gazdasági haladás és a környezeti változás leírására. Magyarország a Központi Statisztikai Hivatalt bízta meg e mutatószámrendszer konkrét kidolgozásával. A széles társadalmi és szakmai egyeztetéseken kialakított mutatószámok három fő elemből állnak: a gazdasági-, a társadalmi- és a környezeti mutatókból. A társadalmi mutatószámon belül a 2.8. mutatószámcsoport foglalkozik az egészség, az egészségi állapot, egészséget meghatározó tényezőkkel, amit a cikkben bemutatunk. Ezek mérik az egészségügyi beavatkozások és szolgáltatások adatait, és mutatják a népesség egészségügyi állapotának változását.

Olvass tovább

Success factors for university incubators – a benchmarking model for better performance

Teachers: Early Paintings of Teachers
Early Paintings of Teachers

Authors: Dániel Zoltán András, Associate Professor, University of Pannonia, Faculty of Economics, daniel.zoltan@gtk.uni-pannon.hu – Porkoláb Patrícia Fanni, University student, University of Pannonia, Faculty of Economics, patricia.fanni98@gmail.com

Changing economic circumstances and technological advances are having an impact on the economic and social role of universities. Nowadays, university students, teachers and researchers are coming up with more and more innovative ideas, but they are unable to put their results into practice because of their lack of entrepreneurial skills. University incubators are specialised business incubators that create a link between university, business, and government, generating a significant impact on the local economy. In our research, we have highlighted the aspects that may be most relevant to the operation of 48 incubators in the world and analysed their performance. The comparative analysis allowed the creation of a standard model and the presentation of its success factors.

Olvass tovább

Creative destruction and circular economy. The concourse and the attitude of PhD scholars

Author: Sándor Kerekes, DSc: Professor Emeritus, Corvinus University of Budapest; Department of Geography, Geoeconomy and Sustainable Development, senior researcher iASK

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal | Dr. Kerekes Sándor
The circular economy strategy is closely linked to the EU's efforts to achieve a radical reduction in the amount of waste going to landfill. It is wrong to think, that packaging waste should be used within the packaging industry, as many have suggested in the strict sense of producer responsibility. Schumpeter saw creative destruction as one of the preconditions for development. The circular economy should be offensive. The economy must be transformed from a stock economy to a flow economy to achieve significant improvements in productivity and material efficiency. The public discourse on the state of the environment is very diverse. I would like to show, through a short empirical study with the help of Q methodology, how PhD students have very different views on issues related to sustainable development and the circular economy. 
 

Olvass tovább