A HR szerepe a felelős foglalkoztatóknál II.

Halász Géza karikatúrája

Boros Brenda, egyetemi hallgató – Pókász Zoltán, egyetemi hallgató – Süle Ákos, egyetemi hallgató – Szabó Dorottya, egyetemi hallgató

A kutatás célja az, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2020. novemberi termelékenységi jelentésére és az “Év Felelős Foglalkoztatója” kiadványra alapozva megvizsgálja négy kérdésből álló kérdőíves módszerrel, hogy a vállalatok hogyan tudtak és tudnak alkalmazkodni a közelmúltban történt változásokhoz a humánerőforrás szemszögéből. Ezekből a változásokból kiemelendő a digitalizáció és az innováció növekvő térnyerése, a koronavírus-járvány és az azzal együtt járó kevesebb személyes kontaktus. Emellett a HR-részlegek potenciális kockázati tényezői is a kutatás tárgyát képezik. Először a Magyar Nemzeti Bank jelentésének releváns részei kerülnek összefoglalásra, ezt az “Év Felelős Foglalkoztatója” kiadvány összefoglalója követi, végül a kérdőív és az arra adott huszonegy válasz bemutatása következik. Az eredményekből látható, hogy a szolgáltatási szektorban és az iparban tevékenykedő vállalatok attitűdje szignifikánsan eltér. Az azonban általánosan kijelenthető, hogy a munkáltatók kifejezetten nagy figyelmet fordítanak a munkavállalók jóllétére, és igyekeznek a pandémia alatt is megőrizni őket. Egy pozitív tendencia látható tehát, melyet azonban szélesebb, az országot érintő makrofolyamatok sokszor hátráltatnak. A tanulmányt három részletben közöljük

Olvass tovább

A HR szerepe a felelős foglalkoztatóknál I.

Halász Géza karikatúrája

Boros Brenda, egyetemi hallgató – Pókász Zoltán, egyetemi hallgató – Süle Ákos, egyetemi hallgató – Szabó Dorottya, egyetemi hallgató

A kutatás célja az, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2020. novemberi termelékenységi jelentésére és az “Év Felelős Foglalkoztatója” kiadványra alapozva megvizsgálja négy kérdésből álló kérdőíves módszerrel, hogy a vállalatok hogyan tudtak és tudnak alkalmazkodni a közelmúltban történt változásokhoz a humánerőforrás szemszögéből. Ezekből a változásokból kiemelendő a digitalizáció és az innováció növekvő térnyerése, a koronavírus-járvány és az azzal együtt járó kevesebb személyes kontaktus. Emellett a HR-részlegek potenciális kockázati tényezői is a kutatás tárgyát képezik. Először a Magyar Nemzeti Bank jelentésének releváns részei kerülnek összefoglalásra, ezt az “Év Felelős Foglalkoztatója” kiadvány összefoglalója követi, végül a kérdőív és az arra adott huszonegy válasz bemutatása következik. Az eredményekből látható, hogy a szolgáltatási szektorban és az iparban tevékenykedő vállalatok attitűdje szignifikánsan eltér. Az azonban általánosan kijelenthető, hogy a munkáltatók kifejezetten nagy figyelmet fordítanak a munkavállalók jóllétére, és igyekeznek a pandémia alatt is megőrizni őket. Egy pozitív tendencia látható tehát, melyet azonban szélesebb, az országot érintő makrofolyamatok sokszor hátráltatnak. A tanulmányt három részletben közöljük

Olvass tovább

Bullshit munkák, avagy az Excel tábla és a Biblia kapcsolata

William Blake: Isten megáldja a hetedik napot

szerzők: Fülöp Lili Gyöngyi, Halász Győző Mihály

A Kandó Klub keretében hallgatókkal a Budapesti Corvinus Egyetemről és a Műegyetemről közösen olvastuk el David Graeber Bullshit munkák című könyvét. Az olvasás végén azt kértük a hallgatóktól, hogy az általuk legérdekesebbnek tartott részről fogalmazzák meg véleményüket. Három írás született, ebből az első olvasható most.

Olvass tovább

Az alapjövedelem bevezetésének lehetséges következményei

Gondolatok David Graeber: Bullshit munkák (Typotex, 2020) című műve alapján

File:Poussin, Nicolas - The Jews Gathering the Manna in the Desert -1637 -  1639.jpg - Wikimedia Commons
Poussin: A zsidók összegyűjtik a mannát a sivatagban, 1637-1639

Brezovszky Dorottya – Cserni Zsuzsa – Horváth Anna

A Kandó Klub keretében hallgatókkal a Budapesti Corvinus Egyetemről és a Műegyetemről közösen olvastuk el David Graeber Bullshit munkák című könyvét. Az olvasás végén azt kértük a hallgatóktól, hogy az általuk legérdekesebbnek tartott részről fogalmazzák meg véleményüket. Három írás született, ebből az első olvasható most.

 

Olvass tovább

German institutional hegemony in EU sustainability policies

Dürer: Melancholia, www.metmusem.org

szerző: Baranyi Márton

German hegemony is a research topic subject to significant academic attention, especially within the studies linked to European integration. The existence of German hegemony within the EU is disputed, but several studies and models demonstrate that German hegemony within the European Union is significant but at the same time not desired (therefore the designation of Germany as a reluctant or benevolent hegemon). Is this true for the EU policies linked to sustainability as well, i.e. can institutional German hegemony be identified in the related policy fields? The study aims at assessing German institutional power linked to sustainability in the European Union (narrowing down policies linked to sustainability to EU energy and climate policy). It concludes that, based on a novel power ranking model assessing Member States’ influence in the various EU institutions, German institutional power is not significant in the fields of EU energy and climate policy.

Olvass tovább

Tegyük a helyére a globális kormányzást

Dani Rodrik (2020): Putting Global Governance in Its Place

The World Bank Research Observer, Volume 35, Issue 1, February 2020, Pages 1–18.

GLOBAL GOVERNANCE: Can We Talk About It? Must We? | Green Horizon Magazine
forrás: greenhorizon.org

szerző: Zsámár Klaudia

Dani Rodrik a The World Bank Research Observer 2020. februári számában megjelent tanulmányában egy olyan lehetséges globális kormányzási modellt vázol fel, melynek alapja a demokratikus államok működésének elősegítése. A szerző amellett érvel, hogy a világgazdaságban lévő politikai kudarcok nem a nemzetközi együttműködés hiánya miatt következnek be, sokkal inkább a nemzeti kormányzás hibáiból fakadnak.

Olvass tovább

Közoktatás Szingapúrban

1 hét Szingapúr prémium légitársasággal, 4 csillagos szállodával 299.000  Ft-ért! | Utazómajom
Szingapúr

Csáki György, PhD, habilitált egyetemi tanár

Az 1965-ben függetlenné vált Szingapúrban azonnal bevezették a 6 osztályos kötelező elemi iskolai oktatást – angol nyelven, ami akkor elsősorban az egységes szingapúri identitás megteremtésének eszköze volt. Az angol fokozatosan a teljes oktatási rendszer nyelvévé vált, s a közoktatás folyamatos bővítése mellett a fő hangsúlyt a matematika és a természettudományok oktatására helyezték. Szingapúr városállam, ahol a függetlenség elnyerése óta folyamatosan politikai egypárt-rendszer működik. Ebből adódóan az oktatási rendszer – a tanárképzéstől és -továbbképzéstől a tantervekig és az egyes tananyagokig – erősen centralizált. Mivel az oktatás tervezése a kezdetektől a makrogazdasági tervezés szerves része, a szingapúri oktatási rendszer rugalmasan illeszkedik a gazdasági stratégia változásaihoz. A szingapúri oktatási rendszer alapvetően angolszász típusú, s az ország gazdaságpolitikájának megfelelően folyamatosan igazodik a globális gazdasági és oktatási trendekhez. A szingapúri közoktatás nemzetközi összehasonlításban is különösen sikeres – ezt a továbbtanulási arányok és a PISA-felmérésekben elért kiemelkedő eredményei is tükrözik.

Olvass tovább

„a mi felelősségünk is, hogy a gazdálkodó erkölcsösen viselkedjen”

Beszélgetés fiatal közgazdászokkal

Law and Gospel (Cranach) - Wikipedia
Lucas Cranach, az idősebb: Törvény és kegyelem, 1529

A Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztálya online beszélgetést szervezett az MKT Ifjúsági Bizottságával, aminek az összefoglalóját közöljük. A beszélgetésre meghívtuk az MKT összes egyetemi szervezetét, végül a Debreceni Egyetem, Kunkli Gréta személyében és az MKT Corvinus (Halász Győző Mihály, Lits Levente, Kunsági Zsóka), fogadta el meghívásunkat, illetve vendégünk volt Bencsik Ildikó, az Ifjúsági Bizottság elnöke is. A beszélgetést Trautmann László vezette. 

Olvass tovább

Közepes fejlettség, gazdasági szerkezet, termelékenység és az MKKV szektor

Szerző: Csath Magdolna, egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Csath Magdolna – Wikipédia
forrás: wikipedia.hu

A cikk elemzi a közepes fejlettségi csapda és a közepes jövedelmi csapda közötti különbségeket. Rávilágít a fejlettség humán és társadalmi mutatói és a növekedési mutatók közötti elméleti és gyakorlati eltérésekre. Foglalkozik továbbá a termelékenység mérésének ellentmondásaival, különös tekintettel a gazdasági szerkezet termelékenységet befolyásoló szerepére. Érvel végül az MKKV szektor és a családi vállalkozások, mint a teljes értéklánc kiépítésére képes olyan gazdasági szereplők fontossága mellett, amelyek kulcsszerepet játszhatnak a közepes fejlettségi csapda elkerülésében és egy fenntartható versenyképes fejlődési modell megvalósításában.

Olvass tovább

A makroökonómiai dinamikák sokkal gyorsabban változhatnak, mint korábban gondoltuk

Stock, James H.: The Rate Debate – Rethinking Economics in the Age of Cheap Money. Foreign Affairs, C. évf., 2021. 2. sz. pp. 174-184.

American Gothic | painting by Wood | Britannica
Grant Wood: American Gothic

szerző: Kiss Dávid

James H. Stock a Foreign Affairs 2020. március-áprilisi számában megjelent cikkében amellett érvel, hogy az elmúlt években az Egyesült Államokban zajló gazdasági változások szükségessé tették a közgazdaságtani modellek néhány központi elemének felülvizsgálatát. A szerző ezen megállapítását négy egymáshoz kapcsolódó fejleményből vezeti le: a természetes reálkamatláb csökkenéséből, a megújuló energiák árának eséséből, a tartósan 2% alatti inflációból, illetve a Covid-19 okozta gyors gazdasági összeomlásból és részleges felépülésből.

Olvass tovább