A Biden kormányzat iparpolitikája

Walt Whitman Quote: “I hear America singing, the varied carols I hear.”

szerző: Balogh Attila

Az 1960-as évek óta működő kutatóközpont, az Atlantic Council 2021. június 23-án lehetőséget biztosított Brian Deese-nek, a Nemzeti Gazdasági Tanács elnökének, hogy megossza gondolatait az amerikai iparpolitika jövőjét illetően egy online előadás keretében. Felvezetőjében a rendezvény egyik szervezője és a kutatóközpont vezetője, Frederick Kempe felvetette, hogy a téma rendkívüli fontosságú, hiszen nemcsak az USA-beli gazdasági szereplőkre, hanem a globális gazdaságra is nagy kihatással van. Kifejtette ezen túl, hogy a pandémia előidézte a legtöbbekben a változtatás iránti vágyat, hiszen annak gazdasági hatásait a társadalom széles köre megérezhette. A kialakult diskurzusok középpontjában pedig a köz- és magánszektorok viszonya áll.

Olvass tovább

Gondolatok Balogh Attila és Baranyi Dániel „Szabadság és munka” című esszéjéről

File:Rembrandt Harmensz. van Rijn 033.jpg - Wikimedia Commons
Rembrandt, Harmensz van Rijn: Az irgalmas szamaritánus

szerző: Csontos Tamás

Június 24-én jelent meg a Fejlődésgazdaságtan.hu hasábjain Balogh Attila és Baranyi Dániel esszéje „Szabadság és munka” címmel (http://fejlodesgazdasagtan.hu/2021/06/24/szabadsag-es-munka/). A mű rendkívül gondolatgazdag és logikus felépítésű alkotás, amely elkerülhetetlenül további elmélkedésre inspirálja az Olvasót. Így volt ez az én esetemben is. A következőkben a cikk olvasása során felmerült gondolataimat fejtem ki röviden.

Olvass tovább

A narratív közgazdaságtan szerepe

Recenzió Robert J. Shiller Narratív közgazdaságtan (2020, Budapest, HVG Kiadó Zrt.) könyvéről

Könyv: Narratív közgazdaságtan (Robert J. Shiller)

szerző: Halász Győző Mihály, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Ahhoz, hogy jobban megérthessük a koronavírus miatti változásokat és a következő időszak gazdasági jövőképét, szükségképpen foglalkoznunk kell a közgazdaságtan egy újabb tudományágával, a narratív közgazdaságtannal. Herbert Simon korlátozott racionalitásról szóló gondolataitól kezdve Akerlof és Shiller munkásságáig sokan foglalkoztak azzal a problémával, hogy a mindig racionálisan viselkedő és optimalizáló emberkép, a homo oeconomicus egy hibás és nem teljes képest fest a társadalomban viselkedő gazdasági szereplőkről. A gazdasági szereplőket pszichológiai és érzelmi hatások érik és az érzelmi kötelékek miatt a racionalitás fogalmi keretrendszere is változik. Ebből fakadóan fontos megismernünk azokat a narratív mozgatórugókat, amelyek a racionális döntéseket formálják, hiszen a racionalitást nem felülírjuk, hanem kiegészítjük a jövőkép teljessége érdekében.

Az ezzel kapcsolatos ismereteket pedig Robert J. Shiller Narratív közgazdaságtan című munkája mutatja be a legteljesebben számunkra. Ebben az összefoglalóban a narratívák működéséről és a könyvben található első öt örökzöld narratíváról fogok írni. Remélem, hogy így többen is kedvet kapnak ahhoz, hogy kezükbe vegyék ezt a könyvet és mélyebben kutassanak gazdaságunk mindennapi narratívái után.

Olvass tovább

Henry David Thoreau: Walden, 1854 (részlet)

“Ha vagyont gyűjtünk magunknak vagy utódainknak, ha családot vagy államot alapítunk, sőt ha hírnévre teszünk szert, mindezzel csak halandó voltunkat bizonyítjuk; de ha az igazsággal foglalkozunk, halhatatlanok vagyunk, s nem kell tartanunk sem változástól, sem balesettől. A legrégebbi egyiptomi vagy hindu filozófus föllebbentette az istenség szobrát eltakaró fátyol csücskét; a köntös most is a levegőben remeg, és én éppoly frissnek látom a csodát, mint ő annak idején, mivel őbenne is én voltam akkor oly vakmerő, és bennem ma is ő szemléli a látomást. A fátyolra nem rakódott le a por; nem múlt el az idő az istenség feltárása óta. Mert az az idő, amely igazán számít, vagy amellyel mi számolhatunk, az se nem múlt, se nem jelen, se nem jövő.”

Henry David Thoreau: Walden (részlet)

(gyűjtötte: Szabó Dorottya)

Közép-Európa fogalma és lehatárolása statisztikai adatok tükrében

The Rape of Europe - The Collection - Museo Nacional del Prado
Rubens: Európa elrablása, 1629

szerzők: Bálint Janka, szakkollégista, Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium; hallgató, ELTE ÁJK, jogász, Igari András, szakkollégista, Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium; hallgató, ELTE TTK, Geográfus MSc, Regionális elemző szakirány, Pálffy Patrik, szakkollégista, Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium; hallgató, PPKE BTK, Pszichológia MSc, Klinikai és egészségpszichológiai specializáció:


Számos – általában geopolitikai indíttatású – kísérlet irányult már a történelem során a Közép-Európa fogalom meghatározására. Cikkünkben mi is egy új lehatárolás létrehozatalára törekszünk, azonban történelmi és geopolitikai megközelítés helyett statisztikai módszerekkel alakítottuk ki a térség határait. Először a térséghez kapcsolódó koncepciók gyökereit és jelenkori értelmezéseit mutatjuk be. Ezt statisztikai elemzés követi, amely során jóléti, életmódbeli és attitűdbeli adatok mentén vizsgáljuk Európa országait, és K-közép klaszteranalízissel osztjuk őket csoportokra. Az így kapott klaszterek segítségével határozzuk meg Európa legfőbb belső határvonalait és alakítjuk ki saját Közép-Európa fogalmunkat. Konklúziónk, hogy mivel ez számos téren eltér a korábbi koncepcióktól, így javasolt a Közép-Európa fogalom újragondolása.

Olvass tovább

A „nagy átalakulás” – egy újabb szakasz jelei

szerző: Marosán György, okleveles fizikus, a Filozófiai tudományok kandidátusa, BGE tanára gyorgy.marosan@gmail.com

Marosán György honlapja

 „A nagy átalakulás” (Polányi Károly) magyarázatot adott az Európa sorsát a 19. és a 20. század első felében meghatározó tényezőkre. Az átalakulás átrajzolta az egész Föld képét és a világ folyamatosan alkalmazkodott a változó feltételekhez. A technika fejlődése szinte zérusra csökkentette a tranzakciós költségeket és ez az információk, az áruk és az emberek áramlását hihetetlenül felgyorsította. A vállalatokon belül szerveződő értékláncok előbb a nemzetállamokon belül kialakuló lokális, majd regionális, végül globális ellátási láncokká szerveződtek. Ennek következtében világunk globális ökoszisztémává változott. Az ökoszisztémákra jellemző komplexitás és szoros csatolás következtében a Földet önszerveződő válságok  [Charles Perrow, 2011, Normal accidents. Princeton University Press.] fenyegetik. Az egész emberiség egy újabb „nagy átalakulást” kényszerül átélni. Mindez arra vezetett, hogy az országok, a vállalatok és az egyének életének feltételei alapvetően megváltoznak.

Olvass tovább

„Ott leszünk mellettetek, mögöttetek, előttetek, ott, ahol szükség lesz ránk”

Beszámoló a Kandó Klubban 2021 első félévében folytatott kutatásról

Szerző: Póta Krisztián

Július 6-án kedden a Kandó Klub 2021. első féléves szakképzési kutatásának beszámolója a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában. Zsabka Zsolt, a Kandó Klub elnöke, a BKIK alelnöke és az MKIK Fiatal Vállalkozók Kollégiumának elnöke nyitotta meg a rendezvényt. Megnyitójában hangsúlyozta, hogy a BKIK milyen szerepet szeretne betölteni a budapesti vállalkozók és egyetemi hallgatók életében, és azt, hogy a BKIK elkötelezett a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatásában. A Kandó Klub egyik fontos célja, hogy a megteremtse a bizalmat a fiatalokban a kamarai szervezetek iránt.

A bemutatott kutatás vezetője Trautmann László egyetemi docens volt. Ebben a félévben az alábbi 7 fő részvételével zajlott a kutatás: Balogh Attila (Budapesti Corvinus Egyetem mesterszakos hallgató), Baranyi Dániel (Eszterházy Károly Egyetem, doktorandusz), Brezovszky Dorottya (Budapesti Corvinus Egyetem alapszakos hallgató), Cserni Zsuzsa (Budapesti Corvinus Egyetem alapszakos hallgató), Fülöp Lili Gyöngyi (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alapszakos hallgató), Halász Győző Mihály (Budapesti Corvinus Egyetem mesterszakos hallgató) és Horváth Anna (Budapesti Corvinus Egyetem mesterszakos hallgató).

A kutatás során azt vizsgálták a résztvevők, hogy a szakképzésben a szakmai ethosz jelenléte mennyiben befolyásolja a lemorzsolódást és a pályán maradást.

  1. ábra: Lemorzsolódás iskolánként
forrás: Oktatási HIvatal

Az első ábrán jól látszik, hogy a lemorzsolódás legnagyobb része 9. osztályban történik. A szakközépiskolákban ez az arány kiugróan magas 20 %. Ennek az egyik oka az, hogy a diákok ekkor kerülnek be új iskolákba az általános iskola után és nehezen tudnak az új követelményekhez alkalmazkodni.

2- ábra: Bukási statisztika tárgyanként

forrás: Oktatási Hivatal

A 2. ábrán láthatjuk, hogy a diákok legnagyobb számban matematikából és a szakmai elmélet tárgyból buktak meg 2019-ben. A kutatás vizsgálta a tankönyveket is, amiből a tudást a diákok megszerzik és amiből a szakmai ethosz elsajátítják. Kiderült, hogy például az elektrotechnika-elektronika szakképzésben nincs egységes tankönyv és sok esetben csak jegyzetből tanulnak.

A kutatás arra a konklúzióra jutott, hogy a szakképzés fejlesztésében a közismereti tárgyak iránti érdeklődést a szakmai tárgyakon keresztül érdemes felkelteni, valamint, hogy a szakképző intézményekben a szakmai elméleti tárgyak teljesítése kétszer olyan nehéz, mint a a gyakorlatiaké.

A rendezvényen résztevők a kutatási beszámoló után a Bridge to Benefits Mesterkurzusról hallhattak egy beszámolót, ami a BKIK egyik projektje, melynek során kkv-knak segítenek fejleszteni fenntartható működésüket, illetve környezeti és társadalmi hasznosságukat nagyvállalatok bevonásával.

Egy elmaradt interjú

Budapesti Corvinus Egyetem - Lánczi András Egyetemünk rektora

Dr. Lánczi András rektori megbízatása 2021. június 30-án lejárt a Budapesti Corvinus Egyetemen. 5 éves működése során komoly változások történtek az egyetemen, mindenekelőtt lezajlott egy átalakulás, aminek során állami egyetemből alapítványi finanszírozású intézménnyé vált, ezzel párhuzamosan végbement több szakfejlesztési folyamat, számos nemzetközi elismerésben is részesült az intézmény. Sok egyéb mellett rektorsága idejére esik a Faculty Club megnyitása a Fővám téri épületben és a Fővám téri épület felújítása is. Az egyetemi polgárok szívesen vennék, ha ismernék a távozó rektor tapasztalatait, ezért a Köz-Gazdaság szerkesztőbizottsága az alábbi kérdéseket tette fel Rektor Úrnak:

1, A Budapesti Corvinus Egyetem az első egyetem, amelyik modellváltáson ment keresztül. Milyen tapasztalatai vannak ezzel kapcsolatban?Mit jelöltek meg az átalakulás céljaként, és sikerült-e elérni ezt a célt? Egy ilyen horderejű átalakuláshoz különböző időszakaszra vonatkozó tervek, stratégiák szoktak készülni. Az átalakulásnak mi volt a rövid, közép és hosszú távú célja, és hol tart az egyetem ezek megvalósításában? Mi volt az átalakulás legnagyobb veszélyforrása, és ezeket hogyan lehetett kikerülni?  Az egyetem szervezeti kultúrája jelentősen átalakult az elmúlt időszakban, és komoly fiatalítás is végbement. Milyen kihívásokat lát ebben a tekintetben a következő időszakban?
2, Az átalakulás rektori ciklusának második felében volt meghatározó. Rektorságának egészét tekintve mit tekint a legnagyobb sikernek, mire a legbüszkébb? Van-e olyan, amit kudarcként könyvel el magában, és amiben úgy érzi, hogy nagyobb erőfeszítésre lett volna szükség?
3, Általános vélemény, hogy az egyetem nemzetköziesítése jelentős mértékben előrehaladt az elmúlt években. Mely területeket, régiókat lát ebben a tekintetben meghatározónak, és melyek azok, ahol érdemes előrelépnie az egyetemnek? A nemzetköziesítésben sokféle együttműködés alakult ki, oktatási és tudományos egyaránt. Ön szerint ezek között mennyire sikerült harmóniát találni, vagy található ezek között aránytalanság? Ha igen, akkor ennek mi lehet az oka?
Lánczi András kitérő választ adott felkérésünkre.

East – Asian lead firms’ impact on the electronics industry of the V4 countries: Samsung and its competitors

author: Magasházi Anikó, PhD, researcher,

Magasházi Anikó - iASK - Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, Kőszeg

The paper investigates the rapid, FDI-driven expansion of the electronics industry in the V4 countries from the second half of the nineties through their inclusion into the global value chains of East-Asian lead firms with their home base in countries, such as in Korea, Taiwan or Singapore and China. The paper analyses opportunities for upgrading of East-Asian manufacturing subsidiaries and their local suppliers in the V4 region towards higher value added activities, and the level of the subsidiaries’ embeddedness after 30 years of their appearence as well as their impact on trade relations between East – Asia and the V4.

Key words: East-Asian lead firms, V4 countries’electronics industry, global value chains, global porduction networks, Samsung Electronics

Olvass tovább