A tanulmány a magyarországi kis- és középvállalkozások (KKV), startupok és platformvállalatok helyzetét vizsgálja a gyorsan változó nemzetközi gazdasági környezetben. A kutatás aktualitását a hazai KKV-szektor évek óta tartó stagnálása adja, amely mind a hozzáadot-
térték-termelésben, mind a nemzetközi versenyképességben elmarad az uniós átlagtól és a regionális versenytársaktól. Míg a szektor foglalkoztatási szerepe jelentős (65,7%), exportrészaránya (12,8%) és beruházási aktivitása (26,2%) számottevő visszaesést mutat 2014-hez képest. A tanulmány több mint nyolcvan hazai és nemzetközi publikáció feldolgozásával átfogó képet nyújt az elmúlt évtized kutatási eredményeiről, érintve a digitalizáció, az innováció, a fenntarthatóság és a nemzetköziesedés területeit. A szakirodalmi áttekintés rávilágít, hogy a hazai KKV-k teljesítményét elsősorban belső képességek – stratégiai szemlélet, vezetői kompetenciák és szervezeti tanulás – határozzák meg, miközben a szektor belső heterogenitása miatt az egységes fejlesztéspolitikai eszközök hatékonysága korlátozott. A tanulmányt két részben közöljük.
A Hormuzi-szoros lezárása: a globális olajpiac, a stratégiai tartalékok kapacitása, valamint Irán és a globális gazdasági ellenálló képesség
Bevezetés
A globális olajpiac a világ egyik stratégiailag legfontosabb és legérzékenyebb árupiaca, amelyet jelentősen befolyásolnak geopolitikai kockázatok. Az olajellátás jelentős részének koncentrációja a Perzsa-öböl régiójában nagy részének szállítása a Hormuzi-szoroson keresztül következtében ez a piac rendkívül érzékeny a regionális sokkokra, különösen a szállítási útvonalak megszakadására. Ezért a szoros lezárása nemcsak sokkot jelent az energiapiac számára, hanem komoly próbatétel is a globális gazdaság ellenálló képességének, mivel az energia, mint a termelés alapvető tényezője, közvetlenül befolyásolja a gazdasági növekedést, az inflációt és a pénzügyi stabilitást.
Closure of the Strait of Hormuz: Global Oil Market, Strategic Reserves Capacity, and Iran and Global Economic Resilience
Introduction
The global oil market is one of the most strategic and sensitive commodity markets in the world, which is highly influenced by geopolitical risks. The concentration of a significant portion of oil supply in the Persian Gulf region and the transit of a large share of it through the Strait of Hormuz have made this market highly vulnerable to regional shocks, especially disruptions in transportation routes. Therefore, the closure of this strait is not only a shock to the energy market but also a serious test for the resilience of the global economy, as energy, being a fundamental input of production, directly affects economic growth, inflation, and financial stability.
”A test-lélek-szellem egyensúlya mindannyiunknál elsődleges létfeltétel”
Interjú Sipos Zsolttal, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara titkárával
A vállalkozói tevékenység gyakran elsősorban gazdasági töltettel jelenik meg a közgondolkodásban, azonban egyre többen tekintenek rá hivatásként, amelynek középpontjában nem csupán a profit, hanem az ember és a közösség áll. Az etikus működés, a munkavállalók megbecsülése, valamint a testi, lelki és szellemi egyensúly megőrzése mind olyan tényezők, amelyek hosszú távon a gazdasági teljesítmény alapját is jelenthetik.
Az interjúban Sipos Zsolt, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára arról beszél, hogyan válhat a vállalkozás valódi hivatássá, milyen szerepe van az etikának az üzleti életben, és miként járulhatnak hozzá a vállalkozások és a kamarai szervezetek a mentális egészség és a felelős gazdasági működés erősítéséhez.
Latin-Amerika egyik legnagyobb problémája a meg-nem-értettség
Interjú dr. Ylmaz-Mészáros Enikővel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi adjunktusával
Az interjú dr. Ylmaz-Mészáros Enikővel a latin-amerikai katolicizmus sajátos szerepét vizsgálja a történelmi traumák, a gyarmati múlt és a társadalmi keveredés tükrében. A szerző rávilágít, hogy a térség vallásosságát a szinkretizmus és a mély gazdasági-politikai alávetettség határozza meg, ahol az egyház gyakran a stabilitás pszichológiai oszlopaként szolgál a kilátástalanságban. A beszélgetés érinti a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia kihívásait, hangsúlyozva a digitális szakadék veszélyeit az elszigetelt régiókban. A központi gondolat a Nyugat felőli „meg-nem-értettség” felszámolása: a valódi interkulturalitás és párbeszéd csak a helyi valóság önazonos, nem idegen sémák szerinti értelmezésével valósulhat meg.
Lépések a mennyiségi gondolkodásból a minőségi fejlődés korába
Interjú dr. Balog Ádámmal, az MKIK alelnökével és dr. Birher Nándorral, a PPKE BTK dékánjával
A Világpolitika és Közgazdaságtan interjút készített dr. Balog Ádámmal, az MKIK alelnökével és dr. Birher Nándorral, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánjával. A beszélgetés a közgazdaságtan és a teológia párbeszédét sürgeti, hangsúlyozva a vállalkozás hivatásjellegét. A résztvevők a profitközpontú szemlélet helyett az értékteremtést, a fenntarthatóságot és az emberi méltóságot állítják a középpontba.
Davos üzenete
Interjú dr. Szent-Iványi István korábbi külügyi államtitkárral, a Kodolányi János Egyetem tanárával
A Világgazdasági Fórum davos-i találkozója évtizedek óta a globális gazdasági és politikai elitek egyik legfontosabb találkozóhelye, ahol nemcsak rövid távú gazdasági kérdések, hanem a nemzetközi rendet alakító hosszabb távú trendek is napirendre kerülnek. Az utóbbi években a davos-i viták középpontjába egyre inkább a geopolitikai feszültségek erősödése, a nagyhatalmi verseny új hulláma, valamint a szabályalapú világrend intézményeinek jövője került. Ebben a változó környezetben különösen éles kérdés, hogy fenntartható-e a korábbi világrend logikája. Ugyanígy újraértékelődik az ENSZ szerepe: a párhuzamos, alternatív kezdeményezések megjelenése mind a rendszer reformjának és legitimációjának dilemmáit erősítik. Közben Európának és a transzatlanti szövetségnek is alkalmazkodnia kell az átrendeződő erőviszonyokhoz, miközben a technológiai verseny és a biztonságpolitika egyre szorosabban kapcsolódik a versenyképesség kérdéséhez.
A következő interjúban dr. Szent-Iványi István – korábbi külügyi államtitkár, diplomata és a Kodolányi János Egyetem oktatója – Davos üzenetén keresztül elemzi a világrend átalakulását, az ENSZ előtt álló kihívásokat, valamint Európa mozgásterét a NATO, a nagyhatalmi rivalizálás és a technológiai korszakváltás szorításában.
Amerika-ellenesség vagy gazdasági növekedés? Venezuela legfőbb aggodalmai
Mennyire értelmezhető Nicolás Maduro bebörtönzése a szuverenitás elvének megsértéseként, vagy korábbi meggyengülésének következményeként? Befektethet‐e az új venezuelai kormány az olajszektorba a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében? A kérdés vizsgálatát különböző politikai, gazdasági szakértők véleményének bemutatásával elemezzük.
Anti-U.S. legitimacy or economic growth?
On Venezuela’s greatest concerns today
To what extent can the imprisonment of Nicolás Maduro be interpreted as a breach of the principle of sovereignty, or, on the contrary, as the consequence of his previous weakening? Could the new Venezuelan government invest in the oil sector to stimulate economic growth? To address this problem comprehensively, we interviewed three professionals from different fields, whose complementary views enable examination of the event’s political, legal, and economic impacts.
Megjelent a Világpolitika és közgazdaságtan legújabb száma
Megújult formában megjelent a Világpolitika és Közgazdaságtan 5. évfolyamának 2. száma.
A tartalom:
Davos üzenete
Interjú dr. Szent-Iványi István korábbi külügyi államtitkárral, a Kodolányi János Egyetem tanárával
Absztrakt
A Világgazdasági Fórum davos-i találkozója évtizedek óta a globális gazdasági és politikai elitek egyik legfontosabb találkozóhelye, ahol nemcsak rövid távú gazdasági kérdések, hanem a nemzetközi rendet alakító hosszabb távú trendek is napirendre kerülnek. Az utóbbi években a davos-i viták középpontjába egyre inkább a geopolitikai feszültségek erősödése, a nagyhatalmi verseny új hulláma, valamint a szabályalapú világrend intézményeinek jövője került. Ebben a változó környezetben különösen éles kérdés, hogy fenntartható-e a korábbi világrend logikája. Ugyanígy újraértékelődik az ENSZ szerepe: a párhuzamos, alternatív kezdeményezések megjelenése mind a rendszer reformjának és legitimációjának dilemmáit erősítik. Közben Európának és a transzatlanti szövetségnek is alkalmazkodnia kell az átrendeződő erőviszonyokhoz, miközben a technológiai verseny és a biztonságpolitika egyre szorosabban kapcsolódik a versenyképesség kérdéséhez.
A következő interjúban dr. Szent-Iványi István – korábbi külügyi államtitkár, diplomata és a Kodolányi János Egyetem oktatója – Davos üzenetén keresztül elemzi a világrend átalakulását, az ENSZ előtt álló kihívásokat, valamint Európa mozgásterét a NATO, a nagyhatalmi rivalizálás és a technológiai korszakváltás szorításában.
Lépések a mennyiségi gondolkodásból a minőségi fejlődés korába
Interjú dr. Balog Ádámmal, az MKIK alelnökével és dr. Birher Nándorral, a PPKE BTK dékánjával
Absztrakt
A Világpolitika és Közgazdaságtan interjút készített dr. Balog Ádámmal, az MKIK alelnökével és dr. Birher Nándorral, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánjával. A beszélgetés a közgazdaságtan és a teológia párbeszédét sürgeti, hangsúlyozva a vállalkozás hivatásjellegét. A résztvevők a profitközpontú szemlélet helyett az értékteremtést, a fenntarthatóságot és az emberi méltóságot állítják a középpontba.
Latin-Amerika egyik legnagyobb problémája a meg-nem-értettség
Interjú dr. Ylmaz-Mészáros Enikővel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi adjunktusával
Absztrakt
Az interjú dr. Ylmaz-Mészáros Enikővel a latin-amerikai katolicizmus sajátos szerepét vizsgálja a történelmi traumák, a gyarmati múlt és a társadalmi keveredés tükrében. A szerző rávilágít, hogy a térség vallásosságát a szinkretizmus és a mély gazdasági-politikai alávetettség határozza meg, ahol az egyház gyakran a stabilitás pszichológiai oszlopaként szolgál a kilátástalanságban. A beszélgetés érinti a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia kihívásait, hangsúlyozva a digitális szakadék veszélyeit az elszigetelt régiókban. A központi gondolat a Nyugat felőli „meg-nem-értettség” felszámolása: a valódi interkulturalitás és párbeszéd csak a helyi valóság önazonos, nem idegen sémák szerinti értelmezésével valósulhat meg
”A test-lélek-szellem egyensúlya mindannyiunknál elsődleges létfeltétel”
Interjú Sipos Zsolttal, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara titkárával
Absztrakt
A vállalkozói tevékenység gyakran elsősorban gazdasági töltettel jelenik meg a közgondolkodásban, azonban egyre többen tekintenek rá hivatásként, amelynek középpontjában nem csupán a profit, hanem az ember és a közösség áll. Az etikus működés, a munkavállalók megbecsülése, valamint a testi, lelki és szellemi egyensúly megőrzése mind olyan tényezők, amelyek hosszú távon a gazdasági teljesítmény alapját is jelenthetik.
Az interjúban Sipos Zsolt, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára arról beszél, hogyan válhat a vállalkozás valódi hivatássá, milyen szerepe van az etikának az üzleti életben, és miként járulhatnak hozzá a vállalkozások és a kamarai szervezetek a mentális egészség és a felelős gazdasági működés erősítéséhez.
Kis- és középvállalatok, startupok és platformvállalatok – versenyképesség, innováció, hálózatosodás, nemzetköziesedés
Mit tudunk és mit lenne érdemes kutatni a magyar KKV-król?
Antalóczy Katalin, egyetemi tanár, Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem
Sass Magdolna, igazgató, KRTK – Világgazdasági Intézet, Szegedi Tudományegyetem
Absztrakt
A tanulmány a magyarországi kis- és középvállalkozások (KKV), startupok és platformvállalatok helyzetét vizsgálja a gyorsan változó nemzetközi gazdasági környezetben. A kutatás aktualitását a hazai KKV-szektor évek óta tartó stagnálása adja, amely mind a hozzáadot-
térték-termelésben, mind a nemzetközi versenyképességben elmarad az uniós átlagtól és a regionális versenytársaktól. Míg a szektor foglalkoztatási szerepe jelentős (65,7%), exportrészaránya (12,8%) és beruházási aktivitása (26,2%) számottevő visszaesést mutat 2014-hez képest. A tanulmány több mint nyolcvan hazai és nemzetközi publikáció feldolgozásával átfogó képet nyújt az elmúlt évtized kutatási eredményeiről, érintve a digitalizáció, az innováció, a fenntarthatóság és a nemzetköziesedés területeit. A szakirodalmi áttekintés rávilágít, hogy a hazai KKV-k teljesítményét elsősorban belső képességek – stratégiai szemlélet, vezetői kompetenciák és szervezeti tanulás – határozzák meg, miközben a szektor belső heterogenitása miatt az egységes fejlesztéspolitikai eszközök hatékonysága korlátozott. A tanulmányt két részben közöljük.
A 2026-os iráni zavargások politikai gazdaságtani háttere: olcsó munkaerőtől tudásalapú gazdaságig, Nyugattól Eurázsiáig
Samay Ali, Phdközgazdász
Absztrakt
A 2026-os iráni zavargások gazdasági feszültségek, geopolitikai átrendeződés és strukturális munkaerő-piaci kiigazítások közepette zajlottak. Míg számos magyarázat az inflációra, a szankciókra és a politikai elégedetlenségre összpontosít, ez a cikk egy politikai-gazdasági értelmezést kínál, amely a tiltakozások magyarázatát mélyebb, újraelosztási feszültségekhez köti. Konkrétan vizsgálja az úgynevezett „12 napos háború” utáni gazdasági szerkezetátalakítást, az afgán migráns munkavállalók deportálását és annak hatását a költségstruktúrákra, a kereskedelmi elit egyes szegmensei közötti fe-
szültségeket. Elemzi továbbá Irán külpolitikai orientációjának változását az eurázsiai integráció irányába, amelynek keretében több évtizedes tárgyalások után felhagyott a Nyugattal való közös nevező megtalálására irányuló erőfeszítésekkel. A cikk azzal ér-
vel, hogy Irán gazdaságának fenntartható versenyképessége nem épülhet az ultraolcsó migráns munkaerőtől való strukturális függőségre, hanem a tudásalapú gazdasági modellre való átállást igényli
Az olasz és a magyar kamarai rendszer összehasonlítása – bizalomépítés dél-európai módon
Balogh Attila, PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem – Kozák Sándor, közgazdász
Absztrakt
A tanulmány a Dél-Dunántúli régió tudásalapú szerveződését és azon belül az egyik vármegyei kamara, a Pécs-Baranya Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara innovációs koordinátori szerepét vizsgálja. Háromdimenziós entrópiamérés segítségével feltárul, hogy a régió gazdasági szerkezete strukturálisan szinergikus: a területi, technológiai és szervezeti dimenziók együttesen csökkentik a rendszer bizonytalanságát, önszerveződési potenciált teremtve – ugyanakkor a vizsgálat területi különbségek is azonosít a régió vármegyéi között. Ezt követően intézményi összehasonlítás történik a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és az olaszországi Umbria Kamara között. Az eredmények szerint az umbriai modell – erősebb jogi autonómiájával, integrált innovációtámogató szolgáltatásaival és normatív ESG-kereteivel – hatékonyabban tölti be az áthidaló és bizalomépítő szerepet. A tanulmány arra következtet, hogy a meglévő szinergiapotenciál kiaknázásához a kamarai kapacitások célzott fejlesztése és intézményes megerősítése szükséges
A társadalmi-kulturális értékek lehetséges tükröződései a környező országok kereskedelmi és iparkamarai etikai kódexeiben
Halász Győző Mihály, PhD hallgató, Neumann János Egyetem
Absztrakt
A gazdasági tevékenység etikai megítélése nem új keletű kérdés: az ókori gondolkodástól a modern piacgazdaságig visszatérően felmerül, hol húzódnak a tisztességes értékteremtés határai. A kereskedelmi és iparkamarák etikai kódexei ebben a folyamatban különös jelentőséggel bírnak, mert egyszerre rögzítenek elvárásokat és közvetítenek vállalkozói ethoszt. A tanulmány a környező országok kamarai etikai dokumentumait hasonlítja össze, azt vizsgálva, hogy a normák tematikája és formalizáltsága miként tükrözheti az eltérő intézményi, gazdasági és kulturális sajátosságokat.
Amerika-ellenesség vagy gazdasági növekedés? Venezuela legfőbb aggodalmai
Clara Fernandez Saralegui, újságíró
Absztrakt
Mennyire értelmezhető Nicolás Maduro bebörtönzése a szuverenitás elvének megsértéseként, vagy korábbi meggyengülésének következményeként? Befektethet‐e az új venezuelai kormány az olajszektorba a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében? A kérdés vizsgálatát különböző politikai, gazdasági szakértők véleményének bemutatásával elemezzük.
„(…) egyik legfontosabb feladatunk a kognitív konfliktus előidézése.”
Interjú Baranyi Dániellel, az Eszterházy Károlyi Katolikus Egyetem tanársegédjével
Absztrakt
A közgazdaságtan oktatása nem csupán fogalmak és modellek átadását jelenti, hanem annak megértését is, hogyan gondolkodunk a gazdasági jelenségekről. A tudás nem egyszerűen átadható, hanem a tanulók saját tapasztalataik és előzetes elképzeléseik alapján építik fel azt. Ez különösen fontos a közgazdaságtan esetében, ahol egymással versengő elméletek és értelmezések léteznek, és a gazdasági jelenségek társadalmi kontextusban nyernek jelentést. A következő interjúban Baranyi Dániel, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanársegédje doktori kutatásáról beszél. A beszélgetés a közgazdasági fogalmak tanulásának sajátosságait, a hallgatók előzetes tudásának szerepét, valamint a viták és a „kognitív konfliktus” jelentőségét vizsgálja a gazdasági gondolkodás fejlesztésében.
Egyenetlen vízelosztás hatása a gazdaságfejlődésre Tunéziában
Sarra Yagouta, egyetemi hallgató, Neumann János Egyetem
Absztrakt
A víz rendelkezésre állása kulcsfontosságú meghatározója a gazdasági tevékenységnek a sivatagi és félsivatagi országokban. Tunéziában a vízhiány az erőforrás-eloszlás erős regionális egyenlőtlenségeivel párosul, amelyek befolyásolják az ágazati beruházásokat és az iparpolitikát is. Ez a cikk azt vizsgálja, hogy az egyenetlen vízelosztás hogyan befolyásolja a mezőgazdasági termelékenységet, a turizmus fejlődését, az ipari telephelyválasztási döntéseket, hogyan járul hozzá a regionális gazdasági különbségek tartós fennmaradásához. Míg történelmileg a beruházások a vízbiztonságot adó partmenti régiókat részesítették előnyben, a közelmúltbeli befektetések elősegítették a déli és belső területek gazdasági fellendülését. Ennek ellenére a víz rendelkezésre állásával és az infrastruktúrával kapcsolatos korlátok továbbra is korlátozzák a szélesebb körű ipari és mezőgazdasági fejlődést.
Kulcsszavak: vízhiány; egyenetlen vízelosztás; regionális fejlesztés; ágazati beruházások; mezőgazdasági termelékenység; turizmusfejlesztés; ipari telephely.