Charles Guay-Boutet, Mathieu Dufour: Estimating the relationship between EROI and profitability of oil sands mining, 1997–2016) Eredetileg megjelent: Ecological Economics 217 (2024) 108072
A cikk itt található.
Christina da Kirchner-t börtönbüntetésre ítélték – Argentína megosztott
Argentínát ismét egy jelentős politikai és igazságügyi fejlemény rázza meg. Június 10-én, kedden az ország igazságszolgáltatása megerősítette Cristina Fernández de Kirchner volt elnök hatéves börtönbüntetését, valamint „életfogytiglani eltiltását a közhivatalok gyakorlásától”. Az ítélet a „Vialidad” ügyből származik, amelyben bűnösnek találták az államot károsító hűtlen kezelésben, mivel elnöksége idején (2007-2011 és 2011-2015) közpénzeket adott a munka elvégzésére családi barátoknak és cégeknek a Santa Cruz tartományban végzett útépítési munkálatok elvégzésére.
Cristina Fernández de Kirchner Sentenced to Arrest: Argentina Deeply Divided
Argentina is once again shaken by a major political and judicial development. On Tuesday, June 10, the country’s justice system confirmed a six-year prison sentence for the ex President Cristina Fernández de Kirchner, along with a “lifetime ban from holding public office”. The conviction stems from the “Vialidad” case, where she was found guilty of fraudulent administration that harmed the state by directing public funds toward road works in Santa Cruz Province during her presidencies (2007-2011 and 2011-2015).
A bankszektor politikai alapjai: A német és az európai bankrendszer strukturális elemzése
A bankrendszerek szerkezetét régóta a pénzügyi szabályozás és a gazdasági stabilitás sarokköveként tartják számon. A hagyományos közgazdasági elméletek elsősorban a piaci hatékonyság, a tőkeallokáció és a prudenciális felügyelet szerepét hangsúlyozzák a bankintézmények kialakulásában és működésében. Az utóbbi években azonban mind több kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy a bankrendszerek nem csupán gazdasági konstrukciók, hanem mélyen beágyazódnak a politikai intézményi környezetbe is.
A teljes tanulmány itt érhető el.
A Versenyképességi Iránytű céljainak megvalósítása üzleti hálózatok révén
2024 novemberében, a magyarországi európai uniós (EU) elnökség véghajrájában, Budapesten tárgyaltak az Európai Politikai Közösség országainak vezetői. Az ülésen sarkalatos pont volt Európa versenyképességének fejlesztése, valamint az ehhez tartozó, innovációt segítő szakpolitikai háttér megalkotása (Európai Tanács, 2024). Erre válaszul az Európai Bizottság 2025. január 29-én adta ki a „Versenyképességi Iránytűt”, ezzel egyértelmű gazdasági iránymutatást adva a Bizottság 2024-2029. évi pénzügyi ciklusához. Ehhez az Európai Bizottság egy versenyképességi koordinációs eszközt fog javasolni az Európai Tanácsnak és Parlamentnek, hogy az EU-s és nemzeti szakpolitikák a lehető leghatékonyabban tudják a célkitűzéseket implementálni.
A teljes tanulmány itt érhető el.
Európa az új multipoláris rendszerben
Jelenleg a világ két nagy erőközponttal rendelkezik. Döntő kérdés, hogy Oroszország melyikhez csatlakozik. Ez a német-orosz kapcsolatokat akadályozó Brzezinski doktrína változtatására kényszerít. Európa – túl politikai széttagoltságán – nem tud egy egységes harmadik erőközpont szerepében fellépni, mert két irányú függőségben szenved döntően a reál-gazdaságában: technológiailag az USA-tól, technikai és ritkafém-import terén Kínától.
A teljes tanulmány itt érhető el.
Haveri kapitalizmus az USA-ban
A haveri kapitalizmus („crony capitalism” vagy „cronyism”)) a Wikipédia egyszerű megfogalmazása szerint „a politikai közbeszédben használt pejoratív kifejezés, amely olyan helyzetet ír le, amelyben a vállalkozások az államhatalommal való szoros kapcsolatból profitálnak, akár versenyellenes szabályozási környezet, akár közvetlen kormányzati támogatás és/vagy korrupció révén.” [1] Kissé részletesebben: „a haveri kapitalizmusra olyan rendszer, amelyben a politikai hatalomhoz közel álló, a politikát kialakító és végrehajtó személyek nagy gazdasági értékkel bíró szívességeket kapnak. Ezek a kedvezmények lehetővé teszik, hogy a politikai kapcsolatokkal rendelkező gazdasági szereplők magasabb hozamot érjenek el, mint ami egy olyan gazdaságban érvényesülne, ahol a termelési tényezők piaci árait alkalmazzák. Gyakran a termelési tényező, amelyet olcsón biztosítanak a haveroknak, a tőke. Az olcsó hitelt a kormány által ellenőrzött bankokon keresztül juttatják el a haverok vállalkozásaihoz. Ez a fajta jogosultság egyébként nem igényel állami bankrendszert. A haveri kapitalista rendszerek esetében még a magánbankárok is rávehetők arra, hogy hitelt nyújtsanak a bennfenteseknek, amennyiben cserébe a bankárok maguk is kapnak valamilyen gazdasági előnyt a kormánytól. A havert azzal is jutalmazhatják, hogy magasabb árat számíthatnak fel a termelésükért, mint amit a versenypiacon érvényesíthetnének. Az előny egyik igen gyakori formája, hogy egy előnyben részesített gazdasági csoportot hivatalos vagy kvázi hivatalos monopóliummal ruháznak fel, lehetővé téve ezzel, hogy monopoljáradékot szerezzen.” (Haber, 2002: xii) Nagyon egyszerűen fogalmazva: „A haveri kapitalizmus más néven járadékvadászat.” (Rubin, 2016: 106)
A teljes tanulmány itt érhető el.
A kkv-k felkészítése a kettős átmenethez szükséges készségekre
Az OECD a tagországok multidiszciplináris kormányközi szervezete, amely egyre több nem tagállamot is bevon a munkájába a világ minden régiójából. Fő célja ma az, hogy segítse a kormányok közötti együttműködést egy erősebb, tisztább és igazságosabb világgazdaság kialakítása érdekében. Az OECD régóta támogatja a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) az üzleti világ folyamatosan változó kihívásaiban való eligazodásban. Az utóbbi évek globális gazdasági változásai még sürgetőbbé tették ezeket a kihívásokat. A kkv-k számára mindig is nehézséget jelentett a tőkéhez való hozzáférés, de a mai bizonytalan gazdasági környezetben – a kockázatkerülő hitelezés, az emelkedő infláció és a járvány utáni helyreállítás közepette – ez minden eddiginél nehezebb. Az OECD 2023-ban jelentetett meg jelentést a kkv-k fenntartható finanszírozásáról, ami összefoglalónk alapjául szolgál. A jelentés teljes egészében itt érhető el: https://www.eurochambres.eu/wp-content/uploads/2023/09/Access-to-sustainable-finance-for-SMEs.pdf
A cikk itt érhető el.
Csontos Tamás cikke a Portfolio-n
Állandó szerzőnk, a Köz-gazdaság szerkesztője, Csontos Tamás cikkét közölte a Portfolio. A cikk alapja a Világpolitika és közgazdaságtanban megjelent írás, amit mindenkinek ajánlunk a figyelmébe, és ezúton is gratulálunk a szerzőnek.
What may still be a dream for Latin America has been reality in Europe for years
In Europe, fast and efficient train networks connect major cities and countries. For example, the journey from Paris to London takes only 2 hours and 16 minutes, crossing the English Channel through the Eurotunnel—one of the most impressive infrastructure projects in the world. The tunnel is 50 kilometers long and supports both passengers and freight moving at 160 km/h, with over $133 billion in commerce passing through annually. Other example debuted in 2024 was the new train that allows passengers to travel between Berlin and Paris in just eight hours.