Az Eurochambres 2025-ös gazdasági felmérése (EES2025) 27 európai ország közel 42.000 vállalkozásának válaszaira épül, amelyek döntő többsége kis- és középvállalkozás. A kutatás célja, hogy feltérképezze a vállalkozások várakozásait a következő évre vonatkozóan a hazai és exportértékesítések, a foglalkoztatás, a beruházások és az üzleti bizalom terén, valamint azonosítsa a legfontosabb kihívásokat. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy bár a makrogazdasági környezet bizonyos területeken javul – például mérséklődik az infláció és élénkül a fogyasztói bizalom –, a geopolitikai feszültségek, a strukturális munkaerőpiaci problémák és a magas költségszint továbbra is fékezik a gazdasági növekedést. Az elemzés összefoglalója itt olvasható.
Katrine Marcal – Tényleg nincs ingyenebéd?
Katrine Marcal egy svéd írónő, leghíresebb munkája a „Tényleg nincs ingyenebéd?” címet kapta magyarul, eredeti angol címe a „Who Cooked Adam Smith’s dinner?” azaz pontos fordításban: Ki főzte Adam Smith vacsoráját, ami talán jobban reflektál az írónő enyhén provokatív stílusára, amivel a könyvében találkozhatunk. Katrine Marcal diplomáját a Stockholmi közgazdasági egyetemen szerezte, újságíróként is tevékenykedik, írásai jelentek meg már a New York Timesban, az Economistban, vagy éppen a Guardianban. A szerzőt számos díjjal is jutalmazták már, elnyerte többek között az ICAEW (Institute of Chartered Accountants in England and Wales) díjat is. Új ötleteivel Katrine Marcal alapjaiban változtatná meg a ma ismert gazdasági modelleket, nem fél kritizálni a mai világunk gazdaságát és sok kérdéssel keresi a választ arra, hogy a közgazdaságtan hajnalán milyen hibás megállapításokat tettek az akkor híres közgazdászok. Sokszor foglalkozik feminista ügyekkel. A könyve arra fókuszál, hogy a homo economicus eszméje mennyire pontatlan és hogyan vezet ahhoz, hogy a gazdasági elméletek zöme kirekeszti a nőket és nem veszi számításba őket. A recenzió itt olvasható.
Andrés Solimano: Nagy gazdasági visszaesések a hosszú huszadik században
Andrés Solimano Nagy gazdasági visszaesések a hosszú huszadik században című könyve 2020-ban jelent meg, mely részletesen elemzi a pénzügyi és gazdasági válságok, pangások, recessziók sokaságát a 20. század elejétől napjainkig, közben rávilágítva arra, hogy mi áll bizonyos krízisek hátterében. Tisztázza az alapvető közgazdaságtani fogalmakat, továbbá földrajzi és történelmi áttekintést nyújt, így könnyebben érthetőek bizonyos politikai változások. Solimano, a könyv szerzője híres közgazdász, aki dolgozott a Világbanknál és az ENSZ-nél is, alapítója és elnöke a Centro Internacional de Globalización y Desarollo (CIGLOB – Globalizáció és Fejlődés Nemzetközi Központ) nevű tudományos szervezetnek. Kutatásait legfőképpen globális gazdasági egyenlőtlenségek, fejlődés és válságok területén folytatja. A recenziót itt olvashatja.
Átmenet az elbizonytalanodásból az okság láncára fűződő rendbe
A felkorbácsolt naiv érzelmesség, a voluntarizmus, a nárcizmus, a hierarchizáltság, a merkantilizmus, valamint a meglepetés és megtévesztés erejének alkalmazása feléledni látszanak napjainkban, amelyet megrökönyödéssel és értetlenséggel fogadnak sokan azok közül, akik ezt az elmúlt évtizedeket jellemző szabályalapú, mellérendelő és fegyelmezett gondolatiság ellenpontjaiként érzékelik. Különös megrázkódtatás ez az Egyesült Államokban, amely a felvilágosodás korát megelőző történelmi emlékeket nem őriz. Európa számára azonban nagyon is ismerős jelenség ez, a barokk kor sajátjai.
A barokk megítélése igencsak vitatott. Annak ellenére, hogy kulturális öröksége több száz évnyi technikai fejlődés dacára is, máig hatóan lenyűgöző hatással bír, és a tudományos forradalom magjai is barokk talajban csíráztak ki, a domináns olvasat a barokkban az eltúlzás, a torzulás és az elnyomás motívumait hangsúlyozza. Jelen írás arra vállalkozik, hogy bemutassa, milyen szerepe és jelentősége van a barokkos elemeknek az általános fejlődési folyamatban. A tanulmányt itt olvashatja.
Vállalkozások és önkormányzatok szerepvállalása a helyi gazdaságfejlesztésben
A helyi gazdaságfejlesztés egyik központi eleme az önkormányzatok aktív szerepvállalása a vállalkozások környezetének javításában, amely többek között olyan feltételek megteremtését jelenti, amelyek elősegítik a cégek fennmaradását és fejlődését. Ilyen például az adminisztratív terhek csökkentése, a gyors és átlátható ügyintézés, vagy a helyi infrastruktúra fejlesztése. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozások könnyebben boldoguljanak és hozzájáruljanak a helyi gazdaság és társadalom fejlődéséhez. A tanulmányt itt olvashatja.
Élelmiszeripari panelbeszélgetés összefoglalója
2025. augusztus 15-én, pénteken az MKIK Kutatási Hálózatának keretében lezajlott online panelbeszélgetés, ami az európai élelmiszeripar következő tíz–tizenöt évének lehetséges forgatókönyveit kívánta feltérképezni. A beszélgetésen dr. Dőry Tibor a SZIE egyetemi docense, Dr. Jámbor Attila, a BCE intézetigazgatója, egyetemi tanár, Dr. Kiss Attila, a SZIE kutatóprofesszora, és Dr. Lakner Zoltán Károly, a MATE tanszékvezető egyetemi tanára vett részt. A résztvevők egymást kiegészítve, olykor más hangsúlyokat alkalmazva, de sok tekintetben konszenzusra jutva rajzolták meg ezeket a lehetséges pályákat.
Magyarország Legjobb Vállalatai – Vármegyei Körkép a TOP100 Kiadványok alapján
A magyarországi vállalatok területi és szerkezeti sajátosságainak feltárása értékes bepillantást enged a hazai gazdaság regionális különbségeibe, valamint a vállalati teljesítmény mögött meghúzódó tényezőkbe. Az alábbi elemzés a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával (PBKIK) együttműködésben jött létre, és a területi kamarák Top 100 vállalati listáin szereplő vállalatok adatbázisa alapján mutatjuk be a hazai gazdaság vármegyék közötti különbségeit.
Magyarország innovációs teljesítménye európai összehasonlításban
Az Európai Bizottság publikálta az Európai Innovációs Eredménytábla (European Innovation Scoreboard, EIS) 2025-ös kiadását. Az EIS már egy negyed évtizede szolgálja azt a célt, hogy az EU-s tagállamok (valamint szomszéd államok és globális versenytársak) innovációs teljesítményének összehasonlítására alkalmas alapot nyújtson egy kompozit indikátor formájában. Ennek a kompozit indikátornak a kiszámolása 32 mutatón alapul, amit a Bizottság 12 dimenzióba, illetve 4 fő kategóriába rendez (1. ábra). Az innovációról való rendszerszemléletű gondolkodásnak megfelelően ebben a mérési keretrendszerben nem egyszerűen az innovációs outputokat mérik [1], hanem az alapvető keretfeltételeket és befektetéseket is bevonják mint input-mutatókat, valamint a szigorúan vett innovációs teljesítményen túl olyan output-mutatókat is, melyek az innovációs tevékenység szélesebb körű eredményeit hivatottak megragadni, mint például egyes foglalkoztatási és export-mutatók. A teljes tanulmány itt olvasható.
„…ahhoz, hogy a Földre vigyázzunk, a Föld körüli pályákra is vigyáznunk kell.”
Keszthelyi Dávid repüléstechnikai és űrhajózási mérnökként végzett a southamptoni egyetemen, jelenleg az Astroscale nevű cégnél dolgozik, amely önvezető űrhajók fejlesztésén dolgozik. Az interjúban az űriparban működő vállalkozások ökoszisztémájáról kérdeztük.
A kamaráknak segíteniük kell a benchmarkok kialakítását
Interjú Erik Aal Bernardus-szal, a Budapesti Corvinus Egyetem mesteroktatójával
