A Világpolitika és Közgazdaságtan interjút kért Dr. Bélyácz Iván akadémikustól a hazai vállalati szektor beruházási aktivitásával kapcsolatos kérdésekben. Az interjú apropóját az a tény adta, hogy a magyar gazdaság teljesítményében a vállalati szektor ellentmondásos képet mutat. Alacsony a termelékenység növekedése, miközben a tudásalapú gazdaság követelményei egyre sürgetőbben jelentkeznek. Az interjúban rákérdeztünk arra, hogyan kellene segíteni a vállalatok alkalmazkodását.

https://drive.google.com/file/d/1CtlDj7O-2zcnO1TWfCxBnrd5FDgExf8d/view

Bélyácz Iván 1971-ben szerzett közgazdász diplomát Budapesten. 1972-ben egyetemi doktori címet kapott, 1981-ben lett a közgazdaságtudományok kandidátusa, 1990-ben pedig akadémiai doktori címet ért el. 2004-ben akadémiai levelező taggá, 2010-ben rendes taggá választották. 
1971 óta a Közgazdaságtudományi Kar (és jogelődje) oktatója, ahol eleinte vállalati gazdaságtant oktatott, az utóbbi negyedszázadban pedig beruházás-elméletet, vállalati pénzügyeket és kockázatelemzést tanított, amelyek egyben kutatási területei is voltak. 

1971 és 1973 között ösztöndíjas gyakornok, 1973-1975 között egyetemi tanársegéd, 1975-1981 között egyetemi adjunktus, 1981-1991 között egyetemi docens, 1991 óta egyetemi tanár. 1994 óta a Közgazdaságtudományi Karon működő Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője. 1984-1992 között az egyetem rektor-helyettese volt.

A Köz-Gazdaság munkájába már a folyóirat alapítása óta részt vesz. Rendszeresen publikál, és doktoranduszait is ösztönzi a tanulmányírásra a folyóirat számára. Iskolateremtő egyénisége példaképül szolgálhat a hazai tudományos közéletben.

Az argentin kormány módosította az Acompañar programot, a nemi alapú erőszak áldozatainak nyújtott alapvető fontosságú segítségnyújtási tervet, és jelentős változtatásokat vezetett be annak végrehajtásában.

Olvass tovább

A Financial Times Future of the Car Summit 2024. május 7 és 9 között került megrendezésre Londonban, idén ünnepelve a 10. évfordulóját. A résztvevők személyesen és virtuálisan is csatlakozhattak a világ minden tájáról. Az európai csúcstalálkozón az iparág vezetői, politikai döntéshozók és újságírók gyűltek össze, hogy megvitassák azon fő kihívásokat és lehetőségeket, amelyek a régió autóipara előtt állnak az elektromobilitás korszakában. Az esemény sűrű programot ígért, keynote előadások, panelbeszélgetések formájában.

https://drive.google.com/file/d/1zhltSCYEnbo6_jIXg7v44pxErfCRObNg/view

A gazdasági szaksajtó állandó témája a magyar gazdaság keleti irányú nyitása. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb fejleményt a keleti tőke beáramlása jelenti, amely összekapcsolódik az akkumulátorgyártó iparág megjelenésével. Jelen cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy az elérhető adatokban mennyire látszik ez a tendencia, vagyis hogyan is áll a keleti tőke a magyar FDI állományban, s ehhez képest mi a helyzet a nyugati tőkével. Mivel az is lehetséges, hogy ez a fajta keleti nyitás nem egyedülálló a régióban, ezért érdemes vizsgálni, hogy más országokban látszik-e hasonló tendencia. Ennek vizsgálatára Csehországot választottuk összehasonlítási alapnak, mivel gazdasági modellje hasonló a magyaréhoz. A szakirodalom szerint Csehország is a függő piacgazdaság tipikus példája (Nölke & Vliegenthart, 2009), amelyet jelentős FDI beáramlás jellemez, és iparági szerkezetében is kiemelkedő szerepe van a feldolgozóiparnak, különösen az autógyártásnak. A cseh és a magyar adatok összevetése így jól érzékelteti, hogy Magyarország eltér-e a régiós trendektől, vagy inkább azokkal összhangban fejlődik.

Olvass tovább