Versenyképességi mozaik – ezzel a címmel jelent meg tanulmánykötet az Akadémiai Kiadó gondozásában, Csath Magdolna egyetemi tanár, az MKT Versenyképességi és Informatikai Szakosztályainak elnökségi tagja szerkesztésében. A kötet szerzői között – Csath Magdolna mellett – ott van Pongrácz Ferenc, az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke és Trautmann László, az MKT Fejlődésgazdaságtani Szakosztályának elnöke is. A kötetet május 13-án, pénteken Varga Mihály pénzügyminiszter és Csath Magdolna mutatta be az Akadémián.
Budapest, 2022. május 13.
Varga Mihály pénzügyminiszter és Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem magántanára, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja Versenyképességi mozaik című könyvének bemutatóján a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) 2022. május 13-án. Az Akadémiai Kiadó által kiadott kötet szerkesztője és egyik szerzője Csath Magdolna; a kilenc szerző között van egyetemi oktató, vállalati vezető és PhD-s hallgató is.
MTI/Kovács Tamás
Antonio Caracci: Herkules döntése, 1596 forrás: wikipedia.org
A digitális átalakulás véget nem érő építési projektnek tűnhet – tégláról téglára, rétegről rétegre; itt új tető, oda bővítés, útközben javítások. Való igaz, hogy egy vállalat intelligens vállalkozássá alakítása folyamatos projekt és nem feltétlen van végpont a láthatáron. Ám az ilyen gyors ütemű technológiai változásokkal mindannyiunk körül – magánszemélyként és vállalkozásként – a helyben állás lehetővé teszi a hanyatlás és a diszfunkció kialakulását.
Forrás: High Workforce Stress is Changing The Rules of Employee Management Angie Herbers (2022) ThinkAdvisor
szerző: Süle Ákos
Akhilleusz beköti Patroklosz karját, görög vázakép
A pandémiának, otthoni bezártságnak köszönhetően a munkavállalók körében jelentősen megnövekedett a munkahelyi stressz mértéke és a kiégés kockázata. A cikk írója a több száz vállalatból álló tanácsadó hálózatukban mintegy 30-40%-os növekedést tapasztalt. Az otthoni munkavégzés, folyamatos online munkahelyi jelenlét mellett ebben szerepet játszik a mostanában megfigyelhető nagyobb felmondási hullám, amit Great Resignation néven emlegetnek.
Jason Bordoff and Meghan L. O’Sullivan: Green Upheaval: The New Geopolitics of Energy, Foreign Affairs 2022, január-február
szerző: Füredi Anita, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Nicolas Poussin: Árkádiai pásztorok, 1637
A tanulmány szerzői a cikkben rávilágítanak arra, hogy az energiaipari változások egy új geopolitikai erőteret hozhatnak majd létre. A környezetet kímélő, tiszta energiára történő átállás, mely a karbonsemlegesség irányába történő előrelépés kritikus forrása, a jövőben jelentős változásokat hozhat többek között technológiai, környezetvédelmi és geopolitikai téren.
Forrás: Work in Progress Alana Semuels (2020) TIME Magazine, Vol. 196 Issue 16/17, p93-95.
szerző: Süle Ákos
Jan Steen: Egy férfi élete, 1665
2020 áprilisában az otthoni munkavégzés bevezetése több nehézséget is jelentett a munkavállalók számára. Hivatalos teendőik mellett otthoni kötelességeikkel is foglalkozniuk kellett, ez különösen nehéz volt az általános karantén időszakában, amikor az iskolák és óvodák is zárva tartottak. Lisa Kribs és Gavin Thomas, a Rochester N.Y. nevű marketingvállalat társalapítói úgy döntöttek, hogy kipróbálnak egy kísérletet, aminek segítségével stresszmentesebbé tehetik munkavállalóik számára a mindennapokat.
Április 7-én érkezett el a munkáltatói fórum hetedik állomása, amely alkalommal ismét egy remek szakmai beszélgetésnek lehettek tagjai a részvevők. A téma ezúttal a generációs kihívások világát járta körbe, a munkahelyi környezet tükrében. A beszélgetés három nagyobb témakörre tagolódott, a jelenlévők megoszthatták gondolataikat a munkahelyi egységről, a generációs különbségek okozta kihívásokról, illetve az ezekre irányuló megoldási intézkedésekről.
Forrás: The Puzzle of Falling US Birth Rates sincet the Great Recession Mellisa S. Kearney, Philip B. Levine, Luke Pardue, EconoFact
szerző: Pókász Zoltán
Pablo Picasso: Las Meninas, 1957
1980 és 2007 között az USA születésszámai viszonylag stabilak maradtak: 1000 15-44 év körüli nőre 65-70 születés jutott évente. A gazdasági világválság után azonban ezek a számok drasztikusan, 20%-kal lecsökkentek 55,8 gyermek/1000 szülőképes korú nőre. Mindez katasztrofális munkaerőpiaci következményekkel is járhat hosszabb távon. Milyen folyamatoknak tudható be mindez, és milyen kilátásaik vannak a jövőre nézve?
Megjelent a Köz-Gazdaság 2022/1-es száma nyomtatásban is. A számot teljes egészében elérhetik Olvasóink az alábbi honlapon: http://retp.eu/index.php/retp/article/view/1403
A szám tartalomjegyzékét közöljük honlapunkon.
TARTALOM HOMLOKTÉR A hadiipari fejlesztésekről „A helyzet kezelésére a bizalomerősítés lehet a megoldás.” Interjú Dr. Kovács Zoltán alezredessel (Trautmann Lázló) 5 Taksás Balázs – Hegedűs Ernő: A magyar védelmi ipar jövőképe 9 Összefoglalás haditechnikai tárgyú tanulmányokból 27 A fejlődésgazdaságtan helyzetéről Összefoglalás fejlodesgazdasagtan.hu oldalon megjelent cikkekből 51 „Az emberi tőkét fejlesztő „fogyasztás”, Interjú Sipos Sándorral, a Világbank korábbi tanácsadójával és korábbi európai uniós főmegbízottal (Trautmann László) 59 „Hosszú távú víziójukat tudatosan végig viszik, ahol kell korrigálják, fejlesztik” Interjú dr. Magasházi Anikóval, Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének vezető kutatójával (Trautmann László) 73 Csáki György: Közoktatás Dél-Koreában 89 VISSZAEMLÉKEZÉS Nyíltság, szellemi szabadság – A Közgáz, mint alma mater, Interjú Surányi Györggyel (Sipos Júlia) 113 TANULMÁNYOK Csath Magdolna: Magyarországot nem a közepes jövedelmi, hanem a közepes fejlettségi csapda fenyegeti 127 Horváth Anna–Trautmann László–Vida Cecília: Ökológia – mezőgazdaság – agrárszakképzés Ecology – Agriculture – Vocational training in the Agriculture 161 Baranyi Dániel – Csontos Tamás: Munka, kapitalizmus és szabadság 191 Dr. Balog Ádám: How research contributes to higher liquidity? 201 Kovács Eszter: EU-US Trade Dilemmas in a Linear Cournot Model 217 Igari András: Köztes-Európa belső határai – kulturális, gazdasági és geopolitikai szempontok alapján 235 Berde Éva – Drabancz Áron: Népesedési szcenáriók Magyarországon a családtámogatási program részeredményei és a globális termékenység változásának tükrében 259 RECENZIÓK Deák Ágnes: How can we better understand the functioning of institutions? An unorthodox approach 277 Grébel Szabolcs – Pesuth Tamás: Banki etika. Az erkölcsi értékek és értékítéletek szerepe a pénzügyekben 291 TALLOZÓ Mihele Mihály András: A munkaerőpiaci részvételre történő ösztönzés néhány adattábla tükrében 303 Pókász Zoltán: Kauzalitás, közgazdaságtan és munkaerőpiac – avagy kik és miért kapták a közgazdasági Nobel-díjat? 307 Süle Ákos: Útmutató tájékozódáshoz a megújult HR környezetben 311 Szabó Dorottya: Egy megbomlóban lévő társadalmi szerződés margójára 313
Paul Gauguin: Honnan jövünk, kik vagyunk, merre megyünk, 1897-1898
– Akkor – mondja halk elragadtatással az idegen – akkor leülhet ide a partra, szunyókálni a verőfényben, és nézheti ezt a gyönyörű tengert.[1]
Ötödéves közgazdászhallgató vagyok, az elmúlt több, mint négy és fél év alatt 65 különböző kurzust teljesítettem, ami azt jelenti, hogy – hanyagul becsülve – nagyjából 150-160 ezer percet töltöttem eddig különböző oktatók előadásain hol feszült, hol kevésbé feszült figyelemmel hallgatva őket. 150-160 ezer perc az életemből, ebből az egyből, amim van, és akkor a tanulással eltöltött időről ne is beszéljünk. És még mindig azt hiszik ezek az oktatók, hogy a pénzért vagyok itt, másként nem ismételgetnék – néha nem tudom eldönteni, vajon tényleg engem akarnak-e meggyőzni, avagy a saját döntésüket akarják legitimálni -, milyen biztos egzisztenciával kecsegtet a szakmánk, nem buzdítanának úgynevezett specializációra, nem hivatkoznának jó befektetésként az egyetemi éveimre. 150 ezer perc alatt 1666 focimeccset játszhattam volna le ahelyett, hogy őket hallgattam volna. 1666-szor 90 percnyi tömény adrenalint és endorfint fecskendezhettem volna a vénáimba a kora reggeli vagy éppen késő esti szemináriumok helyett, mégis az utóbbit választottam. Ne mondja nekem senki, hogy ezt a remélt bérprémiumért tettem.
2022. április 26-án beszélgettünk a Kandó Klub keretei között Pomázi Gyulával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökével a szabadalmi jog körüli kihívásokról. A beszélgetés témáját az adta, hogy 2023. január 1. napjától megváltozik az európai szabadalmi rendszer, és megnövekedik a vállalkozók jogtudatosságának, jogérvényesítésének és jogfenntartásának fontossága. A beszélgetést dr. Trautmann László, a Kandó Klub szakmai vezetője koordinálta, és a személyes hallgatóságként részt vevő egyetemi hallgatóknak is volt lehetőségük kérdéseket feltenni.
Pomázi Gyula, elnök, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
