A hitelesség olyan, mint az oxigén

Szerző:

Credibility is like oxygen

Interjú Dr. Kopits György, akadémikussal, a Költségvetési Tanács alapító elnökével, a Monetáris Tanács korábbi tagjával

Interview with Dr György Kopits, Academician, Founding President of the Fiscal
Council, former member of the Monetary Council

forrás: https://www.wilsoncenter.org/person/george-kopits

A Köz-gazdaság interjút készített Dr. Kopits György akadémikussal az új argentin gazdaságpolitikáról, annak hitelességéről, fenntarthatóságáról és tanulságairól a magyar gazdaságpolitikára nézve, akit a napokban jelöltek az Európai Költségvetési Tanács elnökének. A MTA IX. Osztály Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Tudományos Bizottsága (NFTB) keretében működő Latin-Amerika Albizottságának meghívására tartott előadást a BCE-n 2024. november 12-én, ennek apropóján készült az interjú.

Kopits György amerikai magyar közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 2009–2011 között a Költségvetési Tanács (KT) alapító elnöke. Kutatási területe elsősorban a makrogazdaság és az állami pénzügyek. 1971-ben doktorált, a Georgetown Egyetemen. 1969-től az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának munkatársa, majd 1975-ben a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) szerződött. 1993-ban kinevezték az IMF magyarországi képviselőjévé, ahol 1996-ig töltötte be ezt a pozíciót. Ekkor az állami pénzügyi főosztály igazgatóhelyettese lett, ilyen minőségében több országba tanácsadó csapatot vezetett. 2004-ben tért vissza Magyarországra, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagja lett. Ugyanebben az évben elnyerte a Heller Farkas-díjat, később az MNB Popovics Sándor díját is. 2009-ben az Országgyűlés egyhangúlag az újonnan megalakított Költségvetési Tanács elnökévé választotta. 2011. februári hatállyal lemondott a KT éléről, mivel az előző év végén az Orbán-kormány a szervezet jogköreit megnyirbálta és apparátusát elbocsátotta. Számos egyetemen meghívták előadni, többek között a Közép-Európai Egyetemen (2005-2021) tanított, és jelenleg a Buenos Aires-ben CEMA egyetemen vendégprofesszor. 

Köz-Gazdaság interviewed Dr. György Kopits, an academic, on the new Argentine economic
policy, its credibility, sustainability and lessons for Hungarian economic policy. Because of the
importance of the interview, it is also published in World Politics and Economics.The interview
was conducted at the invitation of the Latin America Subcommittee of the International and
Development Studies Scientific Committee of the Academy of Sciences, Section IX, at the BCE
on 12 November 2024. György Kopits is a Hungarian-American economist, external member of the Hungarian Academy of Sciences, and founding president of the Fiscal Council (FC) between 2009 and 2011. His main research interests are macroeconomics and public finance. He received his PhD from Georgetown University in 1971. He joined the US Treasury Department in 1969 and then the International Monetary Fund (IMF) in 1975. In 1993 he was appointed IMF Representative in Hungary, a position he held until 1996. He returned to Hungary in 2004, when he became a member of the Monetary Board of the Magyar Nemzeti Bank (MNB). In 2009, he was unanimously elected President of the newly established Fiscal Council by the National Assembly. In February 2011, he resigned from the Council of Ministers, as the Orbán government had suspended the rights of the organisation at the end of the previous year.

https://drive.google.com/file/d/1YEt2WpoJFWVwrGeB5RLOZaX2Ld0bc9FZ/view

Resource Efficient Eco-Innovations for a Circular Economy: Evidence from EU Firms

Szerző:

Published in: Research Policy (2020)

Authors: Giulio Cainelli, Alessio D’Amato, and Massimiliano Mazzanti

This research studies the determinants which motivate EU firms to adopt resource-efficient eco-innovations (RE-EI). The research analyzes how environmental policies along with market demand for green products affect innovative solutions that decrease material use and boost recycling techniques and waste management practices in line with EU circular economy (CE) initiatives. The paper utilizes theoretical frameworks that comprise the Circular Economy and Eco-Innovation and the Porter Hypothesis and Demand-Pull Theory.

The research relies on information collected from the Community Innovation Survey (CIS) 2008 that includes over 60,000 firms from nine EU countries. Researchers analyze the collected data with Probit & Heckman Two-Step Selection Models to minimize selection biases followed by an Instrumental Variable-Linear Probability Model (IV-LPM) to address endogeneity issues. The analysis focuses on three distinct forms of eco-innovation: ECOMAT describes material reduction performance per output unit and ECOREC represents waste recycling improvement including water and materials and ECOREA depicts product reuse capabilities aftermarket utilization. The two main variables used for explanation are ENREG (environmental regulations & pollution taxes) and ENDEM (market demand for green innovations). The analysis contains control variables that include firm size together with R&D investment and business group membership and market scope and EU ETS participation.

Both hypotheses find validation from the crucial findings. Environmental regulations (ENREG) heavily influence the adoption of recycling-oriented eco-innovations (ECOREC and ECOREA) even though their influence on material reduction innovations (ECOMAT) remains limited. All types of eco-innovations demonstrate strong dependence on the market demand for green products known as ENDEM. Research and development activities conducted within the company (RRDIN) surprisingly exhibit a negative relationship with CE-related eco-innovation adoption. The data implies that standard R&D programs do not directly create CE innovations therefore targeted eco-focused R&D Initiatives appear more effective for driving such development. The nature of both large firms and multinational groups decreases their likelihood of adopting eco-innovations because smaller firms enact circular economy strategies more efficiently.

Target markets mean local audiences because firms dedicated to serving these areas show stronger adoption tendencies for CE innovations, but export-focused organizations choose not to prioritize CE innovations because sustainability benefits are thought to be community resources. EU Emissions Trading System (ETS) participation produces no substantial effects on CE innovations and instead creates negative consequences for both ECOREC and ECOREA data points indicating that carbon market mechanisms lack sufficient power to trigger material/resource efficiency.

The research emphasizes the need for better specific policy measures that boost transitions in circular economy approaches particularly regarding material efficiency improvements called ECOMAT. The existing recycling incentive policies need to evolve because they must actively promote waste prevention methods and material efficient systems. Market demand holds essential importance, but firms need both financial aid and eco-certifications to successfully implement large-scale environmental innovations. The marketplace value systems of ordinary consumers’ needs to link directly with clear profit potential for corporations to make sustainability their focus. This research shows an absence of connection between conventional R&D activities and sustainable development targets which suggests government policies need to support R&D efforts specifically designed for circular economy problems instead of sustaining uncritical technological development.

Eco-innovation adoption depends entirely on environmental policies and market demand as fundamental implementing factors. Different incentives prove necessary for recycling-focused innovations since material efficiency demands more specific measures. Research and development efforts of a general nature fail to contribute substantially to circular economy innovation therefore firms must invest specifically in sustainability-related innovation. The adoption of circular economy principles primarily relies on local market influences more than international market dynamics. The authors advocate implementing strict material efficiency targets through policy measures along with providing financial support for CE-focused R&D projects along with product marketing initiatives to boost sustainable product adoption specifically targeting various branches of industry. The research establishes eco-innovation as a fundamental driver of circular economy development while stressing that targeted policy actions must be deployed to speed up sustainability transitions.

The Cost of Maritime Corruption: A Nigerian Case Study

Szerző:

Online Availability: Democracy that Delivers #402 – ACGC (Anti-Corruption Government Center.) https://www.cipe.org/podcast/series/democracy-that-delivers/

This podcast was sponsored by ACGC at CIPE which is a platform that talks about corruption in its many forms.

The host of the podcast was Katya Lysova who is the program director for business integrity and anticorruption in Europe and Eurasia division at CIPE. She had with her two special guest speakers who joined her on the podcast.

https://drive.google.com/file/d/1wP4AwTzZf-XuZpGoSWkESYm1W4HOBPL5/view

What is the value of biodiversity? Yasuní National Park ITT (Ecuador)

Szerző:

The Yasuni National Park, one of the most biodiverse regions on the planet, lies at the heart of Ecuador’s environmental and economic debate. Located in the Ecuadorian Amazon, the Ishpingo, Tambococha, and Tiputini (ITT) block contains significant oil reserves, presenting an economic opportunity for the country. However, its exploitation poses serious risks to biodiversity, uncontacted indigenous communities, and the global climate commitments that Ecuador has embraced. This essay analyzes the economic and environmental impacts of exploiting the Yasuni ITT.

https://drive.google.com/file/d/1ppHuddDLRExGFLIlWWjiSU-CO9ZL52xw/view

The political economy of cultural movements in the 21st century first quarter of the 21st century

Szerző:

Today, the transformation and redefinition of the European Union and the European Left is accompanied by the strengthening of cultural movements. Therefore, in our thesis, along the theoretical cornerstones of Nancy Fraser’s Cannibal Capitalism, we present the historical specificities of the conceptual framework of knowledge and political knowledge in economics highlighted by the author. Following the author’s conceptualization of socialism, the paper shows how the contradiction complex relevant to economic policy facilitates the geo-technological transition, how the political economy of cultural movements has become an economic policy factor, and what alternative ‘coping modes’ are available to the economics profession. We are confident that the political economy of cultural movements will “be”.

https://drive.google.com/file/d/1mHYNxSq3SxuNKTGiDGZUm1ciVHoifV_9/view

Kulturális mozgalmak politikai gazdaságtana a 21. század első negyedében

Szerző:

Napjainkban az Európai Unió és az európai baloldal átalakulása, újra-meghatározása egyet jelent a kulturális mozgalmak megerősödésével. Ezért dolgozatunkban Nancy Fraser Kannibál kapitalizmus című könyvének elméleti sarokkövei mentén bemutatjuk a tudás és a politikai tudás közgazdaságtani fogalmi rendszerének a szerző által kiemelt történeti sajátosságait. A dolgozat a szerző által elgondolt szocializmus fogalom-meghatározását követve kimutatja, hogy a gazdaságpolitika számára releváns ellentmondás-komplexum hogyan segíti elő a geo- és technológiapolitikai átmenetet, hogyan vált a kulturális mozgalmak politikai gazdaságtana gazdaságpolitikai tényezővé, illetve, hogy a közgazdász szakma számára milyen alternatív „megküzdési módok” állnak rendelkezésre. Bizton vonatkoztatunk: „Legyen” a kulturális mozgalmak politikai gazdaságtana.

https://drive.google.com/file/d/1mHYNxSq3SxuNKTGiDGZUm1ciVHoifV_9/view

A gazdasági fejlődés új narratívái

Szerző:

OECD. (2020). Beyond Growth: Towards a New Economic approach, New Approaches to Economic Challenges. OECD Publishing, Paris. és Dasgupta, P., & Levin, S. (2023). Economic factors underlying biodiversity loss. Philosophical Transactions of the Royal Society B, 378(1881), 20220197.

New narratives of economic development

OECD (2020) Beyond Growth: Towards a New Economic approach, New Approaches to Eco-
nomic Challenges, OECD Publishing, Paris and Dasgupta, P., & Levin, S. (2023) Economic fac-
tors underlying biodiversity loss. Philosophical Transactions of the Royal Society B, 378(1881), 20220197.

A nyugati filozófia ókorba nyúló hagyománya a fejlődés célját az emberi boldogságban, jóllétben és szabadságban keresi (Frey & Stutzer, 2010; Parry & Thorsrud, 2021; Sen, 2003). Az elmúlt évtizedekben a tudományos és közgondolkodást a fejlődés fenntarthatósága foglalkoztatja, amelynek a Brundtland Jelentésben (Brundtland, 1988) megfogalmazott definíciója vált széleskörben elfogadottá:

„A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” A neoklasszikus haszonelvűségre épülő elméleti közgazdaságtan a brundtlandi megfogalmazást a javak generációk közötti megosztásaként ragadja meg, bevezetve és a Rawls-i szemléletre épülő igazságos megtakarítás (just saving) elvét (Arrow, 1973), valamint a generációkon átívelő jóllét (intergenerational wellbeing) koncepcióját (Arrow et al.., 2010). A fejlődés ilyen értelmezése tehát egyfajta holisztikus világszemlélet és sokkal több, mint egy szűken értelmezett makroökonómiai koncepció, amit a közgazdasági gyakorlat a GDP-ben mért növekedéssel azonosít.

Az OECD mintegy 40 oldalas tanulmánya (OECD, 2020) az OECD országokra fókuszál, alapvetése pedig az, hogy a globális pénzügyi válságot követően nyilvánvalóvá vált a hagyományos közgazdasági szemléletnek és gyakorlatnak a tarthatatlansága. Ennek okát abban látja, hogy a társadalmi problémák és a környezeti kihívások kezelésének kudarca az uralkodó közgazdasági narratívára vezethető vissza, ami megbukott, mert az elmúlt időszakban folyamatosan lassul mind a termelékenység, mind az egy főre jutó jövedelem növekedése.

The ancient tradition of Western philosophy seeks the goal of development in human happiness, well-being and freedom (Frey & Stutzer, 2010; Parry & Thorsrud, 2021; Sen, 2003). In recent decades, academic and public thinking has been preoccupied with the sustainability of development, the definition of which, as set out in the Brundtland Report (Brundtland, 1988), has become widely accepted: „Sustainable development is a form of development which, while  eeting the needs of the present, does not deprive future generations of the possibility of meeting their own needs.” Theoretical economics based on neoclassical utilitarianism captures the Brundtland formulation as a sharing of wealth between generations, introducing both the Rawlsian concept of just saving (Arrow, 1973) and the concept of intergenerational wellbeing (Arrow et al. Such an understanding of development is thus a holistic worldview and much more than a narrow macroeconomic concept, which in economic practice is identified with growth as measured by GDP. The theoretical economics of neoclassical utilitarianism captures the Brundtlandian formulation of the intergenerational distribution of wealth, introducing both the Rawlsian concept of just saving (Arrow, 1973) and the concept of intergenerational wellbeing (Arrow et al. Such an understanding of development is thus a holistic worldview and much more than a narrow macroeconomic concept, which in economic practice is identified with growth as measured by GDP. The OECD’s study (OECD, 2020), some 40 pages long, focuses on OECD countries and its basic premise is that the unsustainability of traditional economic thinking and practice has become apparent following the global financial crisis. The reason for this is that the failure to address social problems and environmental challenges is due to the prevailing economic narrative, which has failed because of the recent steady slowdown in both productivity and per capita income growth.

https://drive.google.com/file/d/1zSX9FXzt-e1FTlm8cDjxKDV-2RwHxL3T/view

„Nyitottnak kell lenni arra, hogy a fölhalmozódott tudást hajlandóak legyünk más területen is hasznosítani”

Szerző:

Interjú dr. Kovács Lóránt főiskolai tanárral, a Neumann János Egyetem GAMF (eredeti nevén Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola) dékánjával

“We have to be open to the idea that the knowledge we accumulate can be
used in other areas”

Interview with Dr. Lóránt Kovács, Dean of GAMF (originally known as the College of
Mechanical Engineering and Automation), Neumann János University.

A Világpolitika és Közgazdaságtan interjút készített dr Kovács Lóránttal a GAMF Műszaki és Informatikai Kar dékánjával, az intézmény elkötelezettségéről, nyitottságáról a gyakorlatorientált műszaki-informatikai szakemberek képzésében, tudásátadásában. E mellett az öt évtizedes múltra visszatekintő műszaki képzésről , együttműködésről a gazdaság szereplőivel.

World Politics and Economics interviewed Dr Lórán Kovács, Dean of the Faculty of Engine-
ering and Informatics at GAMF, about the institution’s commitment and openness to practical oriented technical and IT professionals. In addition, he spoke about the five decades of techni-
cal training and cooperation with economic operators.

https://drive.google.com/file/d/1y3Y860Zr5Dx7jihc5lILU4DiEi-g6qES/view

“Érzékenyíteni kell a mérnököket a technológiai változások társadalmi hatásaira”

Szerző:

Interjú dr. Nemeslaki Andrással, egyetemi tanárral, a BME rektorhelyettesével

Sensitising engineers to the social impact of technological change

Interview with Dr. András Nemeslaki, Professor and Vice-Rector of BME

A Köz-gazdaság által dr. Nemeslaki András egyetemi tanárral, a BME rektorhelyettesével készített interjút egy olyan sorozat bevezetőjének szánjuk, ami a mérnökök üzleti és a közgazdászok technológiai tudásával foglalkozik. Az EU versenyképességi jelentései is világossá tették, hogy a gazdasági fejlődés tekintetében létfontosságú a két szakma közötti erőteljesebb párbeszéd, egymás teljesítményének ismerete, alkalmazása. Az új műszaki eredmények elterjesztéséhez korszerű üzleti modellekre van szükség és az üzleti modellek csak akkor lehetnek sikeresek, ha a műszaki innovációt támogatják. E cél elérésében az egyetemi szférának fontos szerepe van, ebbe szeretnénk bekapcsolódni.

This interview with Dr. András Nemeslaki, Vice-Rector of BME, is intended as an introduction
to a series of articles on the technological knowledge of engineers in business and economists
in economics. The EU Competitiveness Reports have also made it clear that a stronger dialogue between the two professions, knowledge and application of each other’s performance, is vital for economic development. The dissemination of new technical results requires advanced business models and business models can only be successful if they support technical innovation. Academia has an important role to play in achieving this goal and we want to be part of it.

https://drive.google.com/file/d/1vYzo_YZYVLY3kxpjG2z9FQ2XmGAyFpnH/view