A szebb jövő felé – Piketty az egyenlőségről

szerző: Szabó Bálint

Szabadság, egyenlőség, testvériség – Az avignoni városháza felirata (forrás: https://www.flickr.com/photos/ell-r-brown/5818921695)

A 2022-es Centre For Economic Policy Research párizsi tanulmánysorozatának keretében Thomas Piketty-t interjúvolta Tim Philips. A beszélgetést a VoxTalks Economics tette közzé 2022 júniusában (https://voxeu.org/vox-talks/piketty-equality). Thomas Piketty a Paris School of Economics tanára és A tőke a 21. században szerzőjeként ismert leginkább. Ezzel a monumentális, erőteljesen empirikus adatokon alapuló könyvével sikerült beszédtémává tennie az egyenlőtlenségek kérdését közgazdászok körében.

Olvass tovább

Startupok Budapesten – egy kutatás tapasztalatai

szerző: Póta Krisztián

Anthony van Dyck: Daidalosz és Ikarosz, 1615-1625, forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Anthony_van_Dyck_-Daedalus_and_Icarus-_Google_Art_Project.jpg

Több egyetem közös szervezésében zajlott le a Duna Kupa, amiben magyar részről a BME és a BCE vett részt, és ennek a versenynek a tapasztalatai inspirálták egy kutatást arról, hogy miként lehetne az innovációt Budapesten jobban ösztönözni és a különböző szereplőknek (állam, egyetem, hallgató, akcelerátor) milyen szerepük van ebben. Körülbelül egy tucat mélyinterjú készült, ami nem fedi teljesen a budapesti ökoszisztémát, de az alapvető jellegzetességeket és a felmerülő problémákat jól mutatja.

Olvass tovább

Jövőkép és növekedés

szerző: Szabó Dorottya

Hieronymus Bosch: Paradicsom és pokol, 1510, forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Paradise_and_Hell

 A The Sound of Economics podcast csatorna egyik legutóbbi felvételén Guntram Wolff Alessio Terzi-vel és Diane Coyle-lal folytatott beszélgetést arról, miként képzelhető el és valósítható meg olyan növekedési koncepció, amely a jelenlegi növekedés-definíciónkkal ellentétben összhangban van a természeti erőforrásaink megőrzésének követelményével. A beszélgetés kiindulópontja Alessio Terzi Growth for good című könyve volt.

Olvass tovább

Presztízs és tudás, művészek, bankelnök és a társadalom

szerző: Lits Levente

Botticelli? Vénusz születése, 1485 körül, forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Sandro_Botticelli

A művészet és a társadalom kapcsolatának feltérképezése pontos számok alapján mindenkor rendkívül alapos, értett határok közé szorítkozott. A művészet „piacai” képlékeny határok között mozognak, amit jól érzékeltet az artmagazin.hu-n Gondoskodás, mint társadalmi munka és a hétköznapi élet performansza címmel[1] megjelentetett írás. Tehát könnyen lehet művészetet csinálni, művésszé válni (legalább annyira nehéz is), és hasonlóképpen a pillanatban szűnik meg felemelésében és megragadhatóságában, hiszen a gondoskodás a munka felszabadításában vagy az azzal történő végérvényes leszámolásban válhat értékrendivé és ekképp a művészet formájává.

Olvass tovább

Gondolatok a washingtoni konszenzusról és az azt követő globális fejlesztési tapasztalatokról

Michael Spence: Some Thoughts on the Washington Consensus and Subsequent Global Development Experience)

Eredetileg megjelent: Journal of Economic Perspectives, Vol. 35, No. 3, pp. 67-82, 2021

szerző: Gartai Ádám, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

forrás: https://www.whitehousehistory.org/photos/print-of-president-washington-and-james-hoban

Michael Spence, a tanulmány szerzője Nobel díjas kanadai-amerikai közgazdász, a Stanford, valamint a Bocconi Egyetem professzora. Kutatási területei közé tartozott a mikroökonómia, valamint a munkaerőpiac, utóbbi kapcsán született egyik méltán híres tanulmánya „Job Market Signaling” címmel. Tudományos munkássága mellett az üzleti életben is számos pozíciót tölt be, vezetői tanácsadóként dolgozva a Jasper Ridge Partners, valamint a General Atlantic Partners alapkezelő és befektetési vállalatoknak.

Olvass tovább

Agilis vihar – avagy a digitális munkakörnyezet optimális kialakítása 2022-ben

szerző: Seress Marcell

Ady Endre: Négy-öt magyar összehajol

Ennyi búsulással fényesen
Nyílnék meg az Ég,
Ahol csak Ég és okos üdvösség van.
S itt nem elég.
Itt nem kell, csak a könny
S itt valahol, ott valahol,
Esett, szép, szomorú fejekkel
Négy-öt magyar összehajol.
Miért is, miért is, miért is?

Egyre gyakrabban merül fel szervezeti szinten, hogy hogyan is alakítsuk ki az ideális digitális munkakörnyezetet a hatékonyság növelésének és költségoptimalizálásnak az érdekében. Sokan úgy gondolják, hogy ez rém egyszerű, mert mindenféle linkeken keresztül tudunk kollaborálni, elég csupán rányomni egy Teams értekezletes linkre és máris a megbeszélés sűrűjében találhatjuk magunkat. Kipipáltuk a feladatokat a feladatkezelőben, a Google Drive-on megosztható dokumentumok pedig bármelyik kolléga számára elérhető (amit akár a felhőben tizenhatan is szerkeszthetnek egyszerre) és sokaknak ezzel le is záródik a digitalizációs kérdéskör. Valami mégsem stimmel, nem megy úgy a munka, egyre jobban megterhelő a folyamatos koncentráció és bár sokaknak bevált az otthoni munkavégzés, mégis mérhetően sokan vágynak vissza az irodába. Csődöt mondtak vajon a digitális platformok?

Olvass tovább

Földigiliszták és közgazdaságtan

szerző: Szabó Dorottya

Szinyei Merse Pál: Majális, 1873, forrás: mng.hu

A középiskolában azon kölykök táborát erősítettem, akik bár megpróbáltak jól teljesíteni a tanórákon, és aktív résztvevőivé válni azoknak, mégis felháborítónak találták, hogy az irodalomtanárok holt költők legszemélyesebb gondolatainak feltárására invitálják az osztályt, mintha bármit is biztosra tudhatnánk. Azóta megtanultam – csak hogy egy klasszikussal éljek -, hogy „az orvostudomány, a jog, a közgazdaságtan… ezek mind nemes dolgok, kellenek a létfenntartáshoz, de a költészet, a szépség, a romantika, a szerelem: ezek azok, amikért érdemes élni[1].” Pontosabban azt tanultam meg, hogy a költészet és az irodalom értelmezése fontos pillére bárminemű szakma művelésének. Meg kell hát próbálnunk lefordítani saját szakmánk nyelvére mindazt, amit költőink és íróink megfogalmaznak akkor is, ha a saját nyelvünk merőben más az övéktől, hiszen „poétái által szólja el még ma is magát a korszak, minden korszak[2]”.

Olvass tovább

Etika – gondoskodás – hatékonyság

szerző: Szabó Dorottya

Máig emlékszem, milyen bizalmatlanság uralkodott el az egykori csapatomon, amikor az edzőink először kényszerítettek ránk pulzus- és teljesítménymérőket. Egy szíjjal a mellkasunkra kellett kötnünk egy akkor furcsának ható szerkezetet, ami valós időben küldött információkat egy laptop-ra arról, mennyit és milyen intenzitással futunk, illetve hogy hogyan reagál erre a testünk. Természetesen többen próbáltunk mondvacsinált okot találni arra, hogy miért ne kössük magunkra ezt a mindent látó szemet, ami bizonyos szempontból az igazság órájának eljövetelét hirdette, az igazság pedig sokszor félelmetes, ha a valós teljesítményünk felfedéséről van szó.

Ai Weiwei: Az emberség keresése, forrás: https://www.albertina.at/en/albertina-modern/exhibitions/ai-weiwei/

Olvass tovább

Szakképzés és fejlettség III.

Kapcsolat a szakképzés és a társadalmi fejlettség mutatószámai között

szerzők: Horváth Anna – Mihele András – Trautmann László – Vida Cecília

Derkovits Gyula: Három nemzedék, forrás: https://mek.oszk.hu/01900/01906/html/index1973.html

A továbbiakban az elemzésnek a szakképzés jellemzői és a gazdasági fejlettség között keres kapcsolatot. Először a szakképzés és a gazdasági fejlettség mutatószámait elemzi járásonként, arra keresi a választ, hogy a társadalmi, gazdasági fejlettség valamelyik jellemzője, mutatószáma a szakképzésben tanulók számának alakulásával kapcsolatba hozható-e. A szakképzés és az ágazatpolitika egy vetületét mutatja az agrárszakképzésben tanulók és a regionális agrárgazdaság teljesítménye közötti összefüggés elemzése. Végül a szakképzés tudásbázisba való integrációját, az egyetemi tudáscentrumok, szakmai tradíciók szakképzésben játszott szerepét értékeltük az orvostudományi egyetemek és a regionális egyészségügyi szakképzésben tanulók számának elemzésével.

Olvass tovább

Szakképzés és fejlettség II.

Kapcsolat a járások fejlettsége és a szakképzésben tanulók iskolaválasztása között

szerzők: Horváth Anna – Mihele Mihály András – Trautmann László – Vida Cecília

forrás: https://twitter.com/thecurrentpk/status/1444157708718968833?lang=gl

A továbbiakban az elemzés a járások fejlettségének mutatószámai és a szakképzésben, – szakgimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában – tanulók jellemzői közötti statisztikai kapcsolatot vizsgálja. Arra keresi a választ, hogy a társadalmi gazdasági helyzet befolyásolja-e a diákok iskola- és szakmaválasztását, tanuláshoz való viszonyát, a lemorzsolódási veszélyre való hatást?

Olvass tovább