,,A gazdaság rejtett logikája” című könnyed hangvételű ismeretterjesztő könyv 51 találmányon keresztül mutatja be az olvasónak, hogy azok a tárgyak, amelyeket minden nap használunk, hogyan születtek, és mik tették lehetővé, hogy elterjedjenek. Fontos, hogy ezek nem a leghíresebb, legösszetettebb, legjelentősebb találmányok, mint a gőzgép, a repülő, vagy a villamosenergia, hanem ezeknél sokkal egyértelműbbek, hétköznapibbak, de talán pont emiatt ilyen izgalmas róluk olvasni. A szerző és a könyv bemutatása után röviden összefoglalom a könyv struktúráját és tartalmát, majd kifejtem a személyes véleményemet, illetve azt, hogy kinek ajánlanám a könyvet.
Pogátsa Zoltán: Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlá
A Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című, rendkívül izgalmas témájú könyv szerzője Pogátsa Zoltán, aki jelenleg a Soproni Egyetem docense. Korábban a Magyar Tudományos Akadémia kutatója is volt, 2005 és 2015 között a Regionális Versenyképességi Kutatócsoport csapatát erősítette. A Corvinus Egyetemhez is köthető a munkássága, hiszen a Fővám téri Egyetem fogadta be a Sussexi Egyetemen szerzett PhD fokozatát.
Személye alapvetően ismertnek mondható, és nem csak akadémiai közegben. Köszönhető ez nagyrészt médiaszerepléseinek, hiszen gyakran szerepel meghívott elemzőként neves televíziós, illetve YouTube-on elérhető műsorokban is. Gyakori vendége például az ATV műsorainak, de a Partizán YouTube csatornáján is többször szerepelt már. Ezenkívül saját podcastje is elérhető több népszerű internetes platformon, amelyben aktív szerepet kapnak különböző politikai gazdaságtani témák.
Pogátsa Zoltán csak részben végezte tanulmányait a közgazdaságtan területén, először szociológia szakon szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ebből előzetesen következtethetünk arra, hogy könyve sem csak gazdasági, hanem társadalmi oldalról is vizsgálni fogja a fenntartható gazdaság kérdéskörét. A recenzió itt olvasható.
A Köz-gazdaság 2025. évi 4. számának összefoglalója
A következőkben a Köz-gazdaság idegen és magyar nyelvű cikkeinek egy-egy rövid összefoglalóját adjuk közre. Az eredeti lapszám a következő linken érhető el: https://retp.eu/index.php/retp
Az összefoglaló itt olvasható.
Bizalom nélkül nincs innováció: tanulságok a magyar kkv-hálózatosodás kihívásairól
Új gazdasági reflexek kialakítása: hálózatosodás mint stratégiai fordulópont
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetében 2025. december 8-án megrendezett kutatási konferencia a „Kutatási háló” projekt záró fejezeteként a hazai kkv-hálózatosodás, az innováció és a kamarák szerepének kérdéskörét járta körül. Az eseményt Trautmann László köszöntője és Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnökének nyitó előadása vezette fel. Balog rámutatott, hogy a magyar gazdaságban új „reflexekre” van szükség: a forint árfolyama az elmúlt évtizedekben jórészt spekulatív mozgások mentén alakult, a hazai „másoló” vállalkozási stratégia pedig a jelek szerint elérte növekedési plafonját. A változás – különösen az együttműködés, a hálózatosodás erősítése – nem pusztán retorikai elemként, hanem a gazdasági előrelépés elengedhetetlen feltételeként került értelmezésre, amelyben a kamarák támogató, koordináló szerepe kulcsfontosságú. Az összefoglaló itt olvasható.
Agrár-ESG konferencia: elmélet, statisztika és empíria
November 21-én, pénteken a Budapesti Corvinus Egyetem G-épületében rendezett konferencián az agrár-fenntarthatóság és az ESG szerepéről kezdeményeztek intenzív szakmai párbeszédet. A nap fő üzenete az volt, hogy az agrárium nemcsak érintettje, hanem kulcsterülete is a jelen gazdaságpolitikai átalakulásnak: az új iparpolitikai megközelítésekben a fenntarthatóság és a tudásalapú fejlesztés azonnali gyakorlati jelentőséggel bírnak. Az összefoglaló itt olvasható.
Mi tanulhat Európa Friedrich Listtől?
Az esszé szerint az EU 2025-re útelágazáshoz érkezett: az USA-val és Kínával szembeni technológiai lemaradás és a stratégiai függőségek „külső periferizálódást”, míg az Észak–Dél és Nyugat–Kelet fejlettségi szakadék „belső periferizálódást” okoz. A szerzők a Draghi-jelentést kiegészítve amellett érvelnek, hogy e kettős válság hátterében a neoliberális örökség áll: aszimmetrikus integráció, költségalapú versenystratégia, iparpolitikai visszavonulás és a technológiai fejlődés piacra bízása. Friedrich List „fejlődésgazdaságtani” nézőpontjára támaszkodva öt tanulságot adnak: (1) szimmetrikus integráció és felzárkóztatás; (2) a termelőerők – intézmények, tudás, infrastruktúra – építése a rövid távú piaci érték helyett; (3) iparpolitika mint kulturális-társadalmi küldetés; (4) innováció és technológia aktív irányítása; (5) a közérdek elsődlegessége a magánérdekkel szemben. Céljuk egy ellenállóbb, egységesebb Európa, amely képes megállítani a belső és külső pozícióvesztést és új pályát nyit.
Generációváltás a családi vállalkozásokban és a vállalati csődkockázat
JiaYing Deng és Qin Ren: Intragenerational Succession in Family Businesses and the Risk of Corporate Default. Eredetileg megjelent: Finance Research Letters, 2025, 73: 106559
A Deng–Ren (2025) tanulmány azt vizsgálja, hogy az intergenerációs utódlás miként hat a családi vállalatok fizetésképtelenségi (default) kockázatára a sanghaji és sencseni A részvénypiacokon. A szerzők 2011–2019 közötti, legalább 10%-os családi/egyéni kontrollal rendelkező cégek adatait elemzik; az utódlást az igazgatótanácsi elnöki pozíció első generációról a másodikra történő átadásával mérik. A csődkockázatot a Bharath–Shumway (2008) default-valószínűségi modell alapján becsülik, kontrollváltozók bevonásával. Elméletileg az utódlás a családi kontroll és értékek folytonosságán, a konzervatív pénzügyi politikán és a beruházások visszafogásán keresztül csökkentheti a kockázatot. Az eredmények szerint az utódlás szignifikánsan mérsékli a default valószínűségét; a hatást részben a beruházási aktivitás csökkenése közvetíti, és különösen erős a likviditási korlátokkal küzdő cégeknél. A tanulmány empirikus bizonyítékot ad a családi cégek kockázatkezeléséhez és az utódlási irodalomhoz. Az összefoglaló itt olvasható.
Családi vállalkozások utódlása, a vágy és valóság között
André Pahnke, Susanne Schlepphorst, Nadine Schlömer-Laufen: Family Business successions between desire and reality. Eredetileg megjelent: Journal of Business Venturing Insights, 2024, 21: e00457
A tanulmány a családi vállalkozások generációváltásának „vágy és valóság” közti eltérését méri fel: a tulajdonosok utódlási szándéka milyen arányban válik tényleges átadássá, és mi magyarázza a tervek feladását vagy elcsúszását. Kvantitatív, longitudinális elemzésben német panel- és adminisztratív adatokból a 2012-ben jelzett terveket hasonlítják össze a 2018-ig bekövetkező kimenetekkel. 2012-ben a cégek 6,3%-a tervezett átadást 5 éven belül. A tervezők körében mindössze 12% valósította meg a vezetésváltást, 58% változatlanul működött, 30,5% pedig megszűnt. A nem tervezett utódlások száma 5,5-szöröse a tervezetteknek. Az elégtelen nyereségesség és a gyenge versenyképesség együtt gyakran kényszerű megszűnéshez vagy nem szándékolt átadáshoz vezet, míg a nagyobb méret, a nemzetközi értékesítés és a képzési-fejlesztési aktivitás mérsékli e kockázatot. Következtetés: az utódlás ritkán alakul terv szerint, a transzgenerációs folytonosság nem magától értetődő. Az összefoglaló itt olvasható.
„A szervezeti kultúra olyan mechanizmus, amely lehetővé teszi az egyének számára, hogy alkalmazkodjanak a tágabb kontextuális és technológiai változásokhoz.”
Interjú Hulusi Cenk Sözen professzorral
Az interjú Cenk Sözen nézőpontjából mutatja be, miként alakítja át a mesterséges intelligencia a vezetést és a vállalati kultúrát. Az autonóm AI-eszközök és a digitális kommunikáció csökkenthetik az alsó- és középszintű menedzsment szerepét: az operatív egységek közvetlenebbül kapcsolódhatnak a stratégiai szinthez, miközben a rutinfeladatok aránya visszaesik. A „sötét gyárak” logikája és a közvetítő munkakörök automatizálása létszámcsökkenést, szorosabb költségkontrollt és bizonytalanabb munkafeltételeket hozhat. Európában egyszerre várható technikai konvergencia (standardizált protokollok, integrált ellátási láncok) és kontextusfüggő eltérés a biztonsági kockázatok kezelésében. Sözen szerint az MI-vezérelt, összekapcsolt ökoszisztémák új etikai és koordinációs kihívásai miatt felértékelődik a civil szervezetek és a kamarák közvetítő-szabályozó szerepe. A gazdaságpolitika feladata olyan kultúrák támogatása, amelyek a technológiai hatékonyságot az emberi jólléttel össze tudják hangolni.
A vállalatok körében a kulturális homogenizáció nem valószínű
Interjú Peter Bamberger professzorral
Az interjú Peter Bamberger értelmezésében bemutatja, hogy a menedzsment munkavállaló-központúságát nem önmagában a technológia, hanem a gazdasági és munkaerőpiaci ciklusok is alakítják: a gyakorlatok a normatív és racionális logikák között ingáznak. A következő korszak kettős lehet: a szűkös, magas képzettségű munkaerőért a cégek munkavállaló-barátabbak, az MI pedig leveszi róluk a rutinterheket; ezzel szemben sok munka kommodifikálódik vagy eltűnik, ami költségkontrollt teljesítmény-monitorozást és bizonytalanságot hozhat. Az ellátási láncok AI- és robotikai átalakulása konvergenciát ösztönöz, de a teljes kulturális homogenizációt a „tárgyalt rend” az alapítói értékek és a helyi környezet miatt valószínűtlennek tartja. A tudásalapú gazdaságban az egyetemek üzletiesednek, a vállalatok pedig átvesznek tudástermelő normákat; az ipar–egyetem partnerségek bővülnek. A DEI a bértranszparencián és a vezetői értékek nyitottabbá tételén keresztül erősíti az innováció és az agilitás feltételeit.