Cikksorozatunk második részében a K+F kiadások megoszlását vizsgáljuk társadalmi gazdasági célok szerint.
Háromrészes cikksorozatunkban az innovációs teljesítményeket először nemzetközi összehasonlításban vizsgáltuk. A második részben az ágazati szerkezet, a harmadik a regionális különbségeket mutatjuk be. A cikkek Szabó Bálint mesterszakos hallgató volt segítségemre.
A cikk a kormányzás történelmileg változó intézményrendszerének evolúcióját elemezi. Megmutatja, hogy a kicsiny, egalitárius törzsek mindenki számára nyitott döntéshozatala – a közösség méreteinek, az egyenlőtlenségnek és a szervezet komplexitásának növekedésével –
szükségszerűen átalakul az államok hierarchikus struktúrába szervezett centralizált kormányzásává. A szuverén államok alkotta nemzetközi rendszer az elmúlt évtizedekben alapvető változáson ment keresztül. Fokozatosan komplex és szorosan csatolt rendszerré
vált. Ennek következtében a nemzetközi viszonyok és kapcsolatok rendezésére szolgáló intézmények egyre kevésbé voltak képesek a zavarokat enyhítésére. Ez a globális rendszer súlyosbodó válságaighoz vezetett. A problémák forrása a világ állapotából fakadó kihívásokhoz képest a rendelkezésre álló kormányzási eszközök elégtelenek. A cikk
felrajzolja a világunkra ma jellemző un. policentrikus döntési rendszer eredetét. Megállapítja, hogy a globális kormányzás megalapozható, a világ hosszútávú fejlődését felrajzoló globális modellel. Egy ilyen modell alkalmas lehet, hogy iránymutatásával rávezesse és rávegye az
országokat, a globális vállalatokat és a globális közlegelők döntéshozóit az egész emberiség érdekeinek követésére.
2022. október 11-én, kedden 9 órától a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács megtartotta a hagyományos őszi közös konferenciáját a költségvetés elemzéséről készített tanulmányok bemutatására.
A Magyar Nemzeti Bank podcast sorozatában „A jövő körforgásos és platfrom gazdasága” című beszélgetés (https://soundcloud.com/magyar_nemzeti_bank/a-jovo-korforgasos-es-platform-gazdasaga-vendegunk-danoczy-balint-es-sajtos-peter?si=e00620a5218047a58a1f0c222751e2e8&utm_source=clipboard&utm_medium=text&utm_campaign=social_sharing ) témáját a jegybank által májusban meghirdetett Új fenntartható közgazdaságtan című vitairat adta. A vendégek Danóczy Bálint és Sajtos Péter voltak, akik a vitairat „Termelés és szolgáltatás új formáiról” című fejezetet készítették. A podcast házigazdái Bodnár Előd és Nánási-Kézdy Tamás voltak. A felvétel 4 hónappal a leirat elkészülése előtt történt.
Didergés a konyhában (kepzo.art)
Egyik állandó szerzőnk, Lits Levente írása jelent meg Képző című online folyóiratban, amit olvasóink szíves figyelmébe ajánlunk.
Részlet az írásból:
„Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja.”
A konyha realizmus (gazdasági totalitás), a félelemben működő viszonyok romlottak, ezért is hangsúlyos az egzisztenciális értelemben vett didergés. A lehetővé tevő kutatása ekképp elsődleges, melynek állomása a megbocsátás gesztusának megértése és felhasználása a fasizmustól való örökös rettegés idején. A háziasszony szerepet jelöl és a nők helyzetéről is beszél. Megtalálása az igazságban sürgető, katalizátorként pedig nélkülözhetetlen része bármely emancipációs folyamatnak, kognitív térképnek. A ma feminizmusának és kritikai irányzatainak párbeszédét a posztmodern átkódoló (jamesoni értelemben) hagyományában a kereszténység képviselőinek szavában is keresendő. A megbocsátás performatív beszédmódja lehetővé teszi a kilépést, annak ellenére, hogy a nők máig dominált helyzetben vannak világszerte. Végezetül pedig a gazdasági gondolkodás legújabb hulláma magára találhat a közösség, részvétel és küldetés hármasában, mely Hayek a piac szükségszerűségét bemutató gondolataira (irracionalista hagyomány) képes érdemi választ adni, éppúgy, mint Fajgerné Konyharuháiban, először is örömet, aztán megbocsátást, végül vigasztalást a fáradtságban.
Marta Granados Hernandez: Global Gateway and the EU’s Digital Ambitions, eredetileg megjelent: Center for Strategic & International Studies 2022
A globális digitális transzformáció folyamatában az Európai Unió az utóbbi évek óta egyre nagyobb szerepet szeretne vállalni. A transzformáció középpontja az afrikai kontinens. A 2022 februárjában megtartott Európai Unió – Afrikai Unió 6. csúcstalálkozója (6th European Union–African Union Summit) alapján az EU jelentős pénzügyi támogatási csomagot ígért az afrikai kontinens számára az energetika, a közlekedés, az egészségügy, az oktatás és a digitalizáció fejlesztése érdekében. A támogatást a „Global Gateway” kezdeményezés részeként értelmezhetjük, és elsősorban infrastrukturális projektek kivitelezésére fordítják majd. A zöld és digitális területeket érintő beruházások célja a transzatlanti konvergencia előmozdítása a B3W (Build Back Better World) G7 kezdeményezéssel karöltve, ezáltal alternatív választ adni Kína globális változásokat kialakító kezdeményezésire (pl. Egy Övezet Egy Út Kezdeményezés).
Az alap- és mesterképzésen töltött éveim során szerencsém volt bekerülni a Corvinus szakkollégiumi körébe, aminek köszönhetően rengeteg inspiráló, ambiciózus hallgató társaságába csöppentem egyik napról a másikra. Mire felvételt nyertem az egyik szakkollégiumba a második szemeszteremben, már megfogalmazódott bennem, hogy a doktori képzésig meg sem akarok állni, tudományos karriert szeretnék befutni, vagy legalábbis bekocogni. Elsőéves egyetemistaként, amikor a választott tudományág még az újdonság erejével hat, és egy teljesen új, végtelennek tűnő világot tár az ember elé, a tudományos karrier elképzelésébe akarva-akaratlanul bekúszik egy kacéran csillogó Nobel-díj érme. Az ember talán még meg is írja a 40-50 év múlva esedékes köszönőbeszédét, amiben nyilvánvalóan elősorban azokhoz szól, akik elsőéves egyetemistaként szerelembe ejtették a tudományággal, jelen esetben a közgazdaságtannal. Minek is tagadjam, az én fiókomban is lapul pár ilyen félig-meddig kidolgozott beszéd, amiket már most is bizonyos nosztalgiával forgatok, mintha már régen kifutottam volna az időből ahhoz, hogy a beszédek valaha betöltsék eredeti, nemes rendeltetésüket.
Újbuda Önkormányzata 2014. óta immár nyolcadik alkalommal hirdet 4*1 millió forint összdíjazású pályázatot innovatív ötleteken és fejlesztéseken alapuló növekedésorientált ifjúsági vállalkozások létrehozására vagy korai fázisú támogatására. A pályázaton 35 év alatti, felsőoktatási hallgatók indulhatnak egyénileg, vagy maximum öt-fős csoportban. A pályázat témáját illetően megkötés nincs, de a társadalmi elfogadottság fontos szűrő feltétel. A pályázat elnyerésében előnyt jelent, ha a hallgatói innováción alapuló vállalkozás
A klímaváltozás gazdasági, üzleti kérdés is, számos kockázati tényezőt rejt magában. A Köz-gazdaság 2022/4-es számában megjelent Cserényi Dóra, Czakó Karolina, Reizinger Zsófia és Veisz Ákos, mindannyian a BDO Magyarország szakértői ezzel foglalkozó tanulmánya, ami alapján interjút kértünk a szerzőktől. A tanulmányt itt olvashatják: http://retp.eu/index.php/retp/article/view/1474/1386
