Az oktatás minőségügye

Szerző:
forrás: eduline.hu

Absztrakt

A tanulmány célja, hogy a hazai oktatás minőségügyét oktatásgazdasági megközelítésben elemezze. Először áttekinti a hazai oktatás minőségügyének jogi szabályozását, rámutatva, hogy az elmúlt 30 egy sajátos fejődési ívet mutat. A minőségügy a kezdeti jelentéktelenségből a 2000-es évek első évtizedének közepére igen jelentős fejlődésen megy keresztül, később lényegében a háttérbe szorul. Ezt követően az írás az oktatás minőségének érdekeltjeit veszi számba, bemutatva, hogy oktatásgazdasági megközelítésben a minőség részint az egyén hasznaként, részint a társadalom és gazdaság közvetlen és közvetett (externális) nyereségeként értelmezhető. Rávilágít, hogy a rossz minőségű oktatás tehát egyéni és társadalmi veszteséget okoz. A munka befejezésül a rossz minőségű oktatás (társadalmi) árával/kárával foglalkozik. Egy rövid, erősen egyszerűsített elemzéssel igazolni igyekszik, hogy a magyar diákok két évtizede gyenge PISA kompetenciaeredményei súlyos gazdasági következményekkel járnak. A gazdasági növekedés üteme a silány oktatási minőség nyomán jelentősen elmarad a fejlettebb, jobb minőségű oktatással rendelkező országok mögött.

Kulcsszavak: az oktatás minőségügye, az oktatás minőségének érdekeltjei, a rossz minőségű oktatás ára

Olvass tovább

Szakmai nap a Vállalkozásfejlesztés mesterszakon

Szerző:

Ahogy egy sikeres vállalkozásnak, úgy egy sikeres vállalkozásfejlesztési képzésnek is kulcs eleme a jó csapat. Így a csapatépítés szellemében, egyben a szakmai fejlődést is szem előtt tartva szerveztünk egész napos rendezvényt a Budapesti Corvinus Egyetem vállalkozásfejlesztés mesterszakos hallgatói számára 2023. május 16-án. A szakmai nap a Corvinus Vállalkozás és Innováció Intézete és az YCON Egyesülettel közös szervezésben, az Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesülettel együttműködésben az OFA Nonprofit Kft. támogatásával valósult meg.

Olvass tovább

Fejlődésgazdaságtan: új elnökségi tagokkal

Szerző:

Trautmann László, a Neumann János Egyetem egyetemi docense töltheti be újabb három évig az MKT Fejlődésgazdaságtani Szakosztályának elnöki tisztét – döntöttek a szavazó tagok a szakosztály szerdán zárult tisztújítása során. Hozzá hasonlóan újrázhat a szakosztályi titkári poszton Vertetics Ádám közgazdász is.

A szavazó tagok egyhangúlag új elnökségi tagokat is választottak. A döntésük alapján az MKT Fejlődésgazdaságitani Szakosztályának elnökségi tagja lett Artner Annamária, a KRTK VGI tudományos főmunkatársa; Lóránt Károly, a BME címzetes egyetemi docense; Raciborski Eszter, a Magyar Nemzeti Bank vezető elemzője; Ritter Tibor közgazdász; valamint Vida Cecília, az Állami Számvevőszék számvevője.

Jelen és jövő – szállítmányozási feladatok földön, vízen, levegőben

Szerző:

Az elmúlt időszak egyik vezető témacsoportja a hazai- és világsajtóban a világot behálózó szállítmányozási piacokban bekövetkező változások. Globális ellátási láncokban felmerülő zavarok, fennakadások. Korábban a „just in time” logisztika által megkövetelt gyors, pontos áruszállítást egyre inkább felváltani látszik a „készletező logisztika és áruellátás raktárról”, melyben különösen fontos szerepet kap az áruk földrajzi helyváltoztatása. Tulajdonképpen ez lett a koronavírus által okozott pandémia járvány egyik legnagyobb negatív hozadéka. Hogyan is állnak a szállítmányozási folyamatok, milyen új változásokkal kell szembenézni a piaci szereplőknek, és ezzel kapcsolatban milyen munkaerőpiaci változások lehetségesek – erről kérdeztem Makai Évát, az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. szállítmányozási és vámügyi vezetőjét interjúmban.

Olvass tovább

Iparpolitikai stratégiák Európában – Olaszország

Szerző:
Sandro Boticelli: Vénusz születése, 1485 körül, Uffizi, Firenze, forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Sandro_Botticelli

Olaszország iparpolitikai stratégiájával, illetve annak EU-s szerepével kapcsolatban elsősorban Adolfo Urso, a Vállalkozásügyi és „Made in Italy” Minisztérium minisztere nyilvánult meg az elmúlt időszakban. A Minisztérium honlapján például sorra jelennek meg a sajtóhírek azzal kapcsolatban, hogy különböző országok képviselőivel lebonyolított találkozások során az európai iparpolitika kerül fókuszba [1]. Ezekből a hírekből kirajzolódik az olaszok azon szándéka, hogy egy integrált, közös európai iparpolitika meghatározó szereplőivé kívánnak válni. Egy Ursoval készült interjúban [2] a miniszter kijelentette, hogy szükség van egy iparpolitikai stratégiai vízióra, és hogy Giorgia Meloni kormánya olyan iparpolitikát képzel el, amely ötvözi az olasz ipar erősségeit és sajátosságait azokkal a gazdasági és termelési szükségletekkel, amelyeket az ökológiai és digitális átállás kényszerít a nemzetgazdaságokra. Kiemelte az autonómia fontosságát mind az energiaellátás, mind a digitális infrastruktúra területén. Ennek kapcsán említésre került az EU félvezetők gyártásában betöltött szerepe, valamint a nyersanyagok nemzetgazdasági előállításának fontossága is. A különböző megnyilatkozásokat Olaszország esetében is elsősorban a zöld és digitális átállás tematizálja.

https://drive.google.com/file/d/15oAQlmetQ3uIB_TfREvbwJCzaQ8v6QMp/view

Partnerség az iparpolitikai tervezésben – a finn modell

Szerző:

Interjú dr. Urkuti Györggyel, a Magyar-Finn Társaság elnökével.

A Világpolitika és közgazdaságtan folyóirat egyik kiemelt témája az iparpolitikai tervezés bemutatása, a különböző országok iparpolitikai, technológiapolitikai irányainak és az iparpolitikai tervezés eszközeinek bemutatása. Ennek érdekében kértünk interjút dr. Urkuti Györgytől Magyarország korábbi helsinki nagykövetétől (2018-2021), a Magyar-Finn Társaság elnökétől.   

Olvass tovább

Iparpolitikai stratégiák Európában – Németország

Szerző:

Németország iparpolitikai stratégiájának feltérképezéséhez elsődleges forrásként a német Gazdasági és Klímaügyi Minisztérium publikációira, illetve nyilvános kommunikációjára támaszkodtunk. Ezek közül is kiemelendő a minisztérium által 2019 végén, „Iparpolitikai Stratégia 2030” címen kiadott jelentés. Bár 2019 végén még Peter Altmaier vezette a minisztériumot, Robert Habeck, jelenlegi gazdaság és klímaügyi miniszter kommunikációja nagyrészt összhangban van az említett stratégiával, így azt fontos kiindulópontnak tekintjük. Az ukrán háború következtében kialakuló energiaválság természetesen előtérbe helyezett olyan problémákat – elsősorban az energetikai átállás kérdését –, amelyek Habeck kommunikációjában erősebben jelennek meg, mint amekkora figyelmet kaptak a tizedforduló kapujában felvázolt stratégiában, azonban az akkor a 2020-as évekre megálmodott német iparpolitika alapjai továbbra is relevánsak.

https://drive.google.com/file/d/1N7B3Z8a8UR3Fx79ibq4FDut6b_8ut2tR/view

Megjelent a Világpolitika és közgazdaságtan májusi száma

Szerző:

Olvasóink itt találják a számot: https://drive.google.com/file/d/1x6bvAPzKFDfVEPcQOb1PtOW69YaTTGNN/view

A tartalomból:

Homloktér
2023: a háború a fő kérdés – Interjú dr. Jeszenszky Gézával, korábbi külügyminiszterrel
Ferenc pápa beszéde – Találkozás az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület
képviselőivel
„Az embernek megvan a lehetősége arra, hogy lépésről lépésre haladjon előre ezen az úton, gondozza
a kertet, értéket teremtsen.” – Interjú dr. Birher Nándorral, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
dékánjával
Zsinka László: A katolikus egyház társadalmi tanításának üzenete
Interjúk
„Nem lehet kiváltani vagy helyettesíteni a saját tudásra épülő, önszerveződő vállalkozói közösségeket”
– Interjú Horváth Klaudiával, az NKE doktoranduszával
Tanulmányok
Szabó Bálint: A magyar mezőgazdaságban rejlő lehetőségek
Szabó Bálint: Szerkezeti változások a gyümölcs és zöldségfogyasztásban
Szabó Bálint: Mezőgazdasági átalakulás a 21. században – Mi jön a traktor után?
Szabó Bálint: A falugazdászok szerepe és története
Szabó Dorottya: Iparpolitikai stratégiák Európában – Németország
Szabó Dorottya: Iparpolitikai stratégiák Európában – Olaszország
Lits Benedek – Lits Levente: Az élelmiszer-önrendelkezés kritikája és az élelmiszeripar-művészet jelentősége a mindennapokban az ukrán gabona helyzetének elemzésével
Auditórium
Tanyi Gábor Bálint: Beszámoló a „Foglalkoztatáspolitika és vállalkozásélénkítés” konferenciáról
Kovács Marianna – Trautmann László: A felnőttképzés stratégiai megújításáról
Tallózó
„Miért csináljam?” (Szabó Dorottya)
Miként ébredjek? Miért virrasszak? (Lits Levente)
Hozzájárulás a miért kérdéséhez (Csontos Tamás)
Érvek a technológiai versenyképességi tanács mellett (Balogh Attila)
A kínai vezetés kihívásai napjainkban (Kürthy Dóra)
Getting into business: Founding a billion dollar firm – Találni egy milliárd dollárt érő céget (Ressely
Kinga)
A globalizáció új formája (Sebrek Dániel)

Az élelmiszer-önrendelkezés kritikája és az élelmiszeripar-művészet jelentősége a mindennapokban az ukrán gabona helyzetének elemzésével

Szerző:
Leonardo da Vinci: Utolsó vacsora, 1495-98, forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/The_Last_Supper_%28Leonardo%29#/media/File:%C3%9Altima_Cena_-_Da_Vinci_5.jpg

„Mindazt, amit a húspiacon árulnak, megehetitek, ne kérdezgessetek semmit lelkiismereti okokból, mert „az Úré a föld és annak teljessége”. Ha meghív titeket a hitetlenek közül valaki, és el akartok menni, mindent megehettek, amit elétek tesznek; ne kérdezgessetek semmit lelkiismereti okokból. De ha valaki azt mondja nektek: „Ez bálványáldozati hús”, ne egyétek meg: amiatt, aki erre figyelmeztetett, és a lelkiismeret miatt. Lelkiismeretről beszélek, de nem a sajátunkról, hanem a másikéról. Mert miért vádolja az én szabadságomat a másik lelkiismerete? Ha én hálával eszem, miért kárhoztatnának engem azért, amiért én hálát adok? Akár esztek tehát, akár isztok, bármi mást cselekesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek!” (1Kor 10,25-31)

Olvass tovább

“Virtuosi”

Szerző:
Pablo Picasso: Hegedű és szőlő, 1912

Az utóbbi években úgy éreztem, hogy a megépített stadionok számával egyenes arányosságban nőtt azon beszélgetéseim száma, melyek során azon fáradoztam, hogy meggyőzzem a beszélgetőpartnereimet arról, hogy valójában nem is a labdarúgást nem szeretik, hiszen amikor lefitymálják azt, akkor voltaképp intellektuális restségükben szimplán párt-politizálnak. Vagy ha mégis maga a labdarúgás vált ki belőlük gyógyíthatatlan ellenérzést, akkor egészen egyszerűen álszentség a lerobbant egészségügyre mutogatni a sportba fektetett támogatásokkal szembeni ellenérvként, hiszen milyen humanista az, aki egészséget kíván embertársainak, de társadalmi integrációt már kevésbé? Félreértés ne essék, a sport nem kizárólagos eszköz erre, azonban alapvető jelentősége aligha vitatható. És félreértés ne essék, jómagam is egy sokkal flottabbul működő egészségügyi rendszert kívánok ennek az országnak.

Olvass tovább