Megjelent a Világpolitika és közgazdaságtan legújabb száma

https://drive.google.com/file/d/1BfzBIWbv2EublySgGHS-iIDupJYR81oz/view

Tartalom

Homloktér

Az európai versenyképesség csak közösségi szinten növelhető, nemzeti keretekben nem – Interjú Dr. Csaba László akadémikussal, a Köz-gazdaság szerkesztőbizottságának tagjával

Enrico Letta: Sokkal több mint piac (Balogh Atilla

A kölcsönös tanulás politikája – Interjú dr. Horváth Leventével, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának igazgatójával

Nemzetközi Regionális Tudományi Társaság Világkongresszusa, 2024 Kecskemét

„A globális kihívásokra az adott térség lehetőségeire szabott megoldásokat kell találni”

– Interjú Dr. Kárpáti Józseffel, Dr. Tózsa Istvánnal és Dr. Forman Balázzsal

Prof. Sarah A. Low (Unversity of Illinois), a helyi közösségek klímaváltozással szembeni

ellenálló képességéről szóló előadásának összefoglalója (Hőgye Adél)

Lengyel Balázs (KTI) Small worlds of regional development című előadásának összefoglalója (Kardos Ádám)

Eduardo A. Haddad (University of Sao Paulo), Modelling Spatial and Economic Impacts of Disasters című előadásának összefoglalója (Topercer Péter)

Prof. Özge Öner (University of Cambridge) Mapping the Divide: Navigating the Microgeography and Geography of Polarisation and Discontent Associate című előadásának összefoglalója (Horváth Csanád)

Tanulmányok

Balogh Attila: A város probléma a 19. század végi, 20. század eleji közgazdaságtanban

Nagy Konrád Ákos: Az érdem zsarnoksága

Prauda Péter Zoltán: Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszer 2020-2022. évi szakképzések elégedettségmérésre vonatkozó adatainak feldolgozása

Lits Levente: Ki válhat a szeretet művészévé? (A Csodán, Fejlődésben és az Utánban)

Auditórium

Verseny és együttműködés – Hálózatok és az üzleti környezet szerepe a vállalkozások körében – Összefoglaló a BKIK Akadémia 2024.04.30-án tartott műhelybeszélgetéséről (Baranyi Dániel)

Kerekasztal-beszélgetés a kiberbiztonságról (Nagy Konrád Ákos)

Vállalkozásfejlesztés mesterszak szakmai nap

Újbudai Hallgatói Startup Verseny 2024 (Szeitz Anna)

Recenzió

A Monetary and Fiscal History of the United States, 1961–2021 – Alan S. Blinder’s reviewed by James L. Caton (Tran Thi Xuan Ngoc)

Tallózó

Szabó Csege: Financial Times – Future of the Car Summit 2024 összefoglaló

Clara Fernandez Saralegui: LATAM: „Az egyenlőség és az esélyek jövőjének építése”

Clara Fernandez Saralegui: A CONICET harcban áll

Wu Xintian: Overview of New Energy Vehicles in China

Wu Xintian: Új energiahordozók Kínában

Clara Fernandez Saralegui: Informális gazdaság és vállalkozói tevékenység Latin-Amerikában és a Karib-térségben

Made or Invented in Hungary?

Upgrading Possibilities in Light of Global FDI Tendencies

This paper analyses industrial upgrading possibilities for the Hungarian economy in light of recent changes in global Foreign Direct Investment activities. The changing economic landscape provides a reason to investigate the impact of the recent developments in Hungary, a country with an open, dependent economy. The study investigates how the front-running sector, the manufacturing industry, performs during the current, turbulent times. Does it upgrade from the earlier assembly-focused positions in global value chains, or are there any signs of deterioration by backshoring certain activities to the headquarters of multinational companies? By using both primary and secondary research and conducting a regional comparison, the study finds that the Hungarian economy still shows the characteristics of a “factory economy”, but progress has been made towards the aspired “knowledge economy” status.

https://retp.eu/index.php/retp/article/view/1553/1452

Politikai hullámvasút: Bolívia történelmének puccskísérletei

Az 1982-es bolíviai futball világbajnokság emlékműve, forrás: wikipedia.org

Bolívia politikai történelmét gyakori puccskísérletek jellemezték, ami a demokratikus stabilitásért folytatott tartós küzdelmet tükrözi. Bolívia számos alkalommal szembesült katonai beavatkozással és hirtelen kormányváltással, ami mutatja a mélyben gyökerező politikai feszültségeket és kihívásokat.

Olvass tovább

Political Rollercoaster: Coup Attempts in Bolivia’s History

A statue commemorating the 1982 FIFA World Cup at the Estadio Riazor in A Coruña. source: wikipedia.org

The political history of Bolivia has been marked by frequent coup attempts, reflecting its enduring struggle with democratic stability. Bolivia has faced numerous instances of military intervention and abrupt changes in government, underscoring deep-rooted political tensions and challenges.

Olvass tovább

Az egyetem feladatainak átalakulása

The Changing Role of the University

Soós Imre és Somlay Artúr a Ludas Matyi című filmben. Somlay Artúr debreceni professzort alakít, akinek Ludas Matyi a segédje/tanítványa.

A tanulmányban az egyetemek átalakulását elemezzük a tudásalapú gazdaság korában. Áttekintjük az egyetemek átalakulásával járó, a XXI. század első negyedét jellemző új korszakot, a tudás globalizálódását. A napjainkban kibontakozó új egyetemi struktúrában a jogállami normákra történő nevelés és az ezzel harmóniában lévő oktatás kerül a középpontba. Az egyetemi átalakulás felveti a tudomány szerveződésének kérdését is. Bemutatjuk, hogy a tudás húzóerővé válásának egyik intézményi keretét az egyetemek kötődésének erősítése adja az adott térséghez, régióhoz. Az elemzés második részében a hazai felsőoktatás képzési szerkezetének regionális jellemzőit vizsgáljuk. Ennek egyik sajátossága, hogy a hallgatók többségét, 52%-át a Budapesten tanulók teszik ki. A képzési szerkezet emellett további regionális különbségeket is mutat, amíg a központ régióban a gazdasági és a műszaki képzések meghatározó aránya a jellemző, addig a vidéki oktatást inkább a műszaki-, a pedagógus-, az egészségtudományi- és az agrárképzések jellemzik. A képzési sajátosságok mellett elemeztük az egyetemek és vállalatok közötti kooperációs kapcsolatot, a duális képzéseket, valamint az egyetemek szerepét a regionális K+F termelési érték előállításában. Az elemzéssel arra jutottunk, hogy az egyetemek K+F tevékenysége jellemző módon az egészségügyhöz és nem a közúti járműgyártáshoz kapcsolódik, ami mutatja a kitörési pontot a hazai felsőoktatás innovációs stratégiája tekintetében. Második következtetésünk, hogy az üzleti modellek, az üzleti innovációk jobban befolyásolják a K+F költéseket, mint a műszaki ráfordítások. A tanulmány harmadik részében azt vizsgáljuk, hogy a budapesti és a vármegyei felsőoktatási intézmények mennyire hatékonyak a jelentkezők vonzásában és a diplomások megtartásában. Vonzóerő tekintetében is jelentős egyenlőtlenség van Budapest javára, ugyanakkor nehéz számszerűsíteni, hogy a diplomások megtartása tekintetében mennyire sikeres Budapest a fiatalok külföldi munkavállalásának bizonytalan számbavétele miatt. Két egyetem rendelkezik jelentős megtartó erővel, a Nyíregyházi Egyetem és a Miskolci Egyetem, mind a két esetben azt feltételezzük, hogy az egyetemeknek sikerült jól beépülniük a megyei, regionális üzleti környezetbe. A képzési területek szempontjából a legerősebb megtartó képességgel a gazdaságtudományi és az informatikai képzések rendelkeznek.

English

This paper examines the transformation of universities within the context of the knowledge-based economy. We review the evolution of universities in the current era of globalisation, which defines the early 21st century. The emerging university structure emphasises education for the rule of law and its harmonious integration. This transformation also raises questions about the organization of science. We demonstrate that one key institutional framework that enables knowledge to become a driving force is the strengthening of universities’ ties with their respective regions. In the second part of the analysis, we explore the regional characteristics of higher education in Hungary. A notable feature is that a majority of students (52%) originate from Budapest. The training structure exhibits further regional distinctions: while the capital is dominated by economic and technical education, rural areas focus more on technical, pedagogical, health, and agricultural training. Beyond training specifics, we analyse the collaboration between universities and enterprises, dual training programs, and the role of universities in regional R&D output. Our findings indicate that university R&D activities are predominantly related to healthcare rather than road vehicle manufacturing, suggesting a potential pivot point for the innovation strategy in domestic higher education. Additionally, we conclude that business models and business innovation exert a greater influence on R&D expenditure than technical investments. The third part of the paper investigates the efficacy of higher education institutions in Budapest and other counties in attracting applicants and retaining graduates. There is a marked disparity in attractiveness favouring Budapest. However, quantifying Budapest’s success in retaining graduates is challenging due to the uncertain tracking of young professionals working abroad. Notably, the University of Nyíregyháza and the University of Miskolc exhibit significant retention rates, likely due to their integration into the regional business environments. In terms of study fields, economics and IT demonstrate the strongest retention.

https://retp.eu/index.php/retp/article/view/1552/1451

Macron a megújuló energiák fejlesztése terén Latin-Amerikára koncentrál

Az év elején Emmanuel Macron francia elnök látogatást tett Lula da Silva brazil elnöknél, ami 2017 óta az első francia elnöki utazás Dél-Amerikába. Jair Bolsonaro kormányzása alatt több nézeteltérés is volt, de most a stratégiai együttműködés lehetőségét keresik a felek. Brazília, a világ kilencedik legnagyobb gazdasága és Latin-Amerika vezető hatalma döntő szerepet játszik ebben a megújult partnerségben.

Olvass tovább

Macron has his eyes set on Latin America for the development of renewable energies.

At the beginning of this year French president, Emmanuel Macron visited Brazilian President Lula da Silva, marking the first trip to South America by a French president since 2017. During Jair Bolsonaro’s administration, there were several disagreements, but now strategic cooperation is searching light. Brasil, the world’s ninth-largest economy and the leading power in Latin America, plays a crucial role in this renewed partnership.

Olvass tovább

Megjelent a Köz-gazdaság új száma

A tartalomból

Interjúk / Interviews

„Az európai és a nemzeti identitás egymást erősíti”

Interjú Inotai András professzor emeritusszal

Tanulmányok/ Articles

Hőgye Adél / Vida Cecília / Trautmann László: Az egyetem feladatainak átalakulása / The Changing Role of the University

Roland Gurály: Made or Invented in Hungary? Upgrading Possibilities in Light of Global FDI Tendencies

Gilányi Zsolt: Piacgazdaság: Oikonomikus egyensúlyi vagy krematisztikus túlkínálati rendszer?/ Market Economy: An Oikonomic Equilibrium  or a Chrematistic Excess Supply System?

Meyer Dietmar / Tóth-Bozó Brigitta: Darwin, Pearson, Marshall és a várakozások megjelenése 

a közgazdaságtanban/ Darwin, Pearson, Marshall and the Emergence of Expectations in Economics

Oleg Tankovsky: Can NATO Be Considered as an International Regime?

Segun Lakin Oderinde / Mojeed Olujinmi A. Alabi / Adebowale I. Adeyeye: Impacts of Conditionalities on Cash Transfer Beneficiaries  in Osun State, Nigeria

Adam Smith újragondolva/ Adam Smith Revisited.

Bertók Rózsa: On the Network of the Reception of Adam Smith

Tarnay László: An Excursus on Adam Smith’s Use of Sympathy 

and the Impartial Spectators

Zsófia Bécsi: A Forgotten Moral Value: Prudence

Bertók Rózsa: Adam Smith levelezéséről / On the Correspondence of Adam Smith

Könyvismertetők /  Book Reviews

Mindent (?) az egyenlőtlenségekről Recenzió Branko Milanovic „Visions of Inequality 

– From the French Revolution to the End of the Cold War” című könyvéről (Csathó Ábel)

https://retp.eu/index.php/retp

Why trust scientists?

A number of surveys, conducted in the aftermath of COVID19, have found that levels of trust in scientists are moderately high worldwide, although there are significant differences between countries. As the largest global survey reveals, scientists are perceived to have a high level of expertise, moderate integrity and benevolent intentions. Although with a different research focus, the 2024 edition of the Edelman Trust Barometer also found that trust in scientists is high relative to government leaders or CEOs, making them expected to lead the implementation of innovations.

Olvass tovább

Az európai versenyképesség csak közösségi szinten növelhető, nemzeti keretekben nem

Interjú Dr. Csaba László akadémikussal, a Köz-gazdaság szerkesztőbizottságának tagjával

forrás: mta.hu

Csaba László magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a világgazdaságtan, ezen belül az összehasonlító gazdaságtan, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok. Számos magyar és angol nyelvű monográfia és tudományos publikáció szerzője. 1990 és 1994, valamint 1996 és 1998 között az Európai Gazdaság-összehasonlító Társaság alelnöke, 1999 és 2000 között pedig annak elnöke volt. Többek között az Acta Oeconomica, a Közgazdasági Szemle, a Külgazdaság, a Russian and East European Finance and Trade, a Europe–Asia Studies, az Intereconomics című tudományos szakfolyóiratok szerkesztőbizottságának tagja. 1984-ben védte meg a közgazdaság-tudományok kandidátusi értekezését a Magyar Tudományos Akadémián, majd 1994-ben megjelent Az összeomlás forgatókönyve című könyve, amivel 1996-ban az MTA doktora címet nyerte el. 2007-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2013-ban rendes tagjává választották. 2012 szeptemberében a Science Europe (Brüsszel-Berlin), 2013 szeptemberében a londoni székhelyű Academia Europea tagjává választották.

Fő kutatási területe a világgazdaságtan, ezen belül az összehasonlító gazdaságtan, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok. Tudományos munkásságának kezdetén Kelet-Európa gazdaságtanával foglalkozott, majd a magyar és más rendszerváltások összehasonlító gazdaságtanával foglalkozott (pl. a gazdasági liberalizáció, a privatizáció és az átmenet problematikája). Ezt követően a közép-kelet-európai politikai gazdaságtan kérdéseiről publikált, majd a magyar kis- és középvállalkozói szektor, a kisebb gazdaságok és Európa világgazdasági kérdései és összefüggéseit kutatta.

Közel 350 tudományos közleménye összesen tizennyolc országban jelent meg. Publikációiból számos könyv, illetve gyűjteményes kötet formájában adták ki. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre.

Olvass tovább