The circulation of dollars in Bolivia has led to problems in accessing imports of various products, ranging from medicines to fuel. This situation has triggered massive protests and blockades across the country, with the underlying causes being diverse.
Usman Khalid, Muhammad Shafiullah, Sajid M. Chaudhry: Súlyosbítja-e a konfliktus az energiaszegénységet?
A tanulmányt az Egyesült Arab Emírségek Egyetemén, a Bangladesi Brac Egyetemen, valamint az egyesült királyságbeli Aston Business Schoolban, a gazdaságtan és pénzügy területén dolgozó Usman Khalid, Muhammad Shafiullah és Sajid M. Chaudhry készítette. A cikk fő célja, hogy megvizsgálja a belső konfliktusok és az energiaszegénység közötti kapcsolatot, különös tekintettel arra, hogy a belső menekültek helyzete milyen hatással van az energiaellátásra.
https://drive.google.com/file/d/1Xbn-SNScrZXCk-60BgN8CvZIBQJTZM3M/view
Ki kezelje a kasszakulcsot?
A kisvállalati szektor tulajdonosainak gazdasági ismerethiánya termeli újra a tartós versenyképességi hátrányt
Who Should Control the Cash Register Key? Addressing Small Business Owners’
Economic Knowledge Gap and Its Competitive Impact
A kis- és középvállalkozások számára elengedhetetlen egy olyan átfogó gazdasági szemlélet, amely egyaránt figyelembe veszi a mikro- és makrogazdasági tényezőket. Az üzleti kultúra és a vállalatvezetők gazdasági képzettségének hiánya gyakran korlátozza a vállalkozások lehetőségeit, különösen az optimális finanszírozási forma megválasztásában a támogatások elnyerésében és a rendelkezésre álló erőforrások stratégiai felhasználásában. Kutatásom célja, hogy bemutassa, hogyan járulhat hozzá a gazdasági szempontok tudatos integrálása a kis- és középvállalkozások fenntartható versenyelőnyének megteremtéséhez, és ezáltal a szektor egészének növekedéséhez. A tanulmány több nézőpontból vizsgálja a gazdasági szemlélet jelentőségét a vállalatvezetésben, és arra a következtetésre jut, hogy a pénzügyi szaktudás integrálása kulcsfontosságú a hosszú távú siker érdekében. Ez megvalósítható belső erőforrásokkal, tanácsadással vagy továbbképzéssel is. Összességében a pénzügyi szaktudás formája kevésbé lényeges, a legfontosabb annak hatékony és szakértői kezelése, amelyhez a megfelelő támogatást biztosítani kell a vállalatok számára.
A comprehensive economic approach that encompasses both micro- and macroeconomic
factors is crucial for the success of small and medium-sized enterprises (SMEs). The limited
business acumen and economic education of managers frequently hinder the growth potential of these firms, particularly in the strategic utilization of subsidies and informational resources. This research aims to demonstrate how the deliberate integration of economic principles can enhance the sustainable competitive advantage of SMEs, thereby contributing to the overall expansion of the sector. The study investigates the significance of economic perspectives inbusiness management from various angles, concluding that the incorporation of financial expertise is fundamental to long-term success. This expertise can be acquired through internal resources, external consultancy, or targeted training. The central argument is that the form in which financial expertise is obtained is less important than its effective and professional application, which requires appropriate support for businesses.
https://drive.google.com/file/d/1cLUHfGLrTtHMfURGJvcOPp_OFon9nyx1/view
A magyar vállalatok fenntarthatóságának helyzete és kilátásai az adatok tükrében
Sustainability of Hungarian Companies: Insights from Data
Az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szabályozások jelentősége egyre inkább növekszik, még akkor is, ha jelenleg csak a vállalkozások egy szűk köre érintett közvetlenül. Kutatásunk az OPTEN ESG Index alapján végzett empirikus vizsgálatok eredményeit mutatja be, amely átfogó képet nyújt a magyar vállalkozások ESG teljesítményéről. Elemzésünk rávilágít, hogy a cégek többsége nem holisztikus ESG szemlélet alapján működik, inkább egy-egy területre fókuszál. Az ágazati különbségek, különösen a környezeti teljesítmény (E) esetén meghatározóak, a vállalatméret csak jóval kisebb mértékben befolyásoló tényező. A pénzügyi teljesítmény és az ESG pontszámok között kevés összefüggést találtunk, azonban a területi elemzés Budapest kiemelkedő szerepét igazolta. Kutatásunk arra a következtetésre jut, hogy a jövőbeli versenyképesség érdekében a vállalkozásoknak fel kell ismerniük az ESG szempontok közötti szinergiákat, és ezeket stratégiai szinten kell integrálniuk működésükbe. Az ESG követelményekhez való alkalmazkodás nemcsak szabályozási kötelezettség, hanem kulcsfontosságú tényező a hosszú távú üzleti siker szempontjából is.
ESG (environmental, social, and governance) regulations are becoming increasingly signif-
icant, even though only a small number of businesses are currently directly impacted. This
study presents empirical findings based on the OPTEN ESG Index, offering a comprehensive
assessment of the ESG performance of Hungarian companies. The analysis indicates that most
companies do not adopt a holistic ESG approach, often prioritizing individual aspects rather
than integrating all three components. Sectoral differences, particularly in environmental per-
formance (E), emerge as key determinants, while company size plays a comparatively minor
role. Furthermore, the study finds limited correlation between financial performance and ESG
scores, though regional analysis highlights Budapest’s leading position in ESG performance.
The research concludes that for businesses to remain competitive in the future, it is essential
to recognize and strategically incorporate the synergies between ESG dimensions into their
operations. Compliance with ESG requirements is not merely a regulatory necessity, but also a
critical driver of long-term business success.
https://drive.google.com/file/d/1bi9XdBd_KXnflsUCTm8w69pA0ieBbncm/view
Etika, közgazdaságtan és verseny: Néhány tanulság az amerikai intézményi gazdaságtanból
Ethics, economics and competition:
Some lessons from America from institutional economics
Az utóbbi évtizedekben domináns neoliberális közgazdasági gondolkodás a közgazdaságtant értéksemleges tudományként ábrázolta, amely csak korlátozott teret enged az értékekről szóló vitáknak. Az etikus gazdaságtani kutatások újbóli előtérbe kerülésével viszont ismét felmerült a kérdés: szükséges-e a közgazdászoknak etikával foglalkozniuk szakmájuk helyes műveléséhez? Tanulmányunk az amerikai intézményi közgazdaságtani hagyomány alapján vizsgálja, hogy az etikai kérdések beemelése hogyan gazdagíthatja a közgazdaságtant. Három jelentős amerikai intézményi közgazdász, Richard T. Ely, Simon N. Patten és Frank H. Knight, munkáit elemezzük, akik kiemelkedő szerepet játszottak az etika és a közgazdaságtan közötti kapcsolat erősítésében. Műveik alapján amellett érvelünk, hogy az etikai kérdések nemcsak relevánsak, hanem nélkülözhetetlenek a közgazdaságtani gyakorlat javítása szempontjából. Tanulmányunk rávilágít arra, hogy egy megalapozottabb közgazdaságtani elmélet kialakításához szükséges a normatív és a leíró megközelítés harmóniája, valamint az értéktartalom felismerése a gazdasági fogalmak mögött. A vizsgált munkák azt is hangsúlyozzák, hogy a gazdasági fejlődést a morális fejlődéssel összhangban érdemes szemlélnünk.
In recent decades, dominant neo-liberal economic thought has portrayed economics as
a value-free science with limited room for discussion of values. However, with the renewed
prominence of ethical economic research, the question has arisen as to whether economists
need to engage with ethics in order to practice their profession properly. Drawing on American institutional economics, our study examines how the incorporation of ethical issues can enrich economics. We analyse the works of three important American institutional economists – Richard T. Ely, Simon N. Patten and Frank H. Knight – who have played a crucial role in strengthening the relationship between ethics and economics. Based on their writings, we argue that ethical issues are not only relevant but essential to the improvement of modern economics. Our study shows that developing a more robust economic theory requires reconciling normative and descriptive approaches, as well as recognising the value content behind economic concepts. The works reviewed also emphasise the value of considering economic development in harmony with moral progress.
https://drive.google.com/file/d/1BLFOtmkiy-zo6HDLN6F840AE0v4mMTNZ/view
An introduction of the Party School in China with the emphasis on Leadership Education
Party schools, known as the Party Schools of the Communist Party of China (CPC), are educational institutions used by the CPC to train party members and cadres. They are mainly responsible for training Party leading cadres at all levels, theoretical research and publicizing Party policies. Party schools are not only a place for cadres to learn important ideas such as Marxism-Leninism, Mao Zedong Thought, and Deng Xiaoping Theory, but they are also a place where discussions on important local topics are held (e.g., the development of China’s central and western regions, development of mountainous areas, enterprise development, and poverty alleviation topics).
https://drive.google.com/file/d/1giz0WGlDhX5RlU0FMfOmZSEaDjBrISk9/view
A Notre Dame megnyitására
December 7, 2024. Duzzogva vágtázok a Szajna partján, miután szembesülök azzal, hogy ma nem lehet átszelni a Cité-t, így aztán meg kell kerülnöm azt, a Pont Notre Dame helyett a Pont des Artes-ot igénybe véve, hogy átjussak a túlpartra. „De biztos urak, nekem csak egy könyvet kéne beszereznem a Szajna túloldaláról, esküszöm, rá se nézek majd a maguk Asszonyára”, mondanám a rendőröknek, akik sorfalat állnak, de aligha tudnám meghatni őket. Baktatok hát tovább a kerülőutamon, mérgesen rájuk, a világra, és magamra, mert mégiscsak amatőr hiba elfelejteni, hogy ma van az újjáépített Notre Dame dicső megnyitása.
Kína gazdaságpolitikai dilemmái és a politikai gazdaságtan
China’s economic policy dilemmas and the political economy
A tanulmány tárgya Kína gazdasági fejlődésének értelmezése a globalizáció politikai gazdaságtana szemszögéből. A tanulmányban azt mutatjuk be, hogy Kína fejlődése a 20. és a 21. században szorosan kapcsolódik a globalizáció előrehaladásához. A globalizáció a közös fejlődés kerete, a jogállami normák, az emberi méltóság egyetemessé válása. Kína jelenlegi gazdasági problémái abból fakadnak, hogy nem elég következetes ennek követésében. A tanulmány állítása szerint ehhez az szükséges, hogy a 20. század ideológiai örökségét Kína újraértelmezze, a szocialista elméletből csak azokat az elemeket őrizze meg, amelyek összeegyeztethetők a jogállamisággal. Ehhez az elméleti lépéshez arra is szükség van, hogy a nyugati szövetségi rendszer a jogállamiságot és ne a kapitalizmust állítsa a középpontba. A tanulmányban azt is bemutatjuk, hogy többek között Kína külgazdaságpolitikájában már történtek erre utaló elemek, mindenekelőtt az elektromos autók termelésében.
This paper discusses the interpretation of China’s economic development from the perspec-
tive of the political economy of globalization. In this paper, we show that China’s development in the 20th and 21st centuries is closely related to the progress of globalization. Globalization is the framework for common development, the rule of law, and the universalization of human dignity. China’s current economic problems stem from its lack of consistency in following this path. The study argues that this requires China to reinterpret its ideological heritage of the 20th century, preserving only those elements of socialist theory that are compatible with the rule of law. This theoretical step also requires the Western federal system to focus on the rule of law and not on capitalism. The paper will also show that, among other things, China’s foreign economic policy has already made some indications of this, above all in the production of electric cars.
https://drive.google.com/file/d/1t0vXvk5fg0DLXhrl4wc1U3nrfgEiulQP/view
Statisztikák a magyar társadalomról
Statistics on Hungarian society
A szakirodalomban vita folyik a középosztály méretéről, megoszlásáról. Ehhez illusztrálásként néhány statisztikai adatot, ábrát közlünk anélkül, hogy a vitában állást foglalnánk. Az ábrák forrása az Eurostat, illetve a KSH adatbázisa, de minden ábra saját szerkesztés.
There is a debate in the literature about the size and distribution of the middle class. To illus-
trate this, we present some statistics and graphs without taking a position on the debate. The source of the figures is Eurostat and the KSH database, but all figures are edited by the authors.
https://drive.google.com/file/d/17MxWMiI7GT4JN1I80CTwSmyCl25zSxa6/view
A középosztály forradalma
The middle class revolution
György László magyar közgazdász, szakpolitikus, egyetemi docens új, „A középosztály forradalma” címet viselő könyvének bemutatója a Corvinus Egyetem Faculty Clubjában került megrendezésre. A rendezvény nagy érdeklődésnek örvendett mind a szakmabeliek és a hallgatók körében, hiszen a középosztály szerepe és megerősítésének lehetőségei kiemelt kérdéskör a gazdaságpolitikában. A rendezvényen a szerző beszélgetőpartnere Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke volt.
László György, Hungarian economist, political scientist and associate professor, presented
his new book „The Revolution of the Middle Class” at the Faculty Club of Corvinus University.
The event attracted great interest among both professionals and students, as the role of the
middle class and the possibilities for strengthening it are a key issue in economic policy. The
author’s interlocutor at the event was Ádám Balog, Vice President of the Budapest Chamber of Commerce and Industry.
https://drive.google.com/file/d/1WmkNBGvQvY3iGYtgYqsVt9oAIh-4MiJe/view