A neoliberalizmus után

Minden gazdaság lokális

Rana Foroohar: After Neoliberalism, All Economics is Local, Eredetileg megjelent: Foreign Affairs, 2022. November/December Volume 101 (Number 6), pp 134-145.

Shrek és szamár a Shrek című rajzfilmből

Rana Foroohar rovatvezető és társszerkesztő Financial Times-nál. Emellett a CNN gazdasági elemzője is. A könyve a „Makers and Takers: The Rise of Finance and the Fall of American Business” (Crown), amely arról szól, hogy a tőkepiacok miért nem támogatják többé az üzletet, bekerült a Financial Times McKinsey Év Könyve díjának 2016-os listájára.

Olvass tovább

„A méltó munkavégzési körülményekhez mindenkinek joga van”

A foglalkozási ártalmak csökkentése. A Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának konferenciája 2022.október 20.

Edward Munch: A munkások hazatérése, 1913-1915

„A foglalkozási ártalmak csökkentése” címmel 2022. október 20.-án tartotta meg online konferenciáját a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya. Az ülés szakmai tartalmának vezetésért H. Nagy Judit munkavédelmi szakember, a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának munkatársa felelt. Az első szakmai előadást Dr. Nagy Imre főorvostól hallhattuk, aki a Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás Egészségügyi Főosztály vezetője.

Olvass tovább

A területi munkanélküliség különböző mutatók tükrében

A nyomorultak, forrás: https://banksyexplained.com/les-miserables-2016/

Az alábbiakban a KSH Tájékoztatási Adatbázisából gyűjtött, járási szintű munkanélküliségi adatok kerülnek bemutatásra a 2019 és 2020-as évekre vonatkozóan. Mindegyik ábra esetében az 1000 lakosra jutó nyilvántartott álláskeresők száma van feltüntetve a vízszintes tengelyen. Az adatpontok színei a jelmagyarázatban szereplő módon az egyes magyarországi régiókat jelzik, míg az adatpontok méretei a járások területének megfelelően kisebbek/nagyobbak.

Olvass tovább

Foglalkoztatáspolitikai kihívások a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban

SZAKPOLITIKAI TANULSÁGOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK

Az olvasó ritka tanulmány birtokában képet alkothat a magyar agrárium és az élelmiszeripar helyzetéről. A 8 fejezet az OPTEN adatbázisa alapján mutatja be a jelen állapotot. A következtetések meghatározóak a közvetlen és a jövőbeli feladatokhoz. A teljes tanulmány hamarosan elérhető lesz Olvasóink számára is.  

A rövid változatot a szerzők ismerik és jóváhagyták. 

Olvass tovább

Vezetők a felnőttképzésben 1995-2020

Chester Barnard, 1886-1961, amerikai vállalatvezető és teoretikus

Kapcsolódva a fejlődésgazdaságtan.hu honlapon, 2022. november 11-én, Szabó Dorottya A vezetőképzés fontosságáról írt cikkéhez a rendelkezésre álló hazai adatok alapján a magyar felnőttképzésen belül a vezetői képzések mintegy negyedszázados gyors áttekintésére vállalkoztam.

Olvass tovább

Munkaerőpiac és intézményi transzparencia

Gügész gyúrúje Platón Állam című munkájából, forrás: https://groups.sluconnection.com/event/1040219

Az Eurofound november elején publikált egy összefoglaló jelentést[1] az EU- tagországok intézményeinek két és fél évtizedes fejlődéséről és jelenlegi állapotáról. Ehhez a szerzők a Világbank által létrehozott WGI-mutatórendszert (Worldwide Governance Indicators) használták fel, mely hat önálló mutatót foglal magában: 1) szólásszabadság és átláthatóság (a választás szabadsága, szólásszabadság, stb.); 2) politikai stabilitás és erőszakmentesség (mennyire stabil az államhatalom, van-e lehetőség alkotmányellenes, erőszakos beavatkozásra, stb.); 3) a kormányzat hatékonysága (a közszolgáltatások minősége, hitelesség, politikai függetlenség, stb.); 4) a szabályozás minősége (a kormányzat képessége világos politikai akaratok megfogalmazására és végrehajtására, olyan szabályozás, amely megengedi és ösztönzi a magánszektor fejlődését, stb.); 5) a törvény hatalma (a törvények és a szabályok ereje, a szerződések betartatásának minősége, az erőszakszervezetek működése, stb.); 6) a korrupció ellenőrzése (mennyire használható fel a közhatalom egyéni érdekek érvényesítésére, beleértve mindenfajta korrupciót, valamint azt, hogy mennyire uralja az államot az elit és az egyéni érdekcsoportok, stb.)[2]. A fent bemutatott hat mutató mind arra hivatott, hogy megfogja a felelős kormányzás valamely dimenzióját.

Olvass tovább

Miért érzékeljük nagyobbnak az inflációt, mint amit valójában mutatnak a statisztikák?

Margaret Thatcher a Nagycsarnokban, forrás: hvg.hu

A fogyasztóiár-index a háztartások által saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező átlagos árváltozását méri – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal podcast-adásából, amelynek témája a fogyasztóiár-index számítása volt. Quittner Péter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népszámlák Főosztályának Fogyasztói Árak Osztályának vezetője beszélt a módszertanról, nemzetközi példákról és válaszolt az index számításával kapcsolatos kritikákra.

Olvass tovább

Az online platform gazdaság kudarca

Rembrandt: A posztós céh elöljárói, 1662

A Bruegel Intézet podcastot adott közre The dominance of platform economy címmel 2022. november 22-én (https://www.bruegel.org/podcast/dominance-platform-economy). A podcast műsorvezetője, Giuseppe Porcaro érdekes beszélgetésre invitálta meg kollegáját, Fabian Stephanyt, és az Oxford Egyetem gazdaságszociológia professzorát, Vili Lehdonvirtát. A beszélgetés témája a mostanság hevesen vitatott online platform gazdaság egyik kulcselképzelésének kudarca és lehetséges megváltása volt.

Olvass tovább

Az energiaipari tranzíció akadályai

A támogatási keretrendszer kialakításának kihívásai az alacsony és közepes jövedelmű országok vonatkozásában energetikai területen

Rubens: A leláncolt Prometheusz, 1611, forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Prometheus_Bound_(Rubens)

Sarthak Sharma: Energy Transition Hurdles – Framing Development Assistance for LMICs in the Energy Domain Eredetileg megjelent: Center for Strategic & International Studies 2022

Sarthak Sharma, a CSIS korábbi munkatársa egy rövid írást tett közzé az energetikai átmenetről a fosszilis energiahordozókról a megújuló energaiforrások felé. Sharma szerint az energiához való hozzáférés és az energiafelhasználás lehetősége stratégiai fontosságú a nemzetgazdaságok számára mind a nemzetbiztonság megteremtése, mind az életszínvonal fenntartása és javítása érdekében. A dekarbonizáció érdekében számos fejlett gazdaságú nemzetállam alternatív energetikai megoldások keresését tűzte ki célul. Az alacsony és közepes jövedelmű országok (LMICs- low and middle income countries) számára az elsődleges energetikai cél a gazdaság fejlődésének elősegítése például az elektromos áramellátás stabilizálása segítségével.

Olvass tovább

A vezetőképzés fontosságáról

Néhány éve, még a koronavírus járvány előtti békeidőkben megjelent egy cikk a Forbes digitális platformján a következő címmel: Leadership Development Is A $366 Billion Industry: Here’s Why Most Programs Don’t Work[1]. Ezen cikk megjelenése óta a Forbes által forrásként megjelölt Training Industry frissítette adatait 2020-ig[2]. Eszerint a 2018-as 366 milliárd dollárról 2019-re 370 milliárd dolláros ágazattá nőtte ki magát a vezetőképzési iparág, majd 2020-ban 358 milliárd dollárra csökkent a vezetőképzésekre kiadott pénz, ami nem meglepő a koronavírus árnyékában.

Olvass tovább