Létezhet-e az átlényegítés pillanata? És ez mit jelent az apákra nézve?

Lits Levente elemzése; Philip Glass: Einstein on the Beach (Bázel, 2022.06.22.), Emil Cioran: A pillanatok margójára (A bomlás kézikönyve)

„A világ dolgai csak azért maradnak számunkra kedvesek és csak azért vannak még, mert lehetetlen sírnunk: ez gátol meg bennünket abban, hogy minden zamatot kiszívjunk belőlük, majd hátat fordítsunk nekik. Amikor jártunkban-keltünkben szemünk száraz marad, ahelyett, hogy könnyben úszna, ezzel a megcsodált tárgyat védelmezi. Mert a könnyek ugyanúgy pazarolják a természetet, mint Istent az önkívület. Végső soron azonban minket magunkat pazarolnak el. Hiszen csak annak köszönhetően vagyunk, hogy nem engedjük szabadjára legfőbb vágyainkat, s ha valami bekerül csodálatunk vagy szomorúságunk körébe, egyedül azáltal marad is ott, hogy nem áldozzuk fel, nem is áldjuk meg cseppfolyós istenhozzáddal. …Ezért van az, hogy minden éjszaka elmúltával, a felvirradó nap láttán rémületbe kerget a szükséglet, hogy okvetlenül kitöltsük, holott ez kivihetetlen; hontalanul tévelygünk a fényben, mintha a világ megrázkódott volna és az égre új Napot tűzött, menekülünk hát a könnyektől – pedig egyetlen cseppjük is ki tudna zárni az időből.”

(Emil Cioran: A pillanatok margójára)

Olvass tovább

Idén hatodik alkalommal rendezték meg a Danube Cup versenyt, amely a Duna-menti országok, köztük hazánk diákvállalkozóinak innovatív ötleteit karolja fel. A Budapesti Műszaki Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem szervezésében, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) támogatásával megvalósított megmérettetés mára nemzetközi, többfordulós eseménnyé nőtte ki magát. A tavaszi-nyári konferencia után ősszel start-up versennyel folytatják.

https://www.portfolio.hu/premium/20220810/piaci-otleteket-segit-a-nemzetkozive-nott-magyar-diakverseny-559881

szerző: Szabó Dorottya

Yanis Varoufakis, Görögország korábbi pénzügyminisztere egy véleménycikkben[1] fogalmazta meg, hogy a német gazdasági modell alapvető motorjai – alacsonyan tartott bérek, olcsó orosz gáz, kiemelkedő középtechnológiai-ipar, kínai kereslet – mára már nem jelentenek versenyelőnyt. Érvelése szerint a német modell sohasem volt hosszú távon fenntartható, és ideig-óráig csak azért működött, mert semelyik másik tagállam nem implementálta azt az EU-n belül. Ma viszont, amikor vége az olcsó orosz gáz korszakának, a mesterséges intelligencia és a hightech a vezető ágazat, illetve a kínai kereslet egyre csökken, a német modell Németország számára is járhatatlanná válik. Varoufakis szerint ez Európa közös kudarca, és a német strukturális gazdasági reformokra nem csak Németországnak, hanem az EU tagállamoknak kollektíven szüksége van.

Olvass tovább

szerző: Szabó Dorottya

Júliusban jelent meg az MNB Termelékenységi jelentésének legfrissebb kiadása[1], ezt megelőzően 2020 novemberében adták ki jelentésüket[2] ebben a témában. A riport a magyar gazdaság négy nagy területen elért eredményeit mutatja be, nevezetesen a termelékenység, az innováció, a digitalizáció, illetve az ökológiai hatékonyság területén, mindezt EU-s és régiós összehasonlítások segítségével.

Olvass tovább

Forrás: Termination tips for HR practitioners, Susan Ladika (2022), SHRM

szerző: Süle Ákos

A cikk különböző szakértők véleményeit gyűjti össze azzal kapcsolatban, hogy mi is az ideális módja egy elbocsátás kommunikálásának, kezelésének. Először is fontos leszögezni, hogy célszerű elkerülni az elbocsátást, illetve leépítést és ezért aktívan tenni is kell. Rendszeresen és világosan kommunikálni kell a munkavállalók számára a velük szembeni elvárásokat
annak érdekében, hogy a félreértéseket elkerüljük.

Olvass tovább

Forrás: THE ECONOMICS OF SPACE: AN INDUSTRY READY TO LAUNCH
Jeff Greason, James C. Bennett (2019), reason foundation

szerző: Pókász Zoltán

A hidegháború közel két évtizedében, 1957 és 1975 között az Egyesült Államok a Szovjetunióval nem hivatalos versengést folytatott annak ügyében, hogy
melyik állam képes a világűrt hamarabb meghódítani: felküldeni az első szatellitet, az első állatot, az első embert az űrbe, illetve a Holdra az első zászlót letűzni.

Olvass tovább

Forrás: The employee surveillance that fuels worker distrust, Alex Christian (2022), BBC

szerző: Seress Marcell

Napjainkban, amikor a távoli és hibrid munkavégzési minták egyre inkább normává válnak, a munkaadók arra törekednek, hogy a kimenetet és a csapatokat felügyeleti szoftverekkel kezeljék. Bár ez elősegítheti az irodán kívüli együttműködést, bizonyos esetekben az ilyen megfigyelő eszközöket azon a paranoián keresztül implementálják, hogy a dolgozók nem végzik el a munkájukat a főnök tekintetétől távol. De ha az alkalmazottak nem szeretik, ha megfigyelik őket, ez alááshatja a bizalmukat és a moráljukat? Vagy nem feltétlenül a technológia, hanem a megvalósítás módja a probléma?

Olvass tovább

szerző: Szabó Dorottya

„…a pénz mint elvont vagyonérték semmi egyebet nem fejez ki, mint a dolgok viszonylagosságát, vagyis éppen az értéket, egyszersmind mégis mint a nyugodt pólus, szemben áll azok örökös mozgásaival, ingadozásaival, kiegyenlítődéseivel.”[1]

Olvass tovább

PIKETTY ON EQUALITY Thomas Piketty interviewed by Tim Phillips, 17 June 2022, https://voxeu.org/users/thomaspiketty0

Lits Benedek recenziója CEPR 2022-es párizsi szimpóziumának hanganyagáról.

Thomas Piketty, az angolul újonnan megjelent könyvéről, az A brief history of equality (2022) c. kötetről (Une brève histoire de l’égalité, 2021) Tim Phillips-szel beszélget. A Paris School of Economics professzora népszerűségét az elmúlt 10 évben a kapitalizmus egyenlőtlenségeit bemutató munkáinak köszönhette, A tőke a 21-dik században (2013) és a Tőke és ideológia (2019) munkák szerzőjeként az évek során a kapitalizmus-kritikus politikai gazdaságtani irányzatok egyik vezető alakjává vált. Legújabb könyvében azonban, bár jelentősen rövidebb terjedelemben, a politikai, gazdasági és társadalmi egyelőség 250 éves fejlődését foglalja össze.

Olvass tovább

A Social Insurance Perspective on Pandemic Fiscal Policy: Implications for Unemployment Insurance and Hazard Pay, Christina D. Romer and David H. Romer,JOURNAL OF ECONOMIC PERSPECTIVES, VOL. 36, NO. 2, SPRING 2022 (pp. 3-28)

szerző: Kenéz Dávid

A szerzőpáros arra indítványoz, hogy a társadalombiztosítási perspektíva alkalmasabb a világjárványra vonatkozó költségvetési politika megtervezésére és értékelésére, mint az egyszerű aggregált keresleten alapuló keynesi modellek. Mivel a vírus az emberi interakciókon élősködik, a költségvetési politikának nem szabad az aggregált kereslet gyors növelésére és a gazdaság teljes foglalkoztatottságának visszaállítására törekednie, hiszen ez csak súlyosbítaná a világjárványt. Hasonlóképpen, egy világjárványban bizonyos gazdasági tevékenységek egyszerűen nem folytathatók biztonságosan. Ennek eredményeképpen az olyan széles körű ösztönző intézkedések, mint az egyszeri kifizetések vagy adócsökkentések nem sokat tehetnek azért, hogy az ezekben az iparágakban dolgozók újra munkába álljanak.

Olvass tovább