„A legjobb eszköz a befektetés”

Laurent Maurin előadása a Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlésén

A vándorgyűlés nyitó plenáris ülésén előadást tartott Laurent Maurin, az Európai Beruházási Bank közgazdasági osztályának vezetője. Előadása két főbb témát járt körbe: az Európai Unió jelenlegi gazdasági helyzetét és gazdasági kihívásait – leginkább a COVID-19 és az orosz-ukrán konfliktus által beemelt problémákat és azután jelentkező trendeket – illetve az Unió hosszú távú küldetését, a digitalizációt.

Olvass tovább

Quiet quitting

A nyáron vírusként terjedt el a közösségi médiában egy TikTok videó[1], ami a „quiet quitting” terminussal ismerteti meg a nézőket. A kifejezés kissé csalóka, mivel alapvetően nem arról van szó, hogy a munkavállalók felmondanak a munkahelyükön, hanem csupán arról, hogy nemet mondanak az úgynevezett „hustle culture”-re. Ez a magyarra nemigen lefordítható terminus nagyjából azt jelenti, hogy a munkavállalók mindent a munkájuknak rendelnek alá, túlórát vállalnak akár fizetetlenül is, egyszóval a munkájuk teszi ki az életük túlnyomó részét. Azok tehát, akik implementálják a „quiet quitting” filozófiáját, tulajdonképpen a minimumon teljesítenek a munkahelyükön, és szigorúan tartják magukat a munkaköri leírásukhoz, nem vállalnak el feladatokat azon felül.

Olvass tovább

‘Veszélyes vizeken’

Varga Mihály előadása a Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlésén, 2022 Szeged

A vándorgyűlés pénteki napját Varga Mihály, Magyarország pénzügyminisztere nyitotta meg. A magyar gazdaság kilátásait összegző előadás alapvetően az ukrán-orosz konfliktus direkt, illetve hazánkat átívelő módon befolyásoló gazdasági hatásairól, illetve a kormányzat mitigációs stratégiájáról szólt. Megelőzve a tárgyalást azonban nosztalgikus módon emlékezett meg alapszakos tanulmányairól a Maxk Károly Egyetemen, ahol azon a Kondratyev-cklusokat húzta, és ennek az az üzenete a mára nézve, hogy a 2020-as évek az egy évszázaddal korábbi évtizedet idézik. Ezáltal, ahogyan bizonyos időszakokhoz általánosan összképek köthetők a történelemben az elkövetkezendő évek recesszió és egy esetleges gazdasági világválság kilátásait nyújtják. Eszünkbe juthat a népszerű dalsor, a 80-as évek sapkát viselnek. Ráadásul a Kondratyev-ciklusok alapján is hasonló gazdasági folyamatoknak kell lejátszódniuk napjainkban.

Olvass tovább

Életműdíj

A Magyar Közgazdasági Társaság 2022. évi Vándorgyűlésén életműdíjat adományozott Csath Magdolna egyetemi tanárnak, a Köz-Gazdaság állandó szerzőjének, és a Fejlődésgazdaságtan Szakosztály gyakori vendégének. Az életműdíj méltatása során Pleschinger Gyula, az MKT elnöke kiemelte, hogy Professzor Asszony munkásságával, írásaival és előadásaival jelentős mértékben emelte az MKT hírnevét. A díjhoz szívből gratulálunk!

Hogyan építsünk egy jobb rendet?

Picasso: Békegalamb, 1949

Nagyhatalmak rivalizálásának korlátozása egy anarchikus világban

Dani Rodrik-Stephen M. Walt: How to Build a Better Order, Limiting Great Power Rivalry in an Anarchic World) Eredetileg megjelent: Foreign Affairs volume 101 number 5 (2022 sept-oct)  page 141-155

A szerzők: Dani Rodrik a Harvard Kenedy School Nemzetközi Politikai Gazdaságtan professzora. Kutatásai során főleg a globalizációt és a gazdasági növekedést és fejlődést vizsgálta. Emellett tagja az Amerikai-Kínai Gazdaságpolitikai Munkacsoportnak is. Stephen M. Walt szintén a Harvard Kenedy School professzora, ám az ő területe a külügy. Számos amerikai egyetemen tart előadásokat, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja.

Olvass tovább

A kreatív ipar Budapesten: egy fejlett gazdaság hangsúlyosnak szánt ágazatának hazai kihívásai és jelenlegi állapota

szerzők: Lits Levente, Mátyás-Péter Tamás, Tósoki Samu Kaplony

Absztrakt:

A kreatív ipar korunkban jelentős átalakulás és ideológiai harc színtere. Tanulmányunkban arra teszünk kísérletet, hogy a tágan értelmezett kreatív ipart és annak egy szeletét, a divatipart elhelyezzük Magyarország és azon belül Budapest társadalom-gazdasági keretein belül, megtalálva helyét és jelenlegi állapotát. Álláspontunk szerint az esztétikai hatalmi és társadalomfejlesztő szerepe miatt a Magyarországon kevéssé elterjedt ipar a felzárkóztatásban, illetve a régióban betölteni kívánt vezető szerephez egyaránt elengedhetetlen. Ennek ellenére kutatásunk során felmerülő fő probléma, a hálozatosodás hiánya, nem teszi lehetővé a növekedést, ami az általunk vizsgált egy évtizedben sem mutatott javulást. Egy szelete a Divatipar, melynek budapesti székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vállalatait vizsgáltuk. Empirikus következtetéseink szerint két elkülöníthető piaccal rendelkezik, amit az általunk készített félig-strukturált mélyinterjúkból annyival egészül ki, hogy mind a hálózatosodás, mind a jövőkép hiánya visszafogja a terület növekedési ütemét. Kutatásunk jelen stádiumában még nem tartunk a fejlesztési lehetőségek ismertetésénel, ehhez az ágazat fejlettségi diagnózisát kell széles bázisra állítani, tanulmányunk során erre törekedtünk.

Olvass tovább

Az oldás és a kötés gazdasági formái – föld és pénz

szerző: Raciborski Eszter

„A legnagyobb és legszebb bölcsesség azonban a városok és települések szervezése – ennek a neve: mértékletesség és igazságosság.”

Szent Péter képe a ravennai San Vitale Bazilika mozaikján, forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Saint_Peter

(Platón: A lakoma)

Az első alkalommal, mikor Vatikánban jártam, láttam meg, hogy a Szent Péter Bazilika kupolájának belső falán ez a mozaikfelirat fut körbe: Tu es Petrus et super hanc petram aedificabo ecclesiam meam / Tibi dabo claves regni caelorum (Te vagy Péter, és én erre a sziklára építem egyházam / Neked adom a mennyek országának kulcsait). A Bazilika előtti téren, ahol jobboldal Pál, baloldal pedig Péter szobra áll, kezeikben tartják jelvényeiket, akként, ahogy a tradíció ábrázolja őket: Pétert két kulccsal, Pált karddal. A két kulcs szimbolikája kapcsán eszembe jutott a gimnáziumi hittanóra, amikor ezt az újszövetségi részt olvastuk, és a kérdésre, hogy milyen kulcsokat ad át itt Jézus Péternek, lelkesen feleltük, hogy a mennyország kapujának kulcsait. A szerzetesnővér, akinek a gyerekhitből kinövő, felnőtthit felé tartó diákokat kellett kísérnie, elmosolyodott: „Igen, így mondjuk a gyerekeknek, de nektek már azt is értenetek kell, hogy mit jelentenek a kulcsok. Az egyik kulcs nyit, a másik kulcs zár. Az egyik kulcs felold, a másik kulcs hozzáköt. Ennek a hatalmát adta Jézus Péter kezébe.” Oldás és kötés hatalma szabadságokat és kötelezettségeket hoz létre, az ezzel az erővel való élés és visszaélés között pedig csak az értékrend szerint húzhatunk határt.

Olvass tovább

A közgazdaságtudomány határai

szerző: Szabó Dorottya

Ókori athéni határkő

Egy korábbi cikkben[1] Jason Furman Elizabeth Popp Berman könyvéről írt véleménye kapcsán került szóba a közgazdászok szerepe a politikai döntéshozásokban. Furman a költség-haszon elemzések szerepét emelte ki, melyek véleménye szerint a módszertani fejlődésnek köszönhetően egyre inkább segítik a gazdaságpolitikai döntések hatásmechanizmusának pontos megértését. Ebben a cikkben arról nem esett szó, hogy az emlegetett költség-haszon elemzések miként képesek megragadni egy adott gazdaságpolitikai intézkedés nyomán felmerülő költségeket és hasznokat, illetve hogy mifélék ezek a költségek és hasznok. Daniel Acland ezeket a kérdéseket fejtegeti tanulmányában.[2]

Olvass tovább

Az űrszektor helyzete az Európai Unióban

Forrás: Europe, We Have a Problem, Rodrigo da Costa, Kris Peeters (2022), Project Syndicate

szerző: Pókász Zoltán

Magyarország képe az űrből, forrás: https://femina.hu/terasz/magyarorszag-nasa-fotok/

Az űrkutatás egyre nagyobb szerepet képvisel a gazdasági versenyképességben és a hadászatban. Ennek ellenére az Európai Unió bizonyos kritikus szektorokban
messze lemaradva kullog az olyan (űr)nagyhatalmak mögött, mint az Egyesült Államok, Kína vagy akár Japán.

Olvass tovább