Újabb három évre Pleschinger Gyulát, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagját választotta elnökévé 2020. május 15-én, pénteken a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) éves szinten megrendezésre kerülő, ezúttal tisztújító Küldöttgyűlése. Az idén 126 éves, mintegy 3200 tagot számláló szakmai-tudományos egyesület főtitkári feladatait – immár a harmadik elnökségi ciklusban – továbbra is Hegedüs Éva, a GRÁNIT Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója látja el.
A tisztújítás eredményeként, a küldöttek egyhangú döntésével a Magyar Közgazdasági Társaság 22 fős elnökségének új tagjai a következő hároméves ciklusra Baksay Gergely, az MNB Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóságának vezetője; Baráth Etele, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja, volt Európa-ügyi miniszter, az MKT Fejlesztéspolitikai Szakosztályának elnöke; Molnár József, a MOL Nyrt. vezérigazgatója és Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója lettek.
A Fejlődésgazdaságtan Szakosztály elnöksége ezúton is sok sikert és eredményes három évet kíván, és gratulál az MKT megválasztott tisztségviselőinek. Az alábbiakban közöljük a Köz-Gazdaság tudományos folyóirat részére Pleschinger Gyula régi-új elnökkel 2020. január 5-én, még a tisztújítást megelőzően készített interjút.
Köz-Gazdaság: A Magyar Közgazdasági Társaságban elnöki ciklusa alatt jelentős változások történtek, a Társaság új erőre kapott. Mire a legbüszkébb az elmúlt időszakban, mit tekint kiemelkedő eredménynek?
Pleschinger Gyula: Egy szervezet életében a vezetés változása rendszerint további változásokat eredményez. Nem történt ez másképp az MKT esetében az új/megújult elnökség három évvel ezelőtti megválasztását követően sem. Erre a három éves ciklusra a Magyar Közgazdasági Társaság meglevő értékeinek megőrzése mellett a továbblépést a nemzetközi kapcsolatok szélesítése terén, a szervezeti élet fejlesztését, ezen belül az ifjúsági szervezetünk hatékonyabb beintegrálását tűztük ki célul.
Úgy gondolom, szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy kitűzött céljainkat jelentős részben sikerült elérnünk. Még 2017-ben önálló szekcióval vettünk részt a Közgazdasági Világszervezet mexikói konferenciáján, és fórumot szerveztünk az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal közösen, többek között az európai integráció jövőjéről és az európai szemeszterről. 2018 márciusában együttműködési megállapodást írtunk alá a V4-es országok Közgazdasági Társaságaival, és az együttműködés keretében tavaly szeptemberben Brnóban – a Cseh és a Szlovák Közgazdasági Társasággal közösen – egy, a tervgazdaságból a piacgazdaságba való átmenet 30. évfordulójára emlékező konferencia szervezésében vettünk részt, valamint bekapcsolódtunk a V4-es országok középiskolásai számára szervezett Közgazdasági Olimpia rendezésébe is.
Kapcsolatot építettünk ki a Francia Közgazdasági Társasággal, melynek elnöke előadásával megtisztelte egyik, a kliometriával foglalkozó konferenciánkat. Számos további rendezvényünkön – egyebek között az Egerben, Debrecenben és Nyíregyházán rendezett, minden korábbi részvételi rekordot megdöntő Vándorgyűléseinken – is vendégül láthattunk neves külföldi szakembereket előadóként, panellistaként.
Erősödtek a kapcsolataink a határainkon túli testvérszervezeteinkkel is: a közös munka fontos eredménye, hogy az MNB Kiválósági Ösztöndíjának mintájára, a Magyar Közgazdasági Társaság kezdeményezésére 2018-ban elindult a Pallas Athéné Kiválósági Ösztöndíjprogram a legtehetségesebb határon túli magyar hallgatók támogatására.
Fontos előrelépés az is, hogy 2019-ben Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán elindult a Kárpátaljai Magyar Közgazdász Társaság megszervezése is.
Szakmai téren – a Vándorgyűlések mellett – folytattuk hagyományos nagyrendezvényeink megszervezését: a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóját (FIKOT), a Kárpát-medencei Fiatal Közgazdászok Találkozóját (KÁMFOR), valamint a Költségvetési Tanáccsal közös, éves szakmai konferenciákat. A vándorgyűlések főbb üzeneteit, javaslatait tartalmazó záródokumentumot az MKT évről évre elküldte a monetáris és fiskális politika, a hazai gazdaságirányítás legfőbb döntéshozóinak.
Emellett új kezdeményezésekkel is bővült az MKT programkínálata: kerekasztal-beszélgetéseket szervezett a társaság például az LSE hallgatóinak kezdeményezése kapcsán a közgazdasági gondolkozás és oktatás továbbfejlesztésének igényéről vagy az MNB 330 pontjához kapcsolódóan, a reálgazdasággal való aktívabb kapcsolattartás erősítése jegyében pedig rendszeressé váltak a szakmai vállalatlátogatásaink is. Az MKT szakosztályai és megyei szervezetei továbbra is évente mintegy 80–100 szakmai rendezvénnyel várják a tagjainkat és az érdeklődőket. Rendezvényeinket rendre komoly sajtóérdeklődés övezte.
A bővülő programkínálat szervezeti fejlesztésekkel is járt az MKT életében. Az elmúlt három évben három új szakosztály (Európai Uniós; Demográfiai; Fintech és Pénzügyi Kultúra)1 kezdte meg munkáját, valamint újjáalakult az Államháztartási Szakosztály. Új tagokkal (Tungsram-csoport; Országos Betétbiztosítási Alap; Posta Biztosító) bővült az MKT jogi tagvállalatainak köre. A társaság taglétszáma az évek óta nem fizető tagokra vonatkozó tagrevíziót követően 3200 fő, és folyamatosan emelkedik. Számos korábbi, időközben ilyen-olyan okokból kilépett tagunkat sikerült visszaszereznünk.
Köz-Gazdaság: Mi az, ami a legkevésbé sikerült, miben lehetne továbbfejleszteni a Társaság működését?
Pleschinger Gyula: Amiben úgy érzem, nem sikerült maradéktalanul elérni a kitűzött célokat, az a megyei szervezeteinkkel való kapcsolattartás intenzívebbé tétele volt, ami alatt az Elnökség és a megyei vezetés szorosabb együttműködését, egymás elnökségi ülésein való alkalmankénti részvételt értem. Nem érzem maradéktalanul sikeresnek a fiatalok integrálása terén való előrelépést sem – még mindig nagyon sok, az egyetemet elhagyó fiatalt veszítünk el.
Köz-Gazdaság: Elnökként hogy érzékeli, hol tart ma a magyar közgazdász-társadalom a felzárkózásban az új szakmai kihívásokhoz, miben jelölhető meg az erősségünk, és hol van a legnagyobb elmaradás? A nemzetközi környezet támasztotta kihívásokat két részre bontanám: a globális folyamatokra, ami a világ szakmai közvéleményének összességét jelenti, illetve az európai közgazdászok között hol helyezkednek el a magyar közgazdászok?
Pleschinger Gyula: Én azt gondolom, hogy a hazai közgazdászok között mindig is voltak és vannak nemzetközileg ismert és elismert szakemberek, tehát véleményem szerint „besimulunk” az európai közgazdászok univerzumába, annak szerves részeként. Nem véletlen, hogy a Közgazdász Világszervezet már az előbbiekben említett konferenciáján önálló szekcióval képviseltethettük magunkat, és a hazai közgazdász-társadalom számos képviselője a Brno-ban rendezett V4-es konferencián is nagy érdeklődést kiváltó előadásokat tarthatott. Hasonlóképpen nem véletlen, hogy neves külföldi szakemberek, – ideértve Nobel díjas vagy várományos közgazdászokat is – készséggel vállalnak szerepet akár az MKT, akár más szervezetek (MNB, PM, ÁSZ, egyetemek, kutatóintézetek, bankok stb.) által szervezett konferenciákon, tanácskozásokon.
Ha a gyakorlatban végrehajtott lépéseket nézzük, akkor pedig – úgy gondolom – kifejezetten az élmezőnybe tartozunk. A 2010 után bevezetett adóreform számos kiváló nemzetközi szakember elismerését váltotta ki, és némi kezdeti fejcsóválást és szkepticizmust követően az úgynevezett nemkonvencionális fiskális és monetáris politikai eszközeink is elfogadott és a valóság által igazolt megoldásokká nemesültek.
Az is igaz persze, hogy jelenleg egy generációváltásnak is tanúi vagyunk és nagy a felelősségünk abban, hogy ez a generációváltás zökkenőmentesen, a minőség megőrzésével, még inkább lehetőség szerinti továbbfejlesztésével történjen. Az MKT ezért rendezvényeivel, kiadványaival törekszik a közgazdasági-pénzügyi ismeretek, a legjobb gyakorlatok megismertetésére minél szélesebb körben, az általános iskolától az akadémiai szintig.
Köz-Gazdaság: Hogy látja, az új technológiai fejlesztések mennyire veszélyeztetik az egyes közgazdasági tevékenységeket, és hogy tud felkészülni a közgazdász szakma ezekre a változásokra? Mennyire erős a szakmai ethosz a magyar közgazdászok körében, vannak-e közös etikai normáink, és ez az etika mennyiben szorul fejlesztésre?
Pleschinger Gyula: A közgazdaságtan egy, a folyamatosan változó világgal folyamatosan változó tudomány. A digitalizáció, automatizáció, a mesterséges intelligencia gyors térnyerésével változik a gazdaság szerkezete, változnak azok a törvényszerűségek, melyek korábbi években megragadták a gazdasági folyamatokat, így az alkalmazkodásnak is szükségszerűen fel kell gyorsulnia. Az oktatás-képzés felelőssége itt megkérdőjelezhetetlen.
A közgazdaságtudomány – illetve annak művelői – mindenkor elkötelezettek voltak az etika, az etikus magatartás mellett. A 2007/8-as válság annak következményeivel együtt a figyelmet egyre inkább az emberre irányította, a jólét helyett a jóllétet helyezve a központba.
A Magyar Közgazdasági Társaságban már több ízben felvetődött egy Etikai Szakosztály megalakítása – erre az elkövetkező években sor is kerülhet.
Köz-Gazdaság: Az MKT tisztújítás előtt áll. Hogy látja, a közeljövőben milyen feladatokat kell elvégeznie a Társaságnak a további fejlődéshez, mik lesznek a következő elnöki ciklus legfontosabb problémái?
Pleschinger Gyula: Amennyiben az új Elnökség az általunk megkezdett utat kívánja folytatni, az elmúlt három év fentiekben felsorolt adósságainak rendezését követően érdemes lenne azon munkálkodnia, hogy a Magyar Közgazdasági Társaság szerepe, jelentősége tovább erősödve elérje az egykori alapítók idején vagy a két világháború között, esetleg a ’60-as évek végén mért szintet, amikor az MKT például a tankönyvkiadásban is szerephez jutott, vagy amikor a ’68-as gazdasági reform az MKT keretei között szervezett vitasorozatot követően került bevezetésre. Úgy gondolom, hogy a hazai közgazdásztársadalom olyan szakmai potenciállal rendelkezik, melyre érdemes a gazdaságpolitika mindenkori döntéshozóinak támaszkodniuk. Ennek érdekében készítjük és juttatjuk el részükre a Vándorgyűléseink tanulságait összefoglaló záródokumentumot, illetve delegáltjaink révén igyekszünk javaslatainkkal hozzájárulni az NGTT (Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács) sikeres és hatékony működéséhez. Ezen az úton haladva érdemes a munkát folytatni annak érdekében, hogy az MKT a Kormány elfogadott konzultációs partnerévé válhasson.