Van véleménye az EU-források jövőbeni felhasználásáról? Ossza meg velünk

Az Európai Bizottság magyarországi képviselete a fenti címmel jelentette meg felhívását a honlapján, amit megosztunk olvasóinkkal. Abban a reményben tesszük ezt, hogy Önök is kifejtik álláspontjukat, és a Fejlődésgazdaságtani Szakosztály ezzel is hozzá tud járulni a közös gondolkodáshoz.

Kezdőlap | Magyarország

https://ec.europa.eu/hungary/news/20200527-eu-funds-consultation_hu?fbclid=IwAR2TgkRxA0lUpSUt3sqa2xhsgHStjJgis8rqovCZTi0_OA-qqBl09OAWJvc

“Van véleménye az EU-források jövőbeni felhasználásáról? Ossza meg velünk” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. A költségvetési források (rész)céljai egyenként, mind támogatandóak és nehezen vitathatók, azonban a költségvetés egészének stratégai céljai már homályosabbak. Ebből következően a tagállami kereteknek sem levezethető a koherens “nagy célja”.
    A “Jobban összekapcsolt Európa: A közlekedési folyosók fejlesztése” kívánatos. Ugyanakkor a források elosztása nemzetállami hatáskör, ebből következően a határon átnyúló természetes gazdasági régiók önállóan nem pályázhatnak (a két vagy több érintett tagállam közös döntésére van szükség a régió egységes fejlesztéséhez).
    A “Szociálisabb Európa” gondolata szintén támogatandó, de jól definiálható benchmarkok nélkül félő, hogy ‘túl sok minden’ tartozhat bele, olyan is, ami nem, vagy nem kellő hatékonysággal segíti a társadalmi inklúziót. Melyek azok a szociális jogok, amelyek minden európai polgárt megilletnek? Azt gondolom meg lehetne határozni, hogy az Unió mit garantál polgárainak minimumként vagy normaként, és elérendő célként minden tagállamtól elvárja ezek teljesülését valamilyen időtávon. Ennek alárendelten különböző forrásokat is ad ennek érdekében.

    Válasz
  2. Véleményem a 2019-es országjelentésen alapszik. Látható, hogy oktatás területén Magyarországon komoly gondok vannak, köztük a színvonalesés és a korai iskolaelhagyás is. Fontos megemlíteni, hogy a tankötelezettség 18-ról 16 évre való csökkentése nem feltétlenül váltotta ki a kívánt hatást. Az alap koncepció lényegében érthető és érvelni is lehet mellette, ugyanis az aki valamilyen oknál fogva nem tud tanulni, az mindenképp álljon munkába. Ezzel viszont csak teret adhatunk a leszakadásnak, hiszen egy 16 éves személy lényegében semmiféle képesítéssel nem rendelkezik, tehát nagyon nagy hátránnyal indul a munkaerő piacon. Joggal feltételezhető, hogy az állam kvázi egy bizonyos rétegről leveszi a kezét. Ezen mindenképp változtatni kell. A munkaalapú társadalom kialakítása elsődleges cél, azonban törekedni kell a minőségi munka és kiművelt társadalom létrehozásában. A szegénység, leszakadás vagy a szegregáció bármely formájának ellenszere az oktatás. Az EU-nak törekednie kell, hogy ez prioritást élvezzen ezért fontos lenne, hogy az erre szánt források arányain változtassanak, ha más nem kiegyenlítődjenek, mondjuk az ERFA 4 ezer milliárdos alapjával. Nem elég azonban egységes oktatást létrehozni, ha az nem találkozik a munkaerő piaccal, tehát differenciálódik. Fontos, hogy az innovációs és a kutatás-fejlesztés találkozzon egymással, a különböző cégek és vállalatok közvetlenebb kapcsolatot ápoljanak az oktatási intézményekkel. Ez azért szükséges, ugyanis a vállalatok, tudományos intézmények naprakész szakmaspecifikus információkkal szolgálhatnak a különféle oktatási intézményeknek – például egyetemek ahol ez hatványozottan érvényes – ezzel pedig megteremtve a hatékony, 21. századi oktatást.

    Válasz
  3. Véleményem szerint az EU költségvetését az oktatásra kellene költenie, még pedig a felsőoktatásban résztvevő hallgatók mobilitására. Ha megnézzük, az Erasmus program egy valóban jó lehetőség, de számos családnak kell többletforrást biztosítania gyerekei számára, hiszen maga az ösztöndíj csak a célország szállását (kollégium, kislakás) kifizetésére elegendő. Éppen ezért javaslom, hogy az EU növelje meg az Erasmus ösztöndíj keretét, valamint adjon plusz támogatást azoknak, akik szegényebb családi háttérrel rendelkeznek. A másik, hogy adjunk a fiataloknak nagyobb mobilitási lehetőséget és az EU adjon több pályázati lehetőséget a középiskolások számára, hogy tanulmányi kirándulásokon vegyenek részt, ezzel is megismerve az európai értékek fontosságát és a más nemzetek polgárai közötti együttműködés nélkülözhetetlenségét.

    Válasz
  4. Meglátásom szerint itt is érdemes alapul venni “A nemzetek gazdagsága”-ágában közölteket és célunkká tenni a felzárkóztatás jegyében a nemzetállami szinten értelmezhető előnyük és hátrányok struktúráját. A forrásoknak mindenképpen a piac sokszínűségét kell elősegíteni, hiszen globális szinten Európaként jelenünk meg, de több országból származó produktivitásunk egyedi és megismételhetetlen jelenségként erősségünk lehet.

    Válasz
  5. Egyetértek azokkal akik az oktatás fejlesztésére, illetve felzárkóztatásra helyeznék a hangsúly. Emellett viszont úgy gondolom kifejezettem fontos lenne a közlekedési hálózatok fejlesztése, fenntarthatóvá tétele. Fontos lenne a városi mobilitás fejlesztése vidéken, mivel jelenleg a a kisebb megyeszékhelynél vagy egyéb megyei jogú városoknál igen problémás ez a terület.

    Válasz
  6. Egy fontos részletet mindenképp kiemelnék a célkitűzések közül.
    A polgárokhoz közel álló Európa gondolatát. Az átlagember inkább érezheti sokszor “nyűgnek” az EU-t, nem feltétlen érzi annak esetleges pozitív hatásait közvetlenül az életében. Egy távoli képződményként él a fejében, ami viszont megszabja azt, hogy például milyen porszívót vagy villanykörtét vehet. Ezek már sokkal közvetlenebb hatással bírhatnak. Ebből a szerepkörből kellene tudni kilépni, de valószínűleg a mérhetetlenül kesze-kusza, sokszor követhetetlen bürokrácia sem segíti az EU megítélését. A teljesen általánosan megfogalmazott gondolatokból viszont számomra nem derül ki, hogy hogyan is szeretnék megvalósítani ezt a célt.
    Egyébként ezen kívül is szép, hosszú és rövidtávon is kívánatos, támogatandó célokat láthatunk, de félő, hogy ezek csupán elméleti szinten ilyen hangzatosak, a gyakorlati megvalósulás már sokkal homályosabbnak, árnyaltabbnak tűnik. Számomra időnként szemben állnak egymással a célok és a nagyfokú tagállami szabadság a források felhasználásában. Ezt főleg a “Jobban összekapcsolt Európa” célnál érzem.
    Kifejezetten pozitívnak tartom, hogy a fenntarthatóság, a környezetvédelem témaköre több ponton, több célnál is megjelenik. Ezt valóban kiemelt prioritásként kell kezelni. Viszont a kivitelezés, a gyakorlati megvalósulás egyelőre itt is elég homályos. Dícséretes és előremutató lenne, ha a legtöbb célt nem lehetne egyszerű látszatintézkedésekkel “elintézni”, hanem sikerülne valós eredményeket elérni tagállami és közösségi szinten is.

    Válasz

Hozzászólás a(z) Turi Márk bejegyzéshez Kilépés a válaszból