A TÜKÖR pillanatfelvétel a gazdaság állapotáról. Szorosan nem köthető a gazdaságpolitikához, de két aktor számára, a monetáris és fiskális politikáért felelős személynek fontos üzenet.
A statisztika egzakt, ellenőrizhető, objektív adatokra alapuló leírás, szorosan kapcsolódik a gazdaságpolitikához. A statisztika pontossága, a benne rejlő egyértelműség a tárgyévben is útmutató, irányjelző. Említendő, hogy nemcsak a kormányzatnak, hanem a közvéleményt formálóknak is, ha a gazdaság állapotáról írnak, a statisztika ismerete alapvető, különösen a fake news elterjedésekor.
2020 gazdaságpolitikája a koronavírus-járvány pandémiává alakulása során olyan visszaesést idézett elő a világgazdaságban, amelyre az utóbbi fél évszázadban nem volt példa. Gazdaságon túli ok a járvány, amely közvetlenül hatott a gazdaság működésére.
2020 októberében a járvány súlyos második hulláma nemzetközi méretben, a globalizmus keretében tovább rontja a termelés körülményeit, sok országban a jelentős erőfeszítések ellenére ismét leállhat az élet. A COVID-19 negatív hatására egyetlen példa: Szlovákia gazdaságát súlyosan érintette az autóipar leállása, a bruttó hazai termék 8,3%-kal szűkült az első negyedévhez, és 12,2%-kal a múlt év azonos időszakához képest.
Mit mutat a statisztika a magyar gazdaságról? A bruttó hazai termék 2020-ban 13,5 százalékkal csökkent 2019 azonos időszakához képest.
A gazdasági teljesítmény összetevőit vizsgálva a bruttó hazai termék termelési oldalán a második negyedévben az ipar hozzáadott értéke 20,1%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 21,7%-kal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Az ágazat teljesítményének zuhanásában komoly szerepet játszott a gazdaság erős gépjárműipari kitettsége. A feldolgozóipari ágazatok közül egyedül a gyógyszeripar növelte a teljesítményét. Az építőipar hozzáadott értéke 13,1%-kal csökkent. A mezőgazdaság teljesítménye 2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.
A szolgáltatások hozzáadott értéke a második negyedévben 12%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. A szektoron belül különösen nehéz helyzetbe került a szállítás és raktározás, amelynek hozzáadott értéke 25,9%-kal zuhant. Súlyos válságba került a kereskedelem, szálláshely szolgáltatás és vendéglátás, ezen belül különösen a turizmus, melynek összeomlása az ágazat teljesítményének 12,5%-os visszaesését okozta.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 10,9%-kal, míg az összes bruttó felhalmozás 6,1%-kal csökkent. A nemzetgazdaság exportteljesítménye drasztikusan, 24,2%-kal, míg az importé 16,4%-kal mérséklődött. A GDP második negyedévi szűküléséhez a végső fogyasztás 4,6 százalékponttal, a bruttó felhalmozás 1,6 százalékponttal, a külkereskedelmi forgalom 7,3 százalékponttal járult hozzá.
A második negyedévben az előző negyedévihez viszonyítva a bruttó hazai termék összetevői közül az ipar hozzáadott értéke 20,6%-kal, az építőiparé 17,3%-kal, a szolgáltatásoké 13%-kal mérséklődött. A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztási kiadása 11,4%-kal, a kormányzattól kapott természetbeli juttatások volumene 11,2%-kal, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 10,3%-kal, a külkereskedelemben az export 24,4%-kal, az import 17,7%-kal csökkent, míg a közösségi fogyasztás 2%-kal nőtt.
Foglalkoztatottság
Az Európai Unióban a munkanélküliség 7,4%-ra emelkedett. A KSH mintavételes lakossági felmérése szerint a 2020. június és augusztus közötti három hónap átlagában a foglalkoztatottak száma 4 477 ezer fő volt. A 25-54 évesek foglalkoztatási aránya 82,9%. A munkaerőfelvétel adatai alapján augusztus átlagában a foglalkoztatottak száma 4 514 ezer. Az aktív munkanélküliek száma június és augusztus között 214 ezer. A 25 éven aluliak között ebben az időszakban 14,7%-os volt a munkanélküliség. A munkanélküliség átlagos időtartama 9,8 hónap. A regisztrált álláskeresők száma augusztus végén 344 700. Az új álláshelyek több mint kétharmada, 68,8%-a közmunka. A regisztrált munkanélküliek 14,7%-a 25 éven aluli fiatal. A munkanélküliek közel egyharmadának, 30,9%-ának nem volt szakképzettsége. Az álláskeresők 37,2%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett. A középfokú végzettségűek – az álláskeresők 55,1%-a – körében 27,5% végzett szakközépiskolát, 46,5% szakiskolát vagy szakmunkásképzőt, 4,4% technikumot, míg 21,6% gimnáziumot. A felsőfokú végzettségűek augusztusban 7,7%-ot képviseltek a munkanélküliek között. Az álláskeresők 22,9%-a az elhelyezkedés szempontjából az egyik legkiszolgáltatottabb korcsoportba tartozó 55 éven felüli volt. A munkanélküliek alig egynegyede, 25,1%-a volt álláskeresési támogatásra jogosult, melynek egyhavi összege 2020-ban legfeljebb a minimálbérével egyenlő, és mindössze 90 napon keresztül folyósítják. A 2020-tól legalább 96 600 forintos, legfeljebb a minimálbérrel azonos összegű, mérlegelésen alapuló keresetpótló juttatásban, illetve a nyugdíj előtti, a minimálbér 40%-ával azonos 64 400 forintos álláskeresési segélyben – összefoglalóan szociális támogatásban – az álláskeresők alig több mint egyötöde, 21,2%-a részesült. A munkanélküliek többsége, 53,7%-a teljesen ellátatlanul maradt. A munkaerőpiac területi problémái: Győr-Moson-Sopron megyében 121%-kal, Budapesten 109,7%-kal, Komárom-Esztergom megyében 67,8%-kal, Vas megyében 66,5%-kal, Pest megyében 60,1%-kal, Zala megyében 59,9%-kal, Veszprém megyében 59,6%-kal, Fejér megyében 52,5%-kal, Heves megyében 46,2%-kal több munkanélkülit tartottak nyilván az egy évvel azelőttinél. A munkanélküliek számának egy évvel korábbihoz viszonyított növekedése 11 megyében volt alacsonyabb az országos átlagnál, közülük három esetében azonban közelítette azt: Tolna megyében 40,5%-kal, Bács-Kiskun megyében 40,4%-kal, Csongrád-Csanád megyében 39,3%-kal nőtt. Három – gazdaságilag kevésbé fejlett – régióban a munkanélküliek gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya meghaladta vagy csaknem elérte a 7,4%-os országos átlag másfélszeresét: Észak-Magyarországon 14%, Észak-Alföldön 11,1%, míg Dél-Dunántúlon 11% volt a mutató értéke. E régiók nyolc megyéjében kétszámjegyű volt a munkanélküliségi ráta, és meghaladta vagy megközelítette az országos átlag másfélszeresét: Nógrád megyében 15,3%-os, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 14,8%-os, Somogy megyében 12,5%-os, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 11,6%-os, Baranya megyében valamint Heves megyében 11,3%-os, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 10,8%-os arányt rögzítettek. További három megyében is meghaladta a munkanélküliek gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya augusztusban az országos átlagot: Békés megyében 9,5%-ot, Tolna megyében 8,7%-ot, Zala megyében 8,1%-ot regisztrált a statisztika.
A közfoglalkoztatottak száma júliusban 90 ezer fő volt, 2,1%-kal több, mint egy hónappal, és 8,4%-kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
2020. január és július között a legalább öt fős vállalkozásoknál, a költségvetési szerveknél és a nonprofit szervezeteknél – a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva – 3 054 ezer fő állt alkalmazásban.
Ipari termelői árak
Az első hét hónapban 3,4%-kal nőttek a termelői árak. Júliusban a járműgyártásban 7,6%-kal, a gépi berendezések üzembe helyezésében és karbantartásában 7%-kal, a gépgyártásban szintén 7%-kal, az élelmiszeriparban 6,5%-kal, a villamos berendezés gyártásban 6,3%-kal, a bőr- és textiliparban 6,2%-kal, a fémfeldolgozásban 5,2%-kal, a gumi- és műanyagiparban 5,1%-kal, a gyógyszeriparban 3,7%-kal, a fa-, papír- és nyomdaiparban ugyancsak 3,7%-kal, a számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásban 2,5%-kal emelkedtek, míg a vegyiparban 0,6%-kal, a kőolaj-feldolgozásban 8,9%-kal mérséklődtek az árak az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A feldolgozóiparban 5%-kal nőttek, az energetikai szakágazatokban 5,8%-kal csökkentek egy év alatt a termelői árak.
Ipari export
A kiviteli árak az első hét hónapban 4,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Júliusban az élelmiszeriparban 8,5%-kal, a járműiparban 7,8%-kal, a gépiparban 7,6%-kal, a gépi berendezések üzembe helyezésében és karbantartásában 7,1%-kal, a bőr- és textiliparban 6,6%-kal, a villamos berendezés gyártásban 6,5%-kal, a fémfeldolgozásban 5,5%-kal, a gumi- és műanyagiparban 5,4%-kal, a fa-, papír- és nyomdaiparban 4,7%-kal, a gyógyszergyártásban 4,2%-kal, a számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásban 2,5%-kal, a vegyiparban 1%-kal, a kőolaj-feldolgozásban 0,9%-kal nőttek az exportrelációban érvényesített árak a múlt év azonos időszakával összehasonlítva. A feldolgozóipar kiviteli értékesítési árai összességében 6%-kal emelkedtek, az energetikai ipariak jelentősen, 9,5%-kal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest.
Az ipar belföldi értékesítési árai
Az első hét hónapban 0,5%-kal nőttek a belföldi értékesítési árak. Júliusban a gépi berendezések üzembe helyezésében és karbantartásában 6,9%-kal, a járműgyártásban 5,5%-kal, az élelmiszeriparban 5,2%-kal, a villamos berendezés gyártásban 4,8%-kal, a fémfeldolgozásban 4,7%-kal, a gumi- és műanyagiparban 4,4%-kal, a bőr- és textiliparban 3,9%-kal, a gépgyártásban 3,5%-kal, a számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásban 3,2%-kal, a fa-, papír- és nyomdaiparban 2,6%-kal, a gyógyszergyártásban 1%-kal emelkedtek, míg a vegyiparban 4%-kal, a kőolaj-feldolgozásban 13,5%-kal csökkentek a belföldi értékesítési árak a múlt év azonos hónapjához viszonyítva. A feldolgozóiparban összességében 1,8%-kal nőttek, az energetikai iparban 4,7%-kal mérséklődtek az ipar belföldi értékesítési árai.
A mezőgazdasági termelői árak
A növénytermesztési és kertészeti termékek ára a hetedik hónapban 9,3%-kal, ezen belül a gabonaféléké 8,3%-kal magasabb volt, mint a múlt év azonos időszakában. A búza felvásárlási ára az első hét hónapban 0,5%-kal nőtt, a kukoricáé 0,3%-kal maradt el az egy évvel azelőttitől. Júliusban az ipari növények termelői ára 9,3%-kal, közülük az olajos növényeké 9,1%-kal, a gyümölcsöké 31,7%-kal, a zöldségféléké 4,4%-kal emelkedett, míg a burgonyáé – a rendkívül magas bázishoz képest – 26,8%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ugyanezen relációban az élőállatok és állati termékek felvásárlási ára 2,5%-kal csökkent; a vágóállatoké 5,5%-kal, ezen belül a vágóbaromfié az első hét hónapban 2,2%-kal mérséklődött, míg a vágósertésé jelentősen, 18,2%-kal, a vágómarháé 2,2%-kal emelkedett. Az állati termékek felvásárlási ára júliusban 4,2%-kal, ezen belül az első hét hónapban a tehéntejé 5,9%-kal, a tojásé 7,3%-kal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva.
Fogyasztói árak
Az első nyolc hónapban 3,5%-kal nőttek. A hazai élelmiszerárak – a szezonális hatásnak megfelelően – összességében 0,3%-kal mérséklődtek egy hónap alatt. Ezen belül a szalonnáé 1,6%-kal, a fűszereké és ételízesítőké 1,3%-kal, a száraztésztáé 1,2%-kal, a teáé 1,1%-kal, a tejé 1%-kal, a szalámié és a sonkáé szintén 1%-kal emelkedett, míg a sajté 1,2%-kal, a friss hazai és déligyümölcsöké 1,6%-kal, a sertéshúsé 1,9%-kal, a friss zöldségé 2,7%-kal, a burgonyáé 21,8%-kal csökkent. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,1%-kal, a ruházati termékeké 1,9%-kal mérséklődött.
Az élelmiszerek fogyasztói ára augusztusban az átlagos infláció több mint kétszeresével, 7,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A friss hazai és déligyümölcsök ára 46%-kal, a párizsi- és kolbászféléké 18,1%-kal, a szalonnáé 17,2%-kal, a sertészsiradéké 17%-kal, a cukoré 13,4%-kal, a szalámié és a sonkáé 11,4%-kal, a tojásé 10,2%-kal, a sertéshúsé 9,8%-kal, a munkahelyi étkezésé szintén 9,8%-kal, a tejé 8,9%-kal, a liszté 8,1%-kal, a kenyéré 7,8%-kal, az éttermi étkezésé 7,3%-kal, a marhahúsé 6,9%-kal, a tejtermékeké 6,7%-kal, a halé 6,3%-kal, a péksüteményeké 5,8%-kal, a rizsé 5,6%-kal, a fűszereké és ételízesítőké 5,3%-kal, az eszpresszókávéé 5,2%-kal, az étolajé ugyancsak 5,2%-kal, az óvodai és bölcsődei étkezésé 3,8%-kal, a teáé 3,7%-kal, az üdítőitaloké 3,4%-kal, a sajté 3,2%-kal, a csokoládéé és a kakaóé szintén 3,2%-kal, az iskolai étkezésé 3,1%-kal, a baromfihúsé 2,3%-kal emelkedett, míg a friss zöldségé 6,6%-kal, a burgonyáé 8%-kal mérséklődött. A dohányáruk ára augusztusban számottevően, 10,3%-kal, az égetett szeszesitaloké 4,3%-kal, a söré 4,1%-kal, az újságoké és a folyóiratoké jelentősen, 9,3%-kal, a virágoké és dísznövényeké 9,1%-kal, a gyógyszereké 2%-kal, a tanszereké és az írószereké 4,4%-kal, a ruházkodási cikkeké 0,9%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A tartós fogyasztási cikkek ára augusztusban 2,6%-kal nőtt az egy évvel azelőttihez képest. A kerékpároké például 6,2%-kal, az új személygépkocsiké 12,3%-kal emelkedett, a televíziókészülékeké viszont 3,5%-kal mérséklődött. A háztartási energia ára 0,2%-kal emelkedett. A távfűtés, a vezetékes gáz és az elektromos áram ára változatlan maradt, míg a széné 3,3%-kal, a tűzifáé 2,8%-kal nőtt. A szolgáltatások között a lakbér 3,4%-kal, a járműjavítás 8,5%-kal, a lakásjavítás és -karbantartás 11,5%-kal, a háztartási szolgáltatás 8,5%-kal, az üdülési szolgáltatás 5,6%-kal (az utóbbin belül a külföldi 9,5%-kal, a belföldi 4,4%-kal) emelkedett, a postai szolgáltatás pedig 10,2%-kal került többe, mint egy évvel azelőtt.
A háztartások hitelállománya tranzakciók eredményeként – szezonálisan kiigazítva – 88 milliárd forinttal emelkedett.
Államháztartás, külgazdasági egyensúly
A külkereskedelmi forgalom hat év óta tartó dinamikus bővülése a világjárvány következtében megtorpant. Júliusban a kivitel volumene munkanaphatással korrigált adatok alapján 0,1%-kal nőtt, a behozatalé 1,2%-kal csökkent a múlt év azonos időszakához képest; az első hét hónapban az export 8,3%-kal, az import 5,3%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 771 milliárd forintot, illetve 2 253 millió eurót tett ki, 207 milliárd forinttal, illetve 782 millió euróval kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A külkereskedelmi forgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 4,8%-kal, a behozatalban 2,4%-kal nőtt, a cserearány 2,3%-kal javult. A forint az euróhoz képest 7,8%-kal, az amerikai dollárhoz viszonyítva 9,8%-kal gyengült.
A külkereskedelmi termékforgalom felét képviselő gépek és szállítóeszközök kivitelének volumene az első hét hónapban nyers adatok szerint 11,7%-kal, a behozatalé 10,2%-kal visszaesett. Az árufőcsoport egyik meghatározó termékköre, a híradástechnikai készülékek euró értékben számított exportja 2,4%-kal, a másik lényeges termékcsoport, a villamos gépeké
és készülékeké 2%-kal, az energiafejlesztő gépeké és berendezéseké 24,1%-kal, a közúti járműveké 23,9%-kal visszaesett. A második legjelentősebb árufőcsoport, a feldolgozott termékek exportvolumene nyers adatok szerint az első hét hónapban 4,3%-kal csökkent, az importé 1,7%-kal emelkedett. Az árufőcsoporton belül meghatározó gyógyszerek kivitele euróban mérve 14,9%-kal, behozatala 24,4%-kal emelkedett, míg a másik szintén fajsúlyos termékcsoport, a szakmai, tudományos ellenőrző műszerek kivitele 15,5%-kal mérséklődött, behozatala 44,9%-kal bővült. A járműiparhoz kapcsolódó gumigyártmányok exportja 18%-kal, importja 14,3%-kal, a műanyag alapanyagok euróban számolt kivitele 14,1%-kal, importja 14,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Az energiahordozók importvolumene az első hét hónapban 12,7%-kal csökkent; euróban mérve a kőolaj behozatala 37,3%-kal, a villamos energiáé 29,1%-kal, a földgázé 45,4%-kal mérséklődött. A kivitelben harmadik legnagyobb árufőcsoport, az élelmiszerek, italok és dohánytermékek exportvolumene évkezdettől 5,1%-kal, a behozataluké 0,9%-kal nőtt. A gabona és a gabonakészítmények euróban számított exportja 17%-kal, a tejterméké és a tojásé 6%-kal emelkedett, míg a húsé és a húskészítményeké 7,4%-kal, az élőállatoké 6,7%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest.
Júliusban az Európai Unió tagállamaival folytatott külkereskedelem 233 milliárd forint, illetve 663 millió euró aktívummal zárult. Az oda irányuló export volumene stagnált, az onnan érkező importé 4,2%-kal mérséklődött. Az Unión kívüli államokkal folytatott külkereskedelem 156 milliárd forint, illetve 456 millió euró passzívummal zárult. Az azokba irányuló kivitel volumene 2,1%-kal csökkent, az onnan származó behozatalé 9,8%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Ipar, építőipar
Az ipari termelés az évkezdettől 12,1%-kal mérséklődött. Az első hét hónapban a feldolgozóipari kibocsátás 12,3%-os, az energetikai iparé 1,4%-os csökkenést mutatott az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A feldolgozóipar közel egyharmadát adó járműgyártás termelése 24,4%-kal, a második legnagyobb súlyú alágazatot képviselő számítógép-, elektronikai- és optikai termék gyártásé 2%-kal mérséklődött, az ipari termelés volumenében harmadik helyen álló alág, az élelmiszeripar termelése 1,4%-kal emelkedett. A kisebb súlyú alágak közül a villamos berendezés gyártás kibocsátása 6,8%-kal, a gyógyszergyártásé 3,8%-kal bővült, míg a papír- és nyomdaiparé 5,6%-kal, az ipari berendezések üzembe helyezéséé és javításáé 8,5%-kal, a vegyiparé 9,6%-kal, a gépgyártásé 10,1%-kal, a gumi- és műanyagiparé 12,1%-kal, a kohászaté 18,7%-kal, a bőr- és ruházati iparé 19,3%-kal, a kőolaj-feldolgozásé 20,4%-kal visszaesett.
Az ipari export: Évkezdettől –12,6%-kal csökkent az ipari kivitel. Az első hét hónapban a villamos berendezés gyártás exportja 5,7%-kal, az élelmiszeriparé 5,6%-kal, a gyógyszeriparé 2,4%-kal nőtt, míg az ipari berendezések üzembe helyezéséé és javításáé 0,2%-kal, a papír- és nyomdaiparé 0,5%-kal, a számítógép-, elektronikai és optikai termék gyártásé 0,6%-kal, a vegyiparé 5,4%-kal, a gépgyártásé 8,9%-kal, a gumi- és műanyagiparé 12,2%-kal, a kohászaté 18,8%-kal, a bőr- és textiliparé 23,6%-kal, a járműgyártásé ugyancsak 23,6%-kal csökkent. A feldolgozóipar kivitele az első hét hónapban – nyers adatok szerint – 12,3%-kal, az energetikai iparé 21%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az ipar belföldi értékesítése: az évkezdettől 7,8%-kal mérséklődött a belföldi értékesítés volumene. Az első hét hónapban a gyógyszeripar belföldi értékesítése 4,8%-kal emelkedett, míg az élelmiszeriparé 0,3%-kal, a bőr- és textiliparé 2%-kal, a villamos berendezés gyártásé 3,1%-kal, a kőolajfeldolgozásé 3,4%-kal, a papír- és nyomdaiparé 10%-kal, a gumi- és műanyagiparé 10,8%-kal, a vegyiparé 12,1%-kal, a gépiparé 12,6%-kal, a számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásé 14%-kal, az ipari berendezések üzembe helyezéséé és javításáé 16,4%-kal, a kohászaté 17,1%-kal, a járműgyártásé 27,3%-kal visszaesett. Az első hét hónapban a feldolgozóipar belföldi értékesítése 10,4%-kal csökkent, az energetikai iparé 1,8%-kal nőtt.
A jelentős súllyal rendelkező feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek volumene júliusban 5,9%-kal, az új exportrendeléseké 6,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A teljes rendelésállomány a hetedik hónap végén 0,8%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. Az exportrendelések volumene július utolsó napján 0,2%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál; ezen belül a járműgyártásé 7,3%-kal emelkedett, míg a számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásé 1,1%-kal, a villamos berendezés gyártásé 4%-kal, a gépgyártásé 5,4%-kal, a kohászaté 9%-kal, a vegyiparé 27,7%-kal, a gyógyszergyártásé 29,9%-kal, a papírgyártásé 41,4%-kal visszaesett. A belföldi rendelések volumene 9,3%-kal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. Az első hét hónapban Észak-Alföldön 1,5%-kal nőtt, míg a többi régióban visszaesett az ipari kibocsátás 3,8 és 20,2% közötti mértékben; az utóbbi értéket Nyugat-Dunántúlon rögzítette a statisztika.
Az építőipari termelés az első hét hónapban 9,8%-kal csökkent. Az épületek építéséé 9,2%-kal, az egyéb építményeké 10,6%-kal mérséklődött.
Turizmus
2020. január és július között 3 124 ezer vendég 7 765 ezer éjszakát töltött el magyarországi szálláshelyeken; a vendégek száma 56,6%-kal, ezen belül júliusban 40,5%-kal, a vendégéjszakáké 55,9%-kal, ezen belül a hetedik hónapban 42,3%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A külföldi-vendég éjszakák száma 68,3%-kal, ezen belül júliusban 74,9%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. Minden küldő országból lényegesen kevesebb vendég érkezett, mint a korábbi években, ezen belül a második negyedévben gyakorlatilag szünetelt a turistaforgalom.
A belföldi vendégek az első hét hónapban 5 027 ezer éjszakát töltöttek kereskedelmi szálláshelyeken, ami 44,1%-kal, ezen belül júliusban 18,1%-kal maradt el az egy évvel korábban regisztrált értéktől. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele az első hét hónapban 137 milliárd forintot tett ki, folyóáron 45,1%-kal, júliusban 59,4%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában.
Lezárva: 2020.szeptember 30.
Forrás: KSH, Eurostat.