A TÜKÖR pillanatfelvétel a gazdaság állapotáról. Szorosan nem köthető a gazdaságpolitikához, de két aktor számára, a monetáris és fiskális politikáért felelős személynek fontos üzenet.
Munkácsy Mihály: Ásító inas
I. Foglalkoztatásbővülés és növekedés
Szabó Dorottya
Az alábbi elemzés a foglalkoztatásbővülés és a gazdasági növekedés közti összefüggéseket tárgyalja Németország és Magyarország esetében. Az elemzéssorozat további részeiben kitérünk a térség egyéb országainak vizsgálatára is.
A felhasznált adatok az Eurostat[1] adatbázisából származó negyedéves, szezonálisan kiigazított értékek. A foglalkoztatás és a reál GDP időbeli növekedésének bemutatására 2015-ös bázisév melletti bázisindexek idősorai szolgálnak ebben az elemzésben, ami a két mutató mértékegységéből és nagyságrendjéből eredő összehasonlíthatatlanság miatt indokolt. A következő ábrák a reál GDP és a foglalkoztatottság 2015-ös saját értékükhöz viszonyított értékeit mutatják be a 2008-2019 közti időszakban Németország és Magyarország esetében. (A 2020-ra vonatkozó első három negyedéves adat elérhető, azonban ezeket az értékeket az elemzés tárgyából fakadóan nem lenne szerencsés felhasználni, a jelenlegi járványügyi helyzet hosszú távú, strukturális hatásaira még korai volna következtetni.)
Adatok forrása: Eurostat (2020), saját szerkesztés
Az idősorok összehasonlításakor szembetűnő, hogy mindkét ország esetében igaz, hogy 2017-től a reál GDP növekedési üteme meghaladja a foglalkoztatottság növekedési ütemét, azonban míg Németországban a két növekedési ütem különbsége nagyjából állandó, addig a magyar adatok azt mutatják, hogy a 2017 1. negyedéve és 2019 4. negyedéve közti időszakban ez a különbség folyamatosan nőtt. A jelenség mögött húzódhat a technológiai átstrukturálódás, ami Németországban harmonikusabban zajlik, mint hazánkban. Magyarország esetében kiemelendő még, hogy 2013 és 2017 között szemmel láthatóan meredekebb trendet illeszthetnénk az idősorra, mint az azt megelőző, és azt követő időszakokra, ami elsősorban a közmunkában foglalkoztatottak számának gyors növekedésével magyarázható.
Érdemes lehet más szempontból is megvizsgálni a foglalkoztatottság és a reál GDP kapcsolatát. Az üzleti ciklusok elemzése segíthet minket abban, hogy képet kapjunk arról, hogy a két vizsgált ország esetében mennyire valósul meg a gazdasági teljesítményben tapasztalható ingadozások munkaerőpiacra kiterjedő hatásának kisimítása. Az idősorokból a Hodrick-Prescott[2] szűrési eljárást alkalmazva kinyerhetők a ciklikus komponensek, amik megmutatják, hogy az adott mutatók a megfigyelt időpontokban miként térnek el a saját trendjeiktől. Ezeket az eltéréseket mutatják be a következő ábrák:
Adatok forrása: Eurostat (2020), saját szerkesztés
Magyarország esetében a foglalkoztatás ciklikus komponensének idősora alátámasztja, hogy a válságot követő recessziós időszak után 2013 és 2017 között jelentős bővülésen ment keresztül a munkaerőpiac, 2014-től pedig már a hosszú távú trend fölött alakult a foglalkoztatottak száma. 2017-től azonban csökken a ciklikus komponens értéke, 2018 3. negyedévére pedig a hosszú távú trend alá esett a foglalkoztatottak száma. Fontos különbség a két ország között, hogy a fentiekben tárgyalt, 2017-től megfigyelhető jelenség Németországban úgy ment végbe, hogy mindkét mutató trend alatt teljesített, míg a magyar gazdasági teljesítmény trend fölötti értékeket ért el a munkaerőpiaci mutató trend alatti értékei mellett. A GDP növekedése mögött tehát nem munkahelybővítés állt, hanem feltételezhetően a termelékenység növekedése, illetve a munkaerő helyettesítése.
Szemmel látható különbség, hogy Németország esetében a foglalkoztatás ciklikus komponensének kisebb a szórása, ezt támasztják alá a számszerű eredmények, amiket a következő táblázat foglal össze:
Adatok forrása: Eurostat (2020), saját szerkesztés[3]
A kisebb volatilitás utalhat arra, hogy egyrészt Németországban sikeresebb a foglalkoztatáspolitika annyiban, hogy kisimítja a GDP ingadozásainak munkaerőpiaci hatásait, másrészt a német vállalati kultúra nagyobb mértékben támaszkodik a bizalom és biztonság kiépítésére a munkaadó-munkavállaló viszonyban, aminek eredményeképpen a GPD negatív kilengései arányaiban kisebb leépítésekkel járnak együtt.
Összefoglalás
A következő időszak munkaerőpiaci viszonyait nagyban meghatározhatja a magyar vállalati kultúra fejlődése, amit a koronavírusjárvány okozta gazdasági nehézségek felgyorsíthatnak, hiszen „a válság hatására felértékelődött a biztonság”[4]. A munkaadók és munkavállalók kölcsönös egymásrautaltságának felismerése segíthet abban, hogy a magyar munkaerőpiac kevésbé legyen kitéve a gazdasági teljesítmény ingadozásainak.
[1] https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/NAMQ_10_GDP__custom_282320/default/table?lang=en
https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/lfsi_emp_q/default/table?lang=en
[2]A Hodrick-Prescott-féle szűrési eljárásról: https://www.investopedia.com/terms/h/hpfilter.asp
[3] Csehország, Lengyelország és Szlovénia esetét itt nem tárgyaljuk, de az ezen országokra vonatkozó adatok érdekesek lehetnek összehasonlítás szempontjából.
[4] https://www.portfolio.hu/gazdasag/20201124/ez-is-a-jarvany-hatasa-felborultak-az-evek-ota-tarto-munkaeropiaci-viszonyok-458358#