Beszélgetés a Kandó Klub keretében az Óbudai Egyetemen

A Kandó Klub beszélgetéssorozatának két újabb résztvevője Rasztovits Dávid a Fiatal Vállalkozók Kollégiumának tagja, valamint Kersánszki Tamás az Óbudai Egyetem Pályázati és Tudáshasznosítási Igazgatóságának vezetője, akik a piac digitalizációjáról, illetve az egyetemek és piaci szereplők közötti kapcsolatokról osztották meg gondolataikat. A beszélgetés bevezetőjét Zsabka Zsolt, az MKIK Fiatal Vállalkozók Kollégiumának elnöke írta. Az interjút Baranyi Dániel és Trautmann László, az összefoglalót Horváth Anna készítette.

2018 októberében együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Budapesti Corvinus Egyetem. A megállapodás célja az volt, hogy a jövő közgazdász generációját közelebb hozzák a budapesti kis- és középvállalkozásokhoz, ezzel is segítve új karrierek indulását, és a közös gondolkodást. Az együttműködés folyományaként 2019-ben létrejött a Kandó Klub, amibe bekapcsolódott az Óbudai Egyetem, és ez a kezdetben budapesti kezdeményezés ma már országos szintűvé növekedett. A Kandó Klub célja ugyanaz, mint ami életre hívta az első együttműködést: a hazai vállalkozások és az egyetemek közötti szinergia megteremtése. Ugyanakkor új célok is megjelentek ezek között, amelyek között talán a legfontosabb, hogy a fiataloknak nem csak pénzügyi, hanem mentorálási támogatásra is szükségük van. Egy bizonytalan, állandóan változó környezetben a siker elengedhetetlen feltétele találni egy olyan vezetőt, szakembert, aki segít eligazodni, segít talpon maradni, és ha kudarc éri a pályakezdőt, akkor segít talpra állni. A Kandó Klub rendezvényei, eseményei, még ebben a járványsújtotta környezetben is ezt szeretnék segíteni. Ennek keretében ebben a félévben beszélgetéssorozatot szerveztünk különböző egyetemeken a vállalati kapcsolatokat szervező egyetemi vezetővel és az MKIK Fiatal Vállalkozók Kollégiumának egy-egy tagjával. A beszélgetésekből született összefoglalókat a Kamara honlapján megtalálják az érdeklődők.

Zsabka Zsolt, a Fiatal Vállalkozók Kollégiumának elnöke  

Olvass tovább

szerző: Szabó Dorottya

„..a világban a véletlen uralkodik és éppen ezért van benne rend és törvény, ami a véletlenek tömegéből a valószínűségeknek megfelelően bontakozik ki.”(Rényi Alfréd)[1]

A közgazdászhallgatók egy részének bizonyosan az idősorok elemzésének elsajátítása jelenti nebulóéveinek egyik legizgalmasabb kihívását. Van abban valami misztikus, hogy valószínűségszámítási és statisztikai módszerekkel, több-kevesebb sikerrel előre tudjuk jelezni a gazdasági mutatók jövőbeli értékeit. Az ilyen jellegű számítások során a hallgatók bizonyos értelemben a hatalom ízét érezhetik a szájukban, hiszen mi jelenthetne nagyobb előjogot a jövő ismereténél? A gazdasági-társadalmi rendszer apostolainak érezhetik magukat, akiknek megvan a képességük arra, hogy a jövőbeli folyamat ismeretében a jelenben beavatkozhassanak a rendszer működésébe. Arról pedig, hogy mindezt kinek az érdekében teszik, az értékrendjük alapján hozhatnak döntést.

Olvass tovább

Milyen (lesz) a statisztika a XXI. században (paradigmaváltás)?

szerző: Hunyadi László, Professzor Emeritus, Budapesti Corvinus Egyetem

Ennek a rövid vitairatnak a kiinduló pontja az, hogy a statisztika tartalma, feladatai, eszközei, módszerei, azaz az egész statisztikai folyamat átalakulóban van. Ezt az átalakulást lenne jó mielőbb megérteni, feltérképezni, a szereplőket valamelyest felkészíteni a változásokra. Ez persze érinti az összes szereplőt a statisztika készítőitől, terjesztőitől a felhasználókon és kutatókon át az oktatókig, illetve a hallgatókig.

Olvass tovább

szerző: Mihele Mihály András

A következőkben az energiaszegénység és a technológiai ugrás kapcsolatát fogom megvizsgálni az áramfogyasztás és a jövedelem viszonyán keresztül. Az energiaszegénység egy sokakat sújtó jelenség nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos részén. Ez komoly aggályokat vet fel, hiszen a negyedik ipari forradalom soha nem látott mennyiségű energia felhasználását teszi majd szükségessé a termelés és a háztartások számára. Félő, hogy amennyiben nem javítunk érdemben az energiaszegénységben lévők helyzetén, akkor nem fogjuk tudni letenni a tudásalapú gazdaság és a jogállam további építőköveit.

Olvass tovább