Interjú dr. Csáfor Hajnalkával az Eszterházy Károly Egyetem rektorhelyettesével, Bíró Andrea Barbarával, az egyetem Innovációs Osztályának vezetőjével, és Varga Bálinttal, az MKIK Fiatal Vállalkozó Kollégiumának tagjával, a K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft. Logisztikai menedzserével.
Szerző: Baranyi Dániel Martin
Hogy segíthetik az egyetemek a vállalkozásokat? Hogyan hozható be a gyakorló szakemberek felhalmozott tapasztalata a felsőoktatás falai közé? A Kandó Klub interjúsorozatot indított az egyetemek és a vállalkozások közötti együttműködési lehetőségek és a megvalósult jó gyakorlatok feltárására. Sorozatunk második részében a pedagógusképzés nagymúltú bástyája, az Eszterházy Károly Egyetem és a heves megyei vállalkozások kapcsolatait mértük fel. Beszélgetőpartnereink az egyetem képviseletében dr. Csáfor Hajnalka rektorhelyettes asszony, valamint Bíró Andrea Barbara, az Egyetemi Innovációs Osztály vezetője voltak. A vállalkozások részéről Varga Bálint FVK tag, a K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft. logisztikai menedzsere osztotta meg a tapasztalatait. Az interjút Baranyi Dániel és dr. Trautmann László készítette.
Az egri Eszterházy Károly Egyetem közismerten széles ipari kapcsolatrendszerrel rendelkezik és nagyon jó a kapcsolata a megyei kamarával is. Hogyan lehetne jellemezni ezt kapcsolatrendszert méret és az ágazat szempontjából? Dominálja-e az együttműködést egy-egy multinacionális vállalat, vagy diverzifikáltabb a kép?
Bíró Andrea: Az Eszterházy Károly Egyetem a vállalkozó felsőoktatás szemléletében működik, aktív résztvevője kíván lenni az innovációs ökoszisztémának, ezért fontosnak tartja, hogy a térség gazdasági szereplőivel, illetve a kamarával szoros és jó kapcsolatot tartson fent hosszú távon. Az egyetem kapcsolatrendszere valóban széles területet fed le, de különböző az ágazatok szempontjából. Inkább diverzifikáltabb, mint egypólusú. Az ipari szereplőkkel hangsúlyosan a duális képzések által tartunk fent jó kapcsolatot, míg a mezőgazdaság szereplőivel a duális képzések mellett a kutatás-fejlesztés területén megvalósuló együttműködések száma is jelentős. Megvalósuló szolgáltatásaink révén pedig mind a gazdasági, mind a társadalmi szféra szereplőivel együttműködünk.
A kérdés kapcsán Csáfor Hajnalka felhívta a figyelmünket arra, hogy a duális képzések még nagyon sok kiaknázatlan potenciállal rendelkeznek. A vállalkozások széles köre érdeklődik a hallgatók fogadása iránt, azonban a hallgatók részéről még a duális képzés (és az általa megszerezhető előnyök) megismertetése terén akadnak tennivalók, az elmúlt időszakban pedig a járványhelyzet káros hatásai erre a területre is begyűrűztek. Ez a képzési forma a hallgatók számára rendkívül értékes tapasztalatokat jelent, ugyanakkor komoly elhivatottságot feltételez.
Varga Bálint szerint is komoly lehetőségek vannak még kiaknázatlanul a duális képzés területén. „Saját vállalatunk logisztikával foglalkozik, ebben a szektorban a duális képzés partnerkapcsolata tudomásom szerint még nincs elterjedve.” Varga Bálint kifejtette, hogy bizonyos méret alatt a vállalkozásoknak jellemzően nincs kapacitása a hosszú távú partnerkapcsolatok, együttműködések fenntartására. Ezt a tapasztalatot Csáfor Hajnalka is megerősítette, különösen a hallgatók fogadásával járó anyagi elköteleződés vállalása jelenthet akadályt a kisebb vállalkozásoknak.
Ezek az együttműködések elsősorban innovációs vagy képzési együttműködések? Mi a vállalati szektor igénye az egyetem felé, van-e igény kutatás-fejlesztésre, vagy ezen a területen inkább csak követő magatartása van a cégeknek? A képzések, továbbképzések területén vannak-e gazdasági jellegű képzési programok vagy alapvetően a műszaki képzések a jellemzőek? Ezen a területen hogyan tudnak megjelenni a vállalati igények? Lehetne-e javítani az együttműködést, és ha igen, akkor milyen formát tudnak erre elképzelni?
Varga Bálint: A válasz nagymértékben függ attól, hogy milyen ágazatban tevékenykedik a vállalat. A logisztikával, fuvarozással foglalkozó vállalkozások körében úgy gondolom, hogy leginkább a képzési együttműködésekben lenne igény a kapcsolatok további mélyítésére, ugyanakkor véleményem szerint az ipari vállalkozásoknál a kutatási együttműködések előtérbe kerülhetnek.
Csáfor Hajnalka-Bíró Andrea.: Az együttműködések jelenleg a duális képzésék keretében valósulnak meg nagy számban. Az együttműködési területek lefedik a képzési területek jelentős részét, úgymint agrár-, gazdaságtudományok, informatika, természettudományok. Az agrár területen a szőlész-borász mérnöki alapképzés választható duális képzésben, ahol számos, a borvidéken működő borászat a partnerünk. A gazdaságtudományokon belül a turizmus-vendéglátás alapképzés, illetve a gazdálkodási és menedzsment alapképzés választható duális képzésben. Ezen a képzési területen szállodák, vendéglátóegységek, bankok, üzleti vállalkozások és a régióban működő KKV-k a partnereink, de nemzetközi nagyvállalatok leányvállalatai is bekapcsolódtak a képzésbe. Természettudományok területén környezettan alapképzésben folytatunk duális képzést. Szakmai gyakorlatra hallgatókat fogadó vállalkozások szintén jelentős kapcsolatrendszert jelentenek az egyetemnek. Egyre nagyobb szerepe van a gyakorlati képzéseknek, a gyakorlatorientált tudás elengedhetetlen akkor, amikor a hallgatók kikerülnek az egyetemről és elhelyezkednek.
A vállalati szektor alapvető igénye a kutatás-fejlesztés. Ez vagy a szektorban valósul meg a vállalatoknál, vagy a felsőoktatási és kutatóintézetekben. Az egyetem jelenleg agrár képzési területén, különösen a szőlészet és borászat, valamint élelmiszertudományok területén tud jelentősen hozzájárulni a vállalati igények kielégítéséhez. Az egyetem Kutatási és Fejlesztési Központja különböző területeken tevékenykedő tudásközpontokat integrál magába, mint az Élelmiszertudományi és Borászati Tudásközpont, melynek szervezeti egysége a Kísérleti Szőlőültetvények és Borászat, illetve az Innorégió Tudásközpont és az Egészségfejlesztési és Sporttudományi Tudásközpont. A kutatás-fejlesztés jelenleg ezekben valósul meg jellemzően, mellyel az egyetem szervesen kapcsolódik a vállalati partnerek tevékenységéhez, fejlesztési igényeihez, például szabadföldi és növényvédelemi kísérleteket és élelmiszeranalitikai vizsgálatokat végzünk. Az Innorégió Tudásközpont szolgáltatásait például az önkormányzatok (műemlékvédelem), agrárvállalkozások, szőlészetek és borászatok (térkép készítés, pince felmérés) veszik igénybe. Természetesen cél, hogy minél nagyobb területet lefedve kapcsolódjunk a piaci, gazdasági szférához. Ezért folyamatosan tárjuk fel kapacitásainkat és kompetenciáinkat, melyekre szolgáltatások fejleszthetők, illetve figyeljük és keressük azokat a pályázati lehetőségeket, ahol a vállalati szférával együttműködve valósulhatnak meg kutatások, fejlesztések. Az egyetem említett törekvéseit támogatja:
– EGYETEMI-ÖKO Projekt – Kutatáshasznosítás, innováció az Eszterházy Károly Egyetemen
– Egyetemi Innovációs Osztály
– Egyetemi, Vállalati Ökoszisztéma Portál létrehozása
– Innovációs Piactér létrehozása
– Innovációs Platform alapítása 2021. április
A képzések területén inkább jellemző a gazdasági képzések súlya, Egerben kevésbé jellemző a műszaki képzéseké. Az Informatikai Kar újonnan alakult kar, de népszerűsége egyre növekszik. A gazdasági képzések széles körben és területen elérhetők. A diplomára épülő szakirányú képzések és továbbképzések a gazdaságtudományi területen – annak ellenére, hogy több is elérhető intézményünkben – nem keresettek. Ez a képzési forma inkább a pedagógusképzésben népszerűbb, hiszen azok a végzett pedagógusok számára egyrészt kötelezőek, másrészt pedig bizonyos mértékben az előlépésekhez szükségesek. Az idegennyelvi/szakmai idegennyelvi képzések és szolgáltatások iránt komoly kereslet mutatkozik a régióban működő vállalkozások körében, tapasztalataink szerint leginkább a régióban telephellyel rendelkező multinacionális vállalatok veszik igénybe dolgozóik nyelvi képzése érdekében ezeket a szolgáltatásokat.
Virtuális örökbefogadással a régió vállalkozásaiért
Rektorhelyettes asszony egy friss és nagyon előremutató kezdeményezésről is beszámolt. A Turizmus Tanszék a járvány miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalkozások helyzetén kíván javítani. A projekt részeként az örökbefogadott vállalkozások marketing tevékenységében nyújtanak segítséget az EKE hallgatói. Az első tapasztalatok nagyon biztatóak, mind a hallgatók, mind a vállalkozások részéről komoly érdeklődés mutatkozik a projekt iránt.
Műszaki képzések jellemzően más egyetemek képzési portfóliójában szerepelnek, azok indítása szerepel-e a tervek között?
Csáfor Hajnalka-Bíró Andrea.: Műszaki képzés jelenleg nincsen egyetemünkön, azonban – pont a vállalti szektor konkrét igényeire alapozva – rövid távú célunk annak elindítása leginkább felsőoktatási szakképzésben és alapképzések formájában. Ehhez az egyik legfontosabb feladatunk a HR–fejlesztés területén van, illetve a szükséges egyetemi infrastruktúra kialakításában, de nagy szerepet szánunk a képzésekben a vállalati szakemberek bevonásának is.
A gazdasági képzések további képzésekkel bővíthetők, melyek megjelenhetnek további duális képzésekben, igazodva a vállalati igényekhez. Folyamatosan figyelni kell a munkaerőpiaci igényeket, átrendeződéseket, és az igényekhez kell alakítani a képzési portfóliót, kiegészítve a felnőttképzési programokkal, melyek hamarosan elérhetőek lesznek egyetemünkön megújult formában, még szorosabb kapcsolatot kiépítve a környezetünkben működő vállalkozásokkal, szélesítve ezáltal az egyetem kapcsolati hálóját. A cél a hosszú távú kölcsönösen előnyös, win-win kapcsolatok kialakítása.
A végzett hallgatók hol helyezkednek el elsősorban? Milyen preferenciáik vannak a végzetteknek, szeretnének-e önálló vállalkozást indítani vagy inkább a biztonságos nagyvállalatot keresik? Van-e különbség a két csoport motivációjában?
Csáfor Hajnalka: A kérdésre nagyon nehéz válaszolni, hiszen a képzési portfóliónk igen diverzifikált, és az egyes képzési területeken (sőt szakokon) is igen eltérő preferenciái és motivációi vannak a végzett hallgatóknak. A hivatalos (diploma.hu oldalon található) DPR-statisztikák szerint az Eszterházy Károly Egyetemen gazdaságtudományi területen végzettek 85%-a dolgozik, további 9%-uk folytatja a tanulmányait munka mellett, azonban egyéni vállalkozást – meglepő módon – csak 2,6%-uk alapít. Az informatikai területen a végzés után munkát vállalók és a munka mellett továbbtanulók aránya a gazdasági szakon végzettekéhez hasonló, azonban náluk már nagyobb arányban, több mint 9% alapít vállalkozást. A sporttudományi, társadalomtudományi és természettudományi képzési területeken végzettek 70-65-62%-a dolgozik, és 6-6, illetve 3 %-uk alapított vállalkozást. Arról, hogy azok közül, akik elhelyezkedtek, de nem saját vállalkozást visznek, milyen arányban vannak, akik nagyvállalatoknál vállaltak munkát, pontos adataink nincsenek, mert a végzett hallgatóink válaszadási hajlandósága nagyon alacsony, így a rendelkezésre álló adatok nem reprezentatívak, azokból csak nagyon óvatosan lehet bármilyen következtetést is levonni.
Milyen készségekre, képességekre lenne szükségük az önálló vállalkozás indításához, és miben tudja segíteni őket az egyetem vagy a kamara ebben a tekintetben?
Csáfor Hajnalka-Bíró Andrea: Akár önálló, akár társas vállalkozásban gondolkodnak a végzett hallgatók, elengedhetetlen, hogy vállalkozói attitűddel és ismeretekkel rendelkezzenek. Ezek elsajátításában az egyetem különböző területeken indít képzéseket, tart workshopokat, amikkel segítik a hallgatók ezen törekvéseit. Ilyenek többek között:
- A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az egyetem Gazdaságtudományi Intézete 2019-től minden félévben közösen indít Vállalkozói kompetenciafejlesztés a gyakorlatban (Vállalkozz okosan kamarai segítséggel!) című szabadon választható kurzust, mely az egyetem minden hallgatója számára felvehető tanegység.
- Vállalkozási ismeretek és pénzügyi kultúra szabadon választható tantárgy fejlesztése, népszerűsítése a hallgatók között.
- Startup vállalkozás indítása tantárgy fejlesztése, népszerűsítése a hallgatók között.
- Hungarian Startup University Program meghonosítása az egyetemen.
- Innovációmenedzsment képzések tartása.
- Szellemitulajdon-védelmi képzések tartása.
- Szakmai gyakorlatok.
Mennyire felkészültek a végzett hallgatók mentálisan az önálló vállalkozásra?
Csáfor Hajnalka-Bíró Andrea:Vannak közöttük céltudatos, agilis és kellő vállalkozói attitűddel rendelkezők, akik ebből kifolyólag már a vállalkozási ismereteket is elsajátították. De fontos kihangsúlyozni, hogy amennyiben új vállalkozás indításában gondolkodnak és nem egy családi vállalkozást vesznek át esetleg, ami már „bejáratott” vállalkozásként működik az adott piacon, fel kell készülniük, hogy az új vállalkozás indításának megvannak a nehézségei. Fontos, hogy mielőtt belevágnak, kellőképpen tájékozódjanak, felmérjék lehetőségeiket (finanszírozási oldalról is), a piacot, pozícionálják a terméküket, szolgáltatásukat, felmérjék az az iránti keresletet.
Mennyire jellemző, hogy a helyi KKV szektorban helyezkednek el a végzett hallgatók?
Csáfor Hajnalka: Tapasztalataink szerint a helyi kötődéssel, régióban lakóhellyel rendelkező hallgatókra jellemzőbb, hogy a környéken vállalnak munkát egyetem után. A végzett hallgatók jelentős része pályakezdőként a fővárosban és külföldön is kipróbálja magát és gyakran évekkel később térnek haza a régióba.
Varga Bálint elmondta, hogy ők munkavállalók toborzása során gyakran nem az elvégzett szak alapján választják ki a megfelelő munkavállalót. Az egyes szakok közötti rugalmas átmenet a munkaerőpiacon jellemzővé vált – ebben a tapasztalatban egyetértés alakult ki a résztvevők között. A beválási arány tekintetében kifejtette, hogy a pályakezdők számára sokszor a vidéki kis- és középvállalkozások kevésbé vonzóak tapasztalatai szerint, ugyanakkor egy teljesített szakmai gyakorlat – amely a vállalkozás részéről is komoly energia befeketést jelent – után a vállalkozások is törekednek arra, hogy megtartsák hosszú távon is munkavállalónak a pályakezdő fiatalt. Varga Bálint felhívta a figyelmet a generációváltással kapcsolatos kihívásokra is. Saját vállalkozásuk tudatosan foglalkozik a kérdéssel és szívesen vesznek részt az ezzel kapcsolatos eszmecserékben, de a tapasztalat sajnos az, hogy a hazai KKV szektorban a generációváltásra nem tudnak felkészülni a vállalkozások. „Pontosan ezért vannak azok a szerintem a nagyon szomorú statisztikák, hogy az első generációváltást talán ötödük éli túl, a másodikat körülbelül 2%-uk.”
Köszönjük a beszélgetést
Az interjúsorozat elérhető a: https://bkik.hu/hu/hirek/a-vallalkozasok-osszefogasat-segithetik-az-egyetemek honlapon is