Válság – politika – tudomány

A MAGYAR POLITIKATUDOMÁNYI TÁRSASÁG XXVI. VÁNDORGYŰLÉSE

online konferencia, 2021. június 03 – 04. (csütörtök, péntek), Debreceni Egyetem 

Választóvonalhoz érkeztünk. A válságok sajátossága az újragondolás és újjáépítés lehetősége, amely intellektuális kihívás. Ennek egyik eleme a Magyar Politikatudományi Társaság konferenciafelhívása, amit az alábbiakban teszünk közzé.

A 2020. év kétségkívül a COVID-19 járványról szólt. A pandémia érintette a társdalom minden  rétegét, alapvetően változtatta meg nem csak a mindennapokat, hanem a politika, az  intézmények, a kormányzás és a kommunikáció működését is. A világjárvány kihívásai és a  nyomában megszülető politikai döntések azt az érzést keltik, hogy visszavonhatatlanul  valamilyen választóvonalhoz érkeztünk, és valami radikálisan újnak kell következnie. A mai  kor jellemző értelmezése ennek megfelelően a válság, amely eredeti görög értelmében is azt a  helyzetet jelölte, amikor az alternatívák kiéleződnek, a korábbi állapot már nem fenntartható,  így vagy úgy el kell dőlnie a kérdéseknek. A mai válság sajátossága, hogy az élet minden  területén érezteti hatását, ezért következményeit általános összefüggéseiben kell újragondolni. 

Egyrészt az egészségügyi veszélyhelyzet és a nyomában kihirdetett kivételes állapot, a  rendőrség és a katonaság különleges hatáskörökkel való felruházása, a döntéshozást lassító és  az ellenőrzést gyakorló folyamatok, illetve intézmények kiiktatása, másrészt az alapvető emberi  jogok és polgárjogok korlátozása, a szakértelemre való hivatkozás politikai viták helyére  lépése, a szabad véleménynyilvánítás és tiltakozás lehetetlensége eminens politikai  kérdésekként jelennek meg. A válság ezen kívül olyan egzisztenciális tehertételekkel és  bizonytalanságokkal jár együtt, mint a munkahelyek és bevételek elvesztése, amelyek szinte  mindenütt felerősítették a politika és a nemzetállamok szerepét, miközben globális gazdasági és társadalmi válság fenyeget. Az államok a „Health and Order” programjával léptek fel,  miközben a lakosság körében terjednek a különböző apokaliptikus látomások. 

A tömeges félelmek és a „pániknyelv” ellensúlyozására a politikai kommunikációt szinte  mindenütt kiegészítették fegyveres erőkkel és a tudomány képviselőivel, akiknek elsődleges  feladata, hogy a cselekvőképességet és az események feletti kontroll képességét sugallják. A  jelenlegi válság az irracionális félelmek és a populista válaszok, a tudományos ismereteken  alapuló válságkezelés és kompetens technokrácia sajátos elegyét mutatja, amely izgalmas politikatudományi értelmezések és elemzések alapját adja. A válságok paradox sajátossága,  hogy magukban hordozzák az újragondolás és újjáépítés lehetőségét, ami azonban mindig  intellektuális kihívás.

Triviálisnak hathat az a kijelentés, hogy a válság stimulálja, vagy egyenesen kikényszeríti a  társadalomtudományi reflexiót. Minden válságként megélt helyzet arra indít, hogy átgondoljuk  helyzetünket, visszanézzünk arra a folyamatra, amelyet a jelen időpillanatig megtettünk, és a  lehetséges opciókat számba véve, minden nehézség ellenére is számot vessünk a jövővel. Nem  csupán az a kérdés, hogy milyen politikai folyamatok zajlanak Magyarországon és a világban,  hanem az is, hogy ezek a folyamatok – ideértve az intézményi kereteket, a közpolitikai trendeket, a politikai vezetés és kommunikáció stílusát – mennyire mutatkoznak stabilnak vagy  átmenetinek. 

A Magyar Politikatudományi Társaság 26. Vándorgyűlésének témaválasztásával a mai korszak  válságérzékelésére akarunk reflektálni. A mostani szemle elsődleges, sokszínű megközelítést  lehetővé tevő célja, hogy a politika válságjelenségein túl feltárja a politikára közvetlenül vagy  közvetetten ható válságtendenciákat, illetve azok rövid és hosszú távú következményeit.

Szekciólista:

1. A globális válságok és a biopolitika

2. Kivételes állapot és válság – Carl Schmitt-től Giorgio Agambenig

3. Alkotmányosság, emberi jogok, szabadságjogok válság idején

4. Közpolitika és válságkezelés

5. Technokrácia, szakértelem, válságkezelés

6. A társadalomtudományok koronavírus idején

7. Politikai vezetés és döntéshozatal válsághelyzetben

8. A válság gazdasági és társadalmi következményei

9. Válság és politikai kommunikáció

10. Döntéshozatal és válságkezelés az Európai Unióban

11. A Globális Dél és a pandémia, nemzetközi szervezetek a COVID-19 szorításában 12. Választások és választók a COVID árnyékában: közvélemény, választások és azok hatásai 13. A helyi és regionális kormányzás válsághelyzetben

14. COVID and politics

Szólj hozzá!