Beszélgetés a Kandó Klub keretében az Óbudai Egyetemen
A Kandó Klub beszélgetéssorozatának két újabb résztvevője Rasztovits Dávid a Fiatal Vállalkozók Kollégiumának tagja, valamint Kersánszki Tamás az Óbudai Egyetem Pályázati és Tudáshasznosítási Igazgatóságának vezetője, akik a piac digitalizációjáról, illetve az egyetemek és piaci szereplők közötti kapcsolatokról osztották meg gondolataikat. A beszélgetés bevezetőjét Zsabka Zsolt, az MKIK Fiatal Vállalkozók Kollégiumának elnöke írta. Az interjút Baranyi Dániel és Trautmann László, az összefoglalót Horváth Anna készítette.
2018 októberében együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Budapesti Corvinus Egyetem. A megállapodás célja az volt, hogy a jövő közgazdász generációját közelebb hozzák a budapesti kis- és középvállalkozásokhoz, ezzel is segítve új karrierek indulását, és a közös gondolkodást. Az együttműködés folyományaként 2019-ben létrejött a Kandó Klub, amibe bekapcsolódott az Óbudai Egyetem, és ez a kezdetben budapesti kezdeményezés ma már országos szintűvé növekedett. A Kandó Klub célja ugyanaz, mint ami életre hívta az első együttműködést: a hazai vállalkozások és az egyetemek közötti szinergia megteremtése. Ugyanakkor új célok is megjelentek ezek között, amelyek között talán a legfontosabb, hogy a fiataloknak nem csak pénzügyi, hanem mentorálási támogatásra is szükségük van. Egy bizonytalan, állandóan változó környezetben a siker elengedhetetlen feltétele találni egy olyan vezetőt, szakembert, aki segít eligazodni, segít talpon maradni, és ha kudarc éri a pályakezdőt, akkor segít talpra állni. A Kandó Klub rendezvényei, eseményei, még ebben a járványsújtotta környezetben is ezt szeretnék segíteni. Ennek keretében ebben a félévben beszélgetéssorozatot szerveztünk különböző egyetemeken a vállalati kapcsolatokat szervező egyetemi vezetővel és az MKIK Fiatal Vállalkozók Kollégiumának egy-egy tagjával. A beszélgetésekből született összefoglalókat a Kamara honlapján megtalálják az érdeklődők.
Zsabka Zsolt, a Fiatal Vállalkozók Kollégiumának elnöke
Hogyan lehetne jellemezni az Óbudai Egyetem ipari kapcsolatait ágazatok és vállalatok mérete szempontjából? Van-e domináns iparág? Jellemző e a központi régió KKV szektorával való együttműködés, vagy túlnyomórészt multinacionális és hazai nagyvállalatok jellemzik az egyetemi kapcsolatokat?
Kersánszki Tamás: Az Óbudai Egyetem vállalati kapcsolatrendszere igen kiterjedt: ennek oka, hogy 2010-ig főiskolaként működött, amely során komoly hangsúlyt kapott a gyakorlatorientált oktatás. Az ipari együttműködések két részre bonthatók: nagyvállalati és KKV szektorban létrejövő együttműködésekre. A nagyvállalatok elsősorban a végzett villamosmérnök hallgatókat foglalkoztatja, az aktív partneri munka inkább a KKV szektorra jellemző. Ebben az esetben elsősorban a kutatás és fejlesztés pályázatok képezik a partnerség alapját, amely előnyösnek bizonyult az utóbbi években: sok olyan vállalati partnerrel rendelkezik az egyetem, amellyel több pályázatot is közösen vittek véghez. Ezek elsősorban új anyagtechnológiai megoldásokhoz, 3D nyomtatáshoz, megújulóenergiához kapcsolódnak. Ezek a megbízások jól tükrözik, hogy az egyetem milyen szinten képes megfelelni az ipar elvárásainak, hiszen ebben a helyzetben egyfajta alvállalkozóként funkciónál – ami együtt jár azzal, hogy megfelelő minőséget szükséges teljesíteni, adott időre. Ez különösen nagy kihívás abban az esetben, ha az adott intézmény alaptevékenysége oktatás – azonban Kersánszki szerint az Óbudai Egyetem képes volt megőrizni a helyét ebben az új versenyhelyzetben.
Mennyire nyitottak az egyetemek az együttműködésre a kisebb vállalkozásokkal és mennyire igénylik a KKV szektor szereplői az egyetemekkel való együttműködést? Hogyan lehetne segíteni a kapcsolatépítésben a kisebb vállalkozásokat?
Rasztovits Dávid: Piaci oldalról nézve is fontos szerepet játszik a fiatalok minél könnyebb integrálása a piaci folyamatokba. „A legfontosabb kérdés ma a magyar gazdaságban, hogy hogyan tudjuk integrálni a felnövő Z generációt, hogyan tudjuk azt az unikális szaktudást, ami náluk megjelent, jól hasznosítani, hogyan tudunk kialakítani szinergiákat a különböző generációk vezetői között, hogyan tudjuk megteremteni azt a platformot, ahol egy vidéki vállalkozás átlátja azt a területet, hogy számára miért is fontos, hogy fiatalokat alkalmazzon.” – mondja Rasztovits. Az erre való törekvésnek több intézményes jele is van: ilyen a Kandó Klub, a Fiatal Vállalkozók Kollégiuma vagy a Jövő Menedzserei Program. Ezek a szervezetek és programok és szervezetek azzal a céllal jöttek létre, hogy segítsék a KKV szektor és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködést, olyan jó gyakorlatokat alakítsanak ki, amelyek segítségével a tudásáramlás és a munkaerőáramlás meg tud valósulni.
A piac mellett az egyetemnek is fontos szerepe van ebben a folyamatban: hogy hogyan kell változnia az egyetemnek, az oktatásnak ahhoz, hogy a piacon használható munkaerőt képezzen ki. A magyar gazdaságnak fontos, hogy magyar tulajdonú, magyar termékeket gyártó vagy magyar szolgáltatást nyújtó cégeknél magyar fiatal szaktudás tudjon megjelenni. Kérdés, hogy az egyetemek tudnak-e alkalmazkodni a piaci folyamatokhoz és a piaci szereplők észreveszik-e azt a pillanatot, hogy most kell ezeket a fiatalokat lehetőséghez juttatni. „Fontos kérdés továbbá az is, hogy van-e átjárhatóság a két oldal között? Megvan-e a szinergia és platform, ahol a cég könnyedén tudja megtalálni azt az embert, akire neki szüksége van, az egyetem pedig tényleg tud olyan gyakorlati tudást és oktatást adni, ami a piacnak jó.”
Mi a vállalati szektor igénye az Egyetem felé, van-e igény kutatás-fejlesztésre, vagy ezen a területen inkább csak követő magatartása van a cégeknek? Az innovációs együttműködéseknél, milyen jellemző formák vannak? Honnan származnak az ötletek? Ki a kezdeményező jellemzően? Az innovációs folyamatok szempontjából, mit tud kínálni az Egyetem a KKV szektor számára?
Kersánszki Tamás: Az Óbudai Egyetem nyitott a vállalati kapcsolatokra, külön rektorhelyettes foglalkozik ezzel a területtel. Azt azonban, hogy mennyire képes a képzés a piac számára friss tudással rendelkező végzett hallgatókat biztosítani, az ágazat jellemzőiből következően nehéz kérdésnek tartja: egy telefon elévülési ideje 1 év, a hallgatók mire elvégzik az egyetemet az 5 év minimum, de van, hogy 9-10 év. Ennek fényében azt ígérni, hogy az alapszakon megszerzett tudás 10 év múlva is relevánsak lesznek, nem reális. Vannak alapelvek, amelyet az egyetem képes átadni, azonban az élethosszig tartó tanulásnak fontos szerepe van. A partneri megkeresések során a cégek általában humánerőforrást keresnek – a hallgatók számára pedig hasznos, mivel már tanulmányaik alatt is projektekben vehetnek részt, ezzel gyakorlatot szerezve. A partnercégek emellett sokszor oktatnak is az egyetemen, ezzel valóban friss tudáshoz juthatnak a hallgatók. Mindkét interjúalany egyetértett abban, hogy a vállalkozásoknál fontosak lennének a mentorprogramok külföldi példára, ahol a hallgatók az egyetemi tanulmányuk mellé olyan soft skilleket is megtanulhatnának, amelyek a jövőben segíthetik őket mások munkájának koordinálásában is.
Rasztovits Dávid: Az ilyen jellegű, menedzser tudáshoz kapcsolódóan felmerül a kérdés: mekkora azon hallgatók aránya, akik tanulmányaik befejeztével vállalkozóvá válnak. Ez az arány nem jelentős – ennek oka elsősorban az ezzel járó adminisztráció összetettsége Rasztovits szerint. „Ameddig székhely kell, induló tőkéhez banki hitel kell, amihez ingatlan fedezet kell, ember legyen a talpán, aki huszonévesen meg tudja ezt teremteni önállóan. Ha újragondoljuk ezeket a rendszereket és olyan feltételeket kötünk a vállalkozások indításához, amik teljesíthetők, olyan indulótőkét biztosító programokat ajánlunk, ami által könnyebb vállalkozást létrehozni, akkor a vállalkozókedv is meg fog nőni”
Az interjúsorozatban korábbi részeiben az Eszterházy Károly Egyetem és a heves megyei vállalkozások együttműködésével valamint a Széchenyi István Egyetem és a győr-moson-sopron megyei üzleti szereplők együttműködésével foglalkoztunk, melyeket az alábbi linken megtekinthetőek.