dr. Takáts Előd egyetemi tanár rektorjelölti bemutatkozója és programja
szerzők: Szabó Dorottya – Halász Győző Mihály
Május 6-án csütörtökön tartotta meg a Budapesti Corvinus Egyetem a rektorjelölti bemutatkozó eseményét. Az élő online programot sok érdeklődő figyelte és többen is tettek fel kérdést a rektorjelöltnek. Azért is tartottuk fontosnak, hogy írjunk erről az eseményről, mivel a Corvinus új szakmai iránya meghatározó lesz a magyar közgazdász közösség fejlődése és az ország gazdaságpolitikájának alakulása szempontjából is
Takáts Előd rektorjelölt az angol nyelvű prezentációját egy hasonlattal kezdte. A prezentáció címe (There and back again) utalás volt J. R. R. Tolkien A hobbit című könyvének főszereplőjére, Zsákos Bilbóra, aki az említett címmel látta el a kalandjait tartalmazó visszaemlékezéseit. A rektorjelölt nagyon érdekes párhuzamot mutatott be: Tolkien műve az 1930-as években jelent meg Angliában, miközben ebben az időszakban az USA-ban a Superman képregények kezdtek elterjedni. Ugyanakkor a két narratíva mégsem teljesen független. A hobbitnak nincsen látható szuperereje, ugyanakkor erejének forrása a személyiségének és értékrendjének az integritásában rejlik és ezáltal képes legyőzni az előtte álló akadályokat. A prezentáció további részében három kulcsfontosságú területről beszélt, amely része volt az életének: oktatás, szakmai életút, kutatás.
Takáts Előd először szakmai életútját ismertette, amelyben bemutatta, hogy a Corvinus után a CEU-n, majd pedig később a Princeton Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol megszerezte doktori fokozatát. Tanulmányai során a pénzügyek és a szakpolitikai döntéshozatal iránt kezdett érdeklődni. A Federal Reserve Bank of New York-ban, a Magyar Nemzeti Bankban és az Európai Központi Bankban is járt, mint visiting research fellow. 2006-tól 2009-ig a Nemzetközi Valutaalapnál dolgozott és főképp a fejlődő országok gazdaságpolitikájával és pénzpiacaival foglalkozott. 2009-től a Bank of International Settlements-nél a feltörekvő piacokat érintő monetáris politikai egyeztetések szervezésében vett részt, majd 2016-tól a pénzügyi rendszer és annak szabályozása vált fő területévé. Emellett pedig 2018-tól oktat a London School of Economics-on, 2019-től pedig visszatért a Budapesti Corvinus Egyetemre is. Kutatásai nagyon széleskörű témákra terjednek ki, szakmai területén teljesítménye alapján a top 3%-ba tartozik globális szinten, és 2016 óta 1278-an hivatkoztak műveire a Google Scholar szerint. Ugyanakkor kiemelte, hogy tudja milyen nehéz újrakezdeni a publikálást hosszabb kihagyott idő után, és azt is tudja, hogy milyen nehéz maga a tudományos munka folyamata.
Ezt követően Takáts Előd ismertette rektori terveit magyar nyelven. Kiemelte, hogy a változásokat lépésről lépésre kell megtenni, amire példaként a Mount Everestet megmászókat hozta. A hegymászók is lépésről lépésre haladnak a világ legmagasabb hegyére. Ehhez hasonlít a Budapesti Corvinus Egyetem helyzete is. Az intézmény célja, hogy regionális elitegyetemmé tudjon válni, és erre jelenleg kivételes lehetőség is van. Ennek a célnak a lépésről lépésre való elérésével pedig megakadályozható a hallgatói elvándorlás.
A cél eléréséhez három fontos területen kell fejleszteni: élményszerű tanulmányok, kutatási kultúraváltás, nemzetköziesítés. Az élményszerű tanulmányok azért fontosak, mert az élményekkel együtt a tananyag is sokkal jobban megmarad. A Corvinusnak jó induló pozíciója van a diákszervezetek és szakkollégiumok miatt, mivel a közösségi élmények mellett ezek szakmailag is erősek. Az ilyen szervezetek a Princetonon például inkább csak kulturális élményt adnak. De az élményszerű tanítás biztosításához hallgatói és oktatói oldalon is fejlesztés szükséges, például az oktatói adminisztratív terhek csökkentésével és egy szélesebb hallgatói kör bevonásával. Fontos cél, hogy lehetőség szerint minden hallgató közösségi élményként élje át a tanulást és az egyetemi létet. Ezt segítheti a kultúra, a művelődés és a sport a hallgatói közéletben.
A kutatási kultúraváltás esetében a legfontosabb, hogy a kutatási tevékenység ne kötelező elvárásként jelenjen meg, hanem mint valami olyan, amelyet értékelünk, mint teljesítmény. Látnunk kell egymás tudományos munkáit és támogatni kell azokat a kollégákat, akik minél magasabb színvonalon szeretnének publikálni. Ennek részeként szükséges egy összegyetemi kiadvány elindítása, hogy egységesen látni lehessen a publikációkat és értékelni a kollégák munkáját. A nemzetköziesítés területén pedig a legfontosabb, hogy ezáltal a világra nyitottak maradunk, amely önmagában érték, de ez sosem azt jelenti, hogy fel kell adjuk az önazonosságunkat vagy az identitásunkat. Inkább bemutatjuk a saját kultúránkat és ezáltal Magyarország és Budapest kulturális ajánlatait is be tudjuk mutatni. Mindezeknek a fejlesztéseknek pedig lépésről lépésre kell megtörténnie.
Összességében ez a feladat túlmutat rajtunk, hangsúlyozta a rektorjelölt, hiszen a Corvinus elitegyetemmé válása jelenti a lehetőséget Magyarország számára is, az oktatás minőségének javításával a társadalomtudományok területén kiutat találhatunk a közepesen fejlett országok csapdájából. Érdemes tehát esélyt adni arra, hogy együtt feljussunk a „Mount Everestre”.
Összességében Takáts Előd egy olyan jövőképet mutatott a Budapesti Corvinus Egyetem számára, amely által az intézmény regionális elitegyetemmé tud válni. Hiszen az élményszerű tanulás, a biztosított anyagi háttér és a jó nemzetközi lehetőségek minden hallgatónak lehetőséget és reményt adnak a szakmai kiteljesedésre és a teljesítmény alapú részvételre, miközben az oktatók mentori kapcsolatot tudnak kialakítani a diákokkal és publikációs teljesítményükkel hozzájárulnak az intézmény fejlődéséhez és rangjához. Ezáltal mindenki a maga részével hozzájárul a magyar közgazdász közösség és Magyarország fejlődéséhez egyaránt.
A szerzők az MKT Corvinus tagjai.