Beszélgetés Zsabka Zsolttal, az MKIK Fiatal Vállalkozók Kollégiumának elnökével, a Kandó Klub vezetőjével
Zsabka Zsolt, a Fiatal Vállalkozások Kollégiumának elnöke, a BKIK alelnöke a Kandó Klub legutóbbi rendezvényének vendége volt. Az Óbudai Egyetemen a hallgatókkal folytatott beszélgetésben szó esett a Kamara szerepéről, a fiatal vállalkozók bizalmának megteremtéséről a Kamara iránt, a vállalkozóvá válás gondjairól és arról, hogy a Kamara hogyan tud segíteni ezeken a gondokon. A beszélgetést Trautmann László vezette. A beszélgetésen részt vett Sándor Tamás, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának hivatalvezetője is.
Mi a BKIK célja, miért fontos a Kamara működése? Ebben milyen lehetőségek vannak?
Zsabka Zsolt: Rengeteg szövetség, civil szervezet létezik, amik érdekeket képviselnek. A Kamara ezzel szemben önkormányzatisággal működik: olyan tagok összessége, akik szeretnék a saját vállalkozásaikat, gondolataikat a döntéshozó hatalom közelébe vinni. Ez miért is fontos? Amikor arról beszélünk, hogy egy szövetség vagy civil szervezet szeretné átadni elképzelését a döntéshozók felé, az egy kiáltvány vagy javaslat. A Kamara ennél jóval több: rengeteg olyan funkciója van, amit törvény ír elő – a Kamarai törvény[1] -, amit azért kell nyújtanunk, mert közszolgáltatásokról van szó. Régebben volt rengeteg olyan többletszolgáltatás, ami kikerült a Kamarától, ezek egy része szép lassan visszakerül. Rengeteg regisztrációval foglalkozik a Kamara. Ilyen például az építőipari vállalkozások regisztrációja, ahol azon vállalkozásokat regisztráljuk, ami valamilyen szakmához van kötve – ez nagyon fontos, így az ellenőrzéseket is el tudja végezni a Kamara.
Miért is fontos még a BKIK? Nem egyedi az, hogy ilyen funkciókat lát el – lehet látni például a bécsi mintát, ahol kötelező a kamarai tagság. Ezt azért emelem ki, mert ebben nagy különbség van, Magyarországon nem kötelező, hanem önkéntes tagság van. Aki szeretne a BKIK-hoz tartozni, az önkéntesen beléphet. Ellenben van egy regisztrációs díj, 5000 Ft, ezt fizetni kell minden egyes vállalkozásnak. Budapesten 350 ezer vállalkozás van, ami a magyar vállalkozások 41,9%-a – azt gondolom, hogy ebből azért sok minden kiderül. Ha ehhez még hozzáadjuk Pest megyét, akkor 49% jön ki. Tehát az ország vállalkozásainak közel fele a közép-magyarországi régióban van.
Mivel gazdasági önkormányzatról beszélünk, ezért önkormányzati jelleggel működik a kamarai rendszer, azaz a tagok választanak tisztségviselőket, a választások 4 évente vannak. Miért is fontos ez? Itt bízzuk meg azokat az embereket, akiket alkalmasnak tartunk arra, hogy gondolatiságukat, vagy egy-egy szakma ötleteit továbbítsák akár a kormányzat felé, akár megyei vagy városi döntéshozók felé. Ez azért fontos, mert sokkal könnyebben tud működni egy olyan szervezet, ahol összegyűjtjük azokat a felmerülő problémákat, kéréseket, követeléseket, amelyek a vállalkozók felől jönnek. Ezeket ha mi továbbítani tudjuk a döntéshozó felé, akár törvényjavaslat is lehet belőlük.
A Kamara több, mint más szervezet, mert mégis törvénybe van foglalva, hogy miért is van, mik a feladatai és mely szektorban működik.
Körülbelül mennyi a fiatal vállalkozók aránya Budapesten és országosan?
Zsabka Zsolt: Ilyen irányú számításaink nincsenek, illetve most készül. Az idén alakult Fiatal Vállalkozások Kollégiumának egyik feladata, hogy azokkal a vállalkozókkal foglalkozzon, akik 18 és 25, illetve 25 és 40 év közöttiek. Hogy ténylegesen kik tartoznak ebbe a korcsoportba, azt most mérjük fel. Hogy mit is jelent ez pontosan? Nagyon sok olyan vállalkozás van, ahol a tulajdonosánál nem jelenik meg, hogy ebben a korosztályban van, viszont ügyvezetője, vezető tisztségviselője ezen korosztályból kerül ki. Ezt nekünk fel kell mérni, ami valljuk be, nem egy egyszerű feladat, de szükséges, épp azért, hogy tudjunk nekik segíteni.
A kamarai tagsággal kapcsolatban a közgazdászok általában szkeptikusak, mert úgy gondolják, hogy ez a versenyt rontja, ez az összejátszás formája. Ti hogy gondoljátok, a Kamara mennyire hat a verseny ellen és hogyan tudjátok összeegyeztetni a versenyszemléletet és a kooperációt?
Zsabka Zsolt: Kezdem egy viccessel: amikor közösen kell utálni valamit, akkor nagyon jól össze lehet fogni, és akkor nagyon jól működik a szervezet. Ebben az esetben például a jelen gazdasági helyzetet, amit a pandémia okozott. Mikor válsághelyzet alakul ki, a legjobb szerveződésnek tűnik a Kamara, és tudja is azt a funkcióját, amiért létrejött. Itt egységesen össze lehet gyűjteni a kéréseket, panaszokat és a Kamara nagyon jó híd a politika felé: a vállalkozók összegyűlt félelmeit el tudjuk juttatni és akár egy olyan javaslatig is el tudjuk vinni, amit láthattunk akár tavaly is, ahogy a taxisok megkapták első körben a KATA kedvezményt. Ők voltak a járvány első elszenvedő alanyai, 98%-kal esett vissza egyik napról a másikra a forgalom, azonnali segítségnyújtásra volt szükség.
De hogy válaszoljak a kérdésre, sok esetben ronthat a versenyen: előfordulhatnak olyan helyzetek, mikor torzít, vagy lejjebb nyomja, de nekünk, kamarai vezetőknek pont az a feladatunk, hogy ne fordulhasson elő ilyen és a jó gyakorlatokat osszuk meg. Azt látni kell, hogy a kamarai tagok jó része kis- és középvállalkozás, mikrovállalkozásból is rengeteg van. Ők közösen összefogva fel tudják venni a multikkal a versenyt és egy olyan konzorciumot tudnak alakítani akár a Kamarán belül, akár különböző beszélgetések útján, amivel ha nem is versenyhelyzetbe tudnak kerülni velük, de jobban tudnak értékesíteni. Másrészt egy kamarai közegben akár beszállítóvá is válhatnak vagy tovább fejlődhetnek. Közelebb tudnak kerülni a különböző törvényjavaslatokhoz.
Még egy dolgot hozzátennék, amiért itt ülünk. A multinacionális vállalatok ott vannak az egyetemeken, folyamatosan látják a diákokat, folyamatosan segítik őket és sokszor el is viszik őket, ellentétben a KKV szektorral, akik sokszor a hallgatók közelébe sem jutnak. A Kamara ebben is segítséget tud nyújtani akár így, egy Kandó Klub keretein belül, akár a Fiatal Vállalkozások Kollégiumán keresztül. Egyébként én azt nem tapasztaltam, hogy amiatt, mert a Kamarának tagja két hasonló típusú vállalkozás, az torzítaná a versenyt. Én úgy gondolom, hogy a közös gondolkodás mindig segíti a versenyt is.
Hogy érzékeled, mennyire bíznak a Kamarában a vállalkozók?
Zsabka Zsolt: Nyilván ez ugyanolyan, mint bármilyen emberi kapcsolat: az elején a bizalmi index nagyon alacsony és miután már megismerjük a másikat, kinyílunk. A mi feladatunk, hogy folyamatos kommunikációt folytassunk a vállalkozókkal és olyan információkkal lássuk el őket, amitől ez a bizalmi index növekszik. Természetesen ehhez az kell, hogy folyamatos segítséget tudjunk nyújtani. A lényeg az, hogy ezt a kommunikációt nekünk kell elkezdeni. De ilyen esetekben, mikor válsághelyzet van, sokkal erősebb a bizalmi index, mert szüksége van a vállalkozónak a segítségre. Mikor jól megy, kevésbé hajlamosak segítséget igénybe venni, még ha az jó is lenne.
Többen is lépnek be ilyenkor a Kamarába? Vagy problémát jelent ilyen válsághelyzetben a tagdíj kifizetése?
Zsabka Zsolt: Nem a díjjal van a probléma, mert az nem egy nagy összeg. Inkább nem ez van a fókuszban: a túlélés, vagy a fokozatos nyitásban vállalt szerep van most a középpontban. A mi feladatunk megmutatni, hogy érdemes tagnak lenni. A nehéz helyzetben lévő vállalkozásokhoz külön oda kell menni, kommunikálni kell velük, fel kell velük ismertetni, hogy milyen utak vannak még a fejlődésre és eljuttatni a különböző segítségeket.
A járvány alatt hogyan működik a Kamara?
Zsabka Zsolt: Kezdő közgazdászként mindenki arra gondol, hogyan tudja a költségeket csökkenteni. Azt be kell látni, hogy a költségcsökkentés egy vállalkozás életében nem fog létezni, inkább optimalizálni kell a költségeket. De a legfontosabb, hogy van-e bevétele a vállalkozásnak. Pont ez okozza a problémát, és szakmacsoportonként kell ezt különválasztani. Nézzük meg a taxisokat, éttermeket, szállodákat, a dunai hajózást, városnéző buszokat, az idegenvezetőket. Budapest turizmusának 70-80%-át külföldi turisták adják, a felsorolt vállalkozások belőlük éltek. Kérhetünk akármilyen adócsökkentést, ezek a vállalkozások még nem fognak megélni, mert azok, akik itt élnek, eddig sem vették igénybe ezeket a szolgáltatásokat, ezután sem fogják. Olyan csökkentések jöhetnek szóba, hogy engedjenek el díjakat, mint például a közterület használatának díját. Ez egy hatalmas segítség. Ráadásul a fokozatos nyitást is a Kamara javasolta, ahol bizonyos szolgáltatások igénybevétele védettséghez kötött.
Vannak olyan szolgáltatások, amelyek különösen ki voltak téve a korlátozásoknak: műkörmös, fodrász, kozmetikus. Őket egyik napról a másikra bezárták, KATA elengedés volt, de attól még ugyanúgy kellett fizetniük a bérleti díjakat. A Kamarának sikerült elérnie, hogy az önkormányzatok engedjék el a bérleti díjakat. Nyilván ha valaki magánszemélytől bérelt, azt fizetni kellett. Ebben az elsődleges feladat az volt, hogy dolgozzuk ki, ők hogyan tudnak működni.
A mi feladatunk, hogy hogyan tudunk fogyasztást ösztönözni: ha bevétel van, akkor sokkal könnyebb túlélni. Nagyon sokan arról beszéltek, hogy a pandémia alatt mekkora csődhullám fog végigsöpörni. Nem ez a veszély, hanem a nyári időszakra kell felkészülni. A budapestiek nagy része elmegy vidékre, külföldi turisták nem lesznek – erre kell felkészülni. Nagyon sok pályaelhagyóról beszélünk a szektorban: amíg tudott dolgozni, albérletben élt Budapesten, most pedig, hogy nem tud, visszaköltözött vidékre. Sokan félnek, hogy jön egy újabb hullám, vagy tovább fog húzódni a válság, ezért sok lesz a pályaelhagyó. Sok étterem és szálloda munkaerőhiánnyal fog szembesülni.
Sándor Tamás: A Kamarának van terve arra, hogy a szeptembertől induló új oltási sorozat mennyire fogja megterhelni a gazdaságot? Ugye az oltások érvényességét egyelőre senki nem tudja megmondani, de mai hírekben megjelent, hogy szeptembertől kezdik újraoltani az orvosokat, akik az első körben kaptak oltást. Ez a gazdaságban okozhat-e valamilyen visszaesést az őszi időszaktól kezdve?
Zsabka Zsolt: Ezt nem látjuk előre, de sokkal jobb helyzetben leszünk, mint egy évvel azelőtt. Az, hogy milyen csoportok szerint fog menni az újbóli átoltás, azt még nem tudjuk, meg azt sem látjuk, hogy a különböző korosztályokat ez hogyan fogja érinteni. Most úgy vagyunk, mint tavaly, épp történik egy lassú nyitás és szeptembertől jött egy újabb fokozatos lezárás. Valami korlátozás, ha nem változik nagyon a helyzetünk, lesz, de akkora, mint ami tavaly és most volt, már nem lesz. A legnagyobb vesztesei ennek az időszaknak a vendéglátósok – ez nem feltétlen igaz a vidéki vendéglátósokra, ahol jellemzőbb a szezonalitás. A Balatonnál például már most elfogytak a helyek, a téli időszakot pedig ezek a szálláshelyek amúgy is renoválással töltik sok esetben. Lehet még erősebb nyár lesz ez, mint a tavalyi, mert erősebb a félelem az utazni vágyókban.
Tehát ha egy mondattal kellene válaszolnom a kérdésre: azokkal az iparágakkal foglalkozunk, akik egy esetleges leállást rögtön megéreznének.
Hogy látod, középtávon mi fog történni Budapesten? Visszatér-e a turizmus és ha nem, hova érdemes átterelni a vállalkozásokat?
Zsabka Zsolt: Az már látszik, hogy idén biztos nem tér vissza a turizmus, van olyan becslés, ami azt mondja, hogy még jövőre sem. Azokban az iparágakban, ahol erősen építenek a külföldiekre, most nagy fellendülés nem lesz, akár még visszább is eshet a kereslet. Igyekszünk népszerűsíteni Budapestet vidéken is. Mi arra számítunk, hogy 2023-ra 80-90%-os szinten fog visszatérni a pandémia előtti időszak. Nyilván azt látjuk, hogy a családok megtakarítása azért növekszik, a kérdés az, hogy ki fogja tudni jobban hirdetni magát, hová fognak először elmenni: a tengerpartokra vagy olyan nagyvárosokba, mint Budapest. Kérdés továbbá a britek kérdése, hogy ők mennyire tudnak majd beutazni, mert onnan is jelentős számú turista érkezett. A mi feladatunk, hogy a V4-ekkel és a kelettel is tartsuk a kapcsolatot, mert ezekről a helyekről is jönnek turisták.
A budapesti feldolgozóipar nem szenvedte meg a járványt?
Zsabka Zsolt: Bízunk benne, hogy hamar visszaáll a rend. A külföldi piacokra termelő vállalkozások termelése jelentősebben visszaesett. Széles körön kellene végigmenni, hogy tisztán lássuk a helyzetet.
Visszatérve kicsit a Kamarában való bizalom kérdéskörére: van különbség ebben a kérdésben generációk között?
Zsabka Zsolt: Nyilván a fiatalokkal azért van könnyebb helyzetünk, mert őket meg tudjuk tanítani, mire való az iparkamara. Sokan ellenérzéssel vannak az 50+ korosztályból. A fiatalokkal könnyebb a dolgunk, ezért is indítottuk el 2017-ben a BCE-vel az együttműködést, mert itt meg tudjuk tanítani, hogy ez miért jó. A mi legnagyobb feladatunk, hogy a törvényben előírtakat hogyan tudjuk megmutatni a vállalkozóknak. A bizalmi indexet könnyebb felépíteni a fiataloknál, ezért kezdtük el a kapcsolattartást. Ennek az egyik mérföldköve volt 2019-ben a digitális kiállítás, ahol középiskolások is részt vettek.
Van különbség fiatal és idős vállalkozó között mentalitásban?
Zsabka Zsolt: Igen. A legjobb szó erre a merészség. Az 50 év feletti generációt teljesen más szellemben nevelték. Akik most itt vannak hallgatók, egy percen belül le tudják ellenőrizni, amit mondtam nekik. Más a gondolkodás, sokkal nyitottabb például a külföldi nyitásra a negyvenes korosztály. Magyarországnak az egyik legnagyobb kihívása az lesz, hogy hogyan tudnak megjelenni külpiacon azok a termékeink, amik már megjelentek az országban és jó minőségűek. Ehhez kellenek a fiatalok, akik nyelveket beszélnek, értenek az informatikához és bármikor meg tudnak jelenni egy ilyen közegben. Szintén generációs különbség, hogy a fiatalok könnyebben használják a digitális eszközöket, a mi dolgunk, hogy megtanítsuk az idősebbeket ezek használatára – ebből voltak vicces jelenetek.
Nektek a közvetítés a munkátok. Mi a jobb, nyíltan, vagy a színfalak mögött?
Zsabka Zsolt: A kettőnek az egyvelege a megfelelő stratégia: a Kamara híd a politika, a döntéshozók és a vállalkozók között. Amennyiben úgy kívánja meg a helyzet, hogy előzetesen egyeztessünk, az nem a színfalak előtt fog zajlani. De sokszor akár a sajtóban történő rávilágítás is segít, hogy elérjünk valamit. Sokszor nem az a jó megoldás, ha ajtóstól rontunk a házba. Van egy gondolatunk és akár egy Kandó Klubba meghívjuk adott terület államtitkárát, ebben a körben kezdünk el adott témával foglalkozni. Ehhez folyamatosan kell figyelni a sajtót, az intézkedéseket. Olyan előfordul, hogy olyan hosszú egy tárgyalási folyamat, hogy a végére már nem áll fenn az eredeti helyzet. Alapvetően lehet bízni a politikusokban, de nem mindig rajtuk múlik az adott döntés.
Az összefoglalót készítette: Horváth Anna
[1] 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról