szerző: Mihele Mihály András
Az Our World in Data [2021] adatai szerint a világon felhasznált energia mennyisége dinamikusan növekszik évről évre. Guo, Khanna és Zheng [2016] kutatása is ehhez a kérdéshez kapcsolódik. A szerzők Kínában vizsgálták a lakosság elektromosság iránti igényét, ami elsősorban a gépesítés elterjedésére és az energia árának csökkenésére visszavezethető okok miatt 11,9 százalékkal bővült évente. Mindez felülírta a gépek energiahatékonyságnak fejlődését, ami ugyanilyen időközönként csak 2 százalékot tudott javulni, így nem tudta ellensúlyozni az áram iránti keresletnövekedés hatásait.
Azt, hogy a hatékonyságnövekedés és az így kialakuló alacsonyabb árak magasabb energiafogyasztást generálnak, először Jevons [1866] figyelte meg, ezért is hívják Jevons-paradoxonnak a jelenséget.
„A szén gazdaságos felhasználása sem fogja csökkenteni a szénfogyasztást. Éppen ellenkezőleg, a takarékosság jövedelmezőbbé teszi a szén alkalmazását, és így a szén iránti jelenlegi kereslet megnő, és az előny még erősebben azok oldalára kerül, akik a jövőben a legolcsóbban jutnak majd hozzá.” [1] [Jevons, 1866: 16]
Jevons fenti idézete rámutat az energia különlegességére, mellyel más termékek nem rendelkeznek. Az energia fogyasztása ugyanis azért nem csökken a hatékonyságnövekedés ellenére sem, mert feltétlenül szükség van rá a gépek működtetéséhez, amelyek a jellegüknél fogva képesek a szolgai, rutinmunka kiváltására. Mivel ilyen jellegű munkák folyamatosan létrejönnek, ezért az energiafogyasztás szükségszerű növekedése is belátható. Jevons továbbá felismerte a szénben rejlő energia felszabadító mivoltát, mikor ezt írta:
„A szénnel szinte minden teljesítmény lehetséges vagy könnyű; nélküle visszazuhanunk a korai idők fáradságos szegénységébe.” [2] (Jevons, 1866: 16]
Az előbbi idézetben is feltűnik a kor egyik komoly gazdaságpolitikai vitája, mely a szénkivitel korlátozása körül forgott Nagy-Britanniában. Elterjedt nézet volt, hogy a szénkészletek folyamatosan csökkennek, és előbb utóbb kiapadnak, ami azért volt aggasztó sokak számára, mert a brit gazdagság és nagyhatalmi törekvések egyik elsődleges eszközeként tekintettek rá. Ezért volt fontos kérdés a szén kereskedelmével kapcsolatos politika kialakítása, ezen keresztül pedig annak ármeghatározása, amely megosztotta a Konzervatív Párt és a Liberális Párt szimpatizánsait. Azonban Jevons amellett érvelt, hogy a valódi kérdés nem a nyersanyagkészletek birtoklása és az ár, szerinte ugyanis a fejlődés szempontjából a szorgalom és a hatékonyság fokozása az elsődleges.
„A helyzet a következő: Ahol a szén drága, de más okok miatt is szükség van a hajtóerőre, ott a bonyolult motorok hasznosan használhatók, és részben csökkenthetik az erő költségeinek mértékét.
Ha azonban a szén az egyik helyen drága, a másikon pedig olcsó, a hajtóerő szükségszerűen olcsóbb lesz ott, ahol a szén olcsó, mert ott lehetőség van akár egyszerű, akár tökéletes motorok használatára. Mondanom sem kell, hogy a motor minden olyan fejlesztését, amely nem teszi azt drágábbá, szívesen alkalmazzák, különösen az olyan vállalkozó szellemű és leleményes népek, mint az amerikaiak.” [3] [Jevons, 1866: 8]
Jevons korában a szenet kiválthatatlan anyagként kezelték, azonban az idő bebizonyította, hogy létezik alternatívája, ez volt az olaj. Gervai és mtsai [2015] ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy az olaj voltaképpen manifesztuma volt a szénkorszakot leváltó időszak geopolitikai fordulatának, hiszen annak elhelyezkedése jelentősen különbözött a szénkészletek lelőhelyétől, elsősorban az Egyesült Államok és Oroszország rendelkeztek felette. Később az arab világ készleteire is rábukkantak, mely jól jelzi a centrum-periféria viszony átrendeződését, mely a globalizáció egyik tetten érhető következménye is egyben. Szintén fontos kiemelni, hogy az olajkitermelés kevésbé volt élőmunka-igényes, ami így lehetővé tette tömegek felszabadítását a rutintevékenységek alól.
Összességében tehát látható, hogy az energia és az ahhoz való hozzáférés nem csupán energetikai, hanem politikai és a fejlődéssel is összefüggő kérdés.
Felhasznált irodalom:
Guo, J., Khanna, N. Z., és Zheng, X.(2016): Electricity Demand in Chinese Households: Findings from China Residential Energy Consumption Survey. Proceedings of the 2016 ACEEE Summer Stud Energy Effic Build. 9.1-9.2.
Jevons, S. W. (1866): The Coal Question; An Inquiry concerning the Progress of the Nation, and the Probable Exhaustion of our Coal-mines. 2nd edition, revised. Macmillan and Co., London.
Our World in Data (2021): Energy Production and Consumption.
Link: https://ourworldindata.org/energy-production-consumption Letöltés ideje: 2021. 05. 31.
[1] A következőről fordítva: „Nor will the economical use of coal reduce its consumption. On the contrary, economy renders the employment of coal more profitable, and thus the present demand for coal is increased, and the advantage is more strongly thrown upon the side of those who will in the future have the cheapest supplies.” [Jevons, 1866: 16]
[2] A következőről fordítva: „With coal almost any feat is possible or easy; without it we are thrown back into the laborious poverty of early times.” (Jevons, 1866:14]
[3] A következőről fordítva: „The state of the matter is as follows:—Where coal is dear, but there are other reasons for requiring motive power, elaborate engines may be profitably used, and may partly reduce the cost of the power. But if coal be dear in one place and cheap in another, motive power will necessarily be cheaper where coal is cheap, because there the option of using either simple or perfect engines is enjoyed. It is needless to say that any improvement of the engine which does not make it more costly will readily be adopted, especially by an enterprising and ingenious people like the Americans.” (Jevons, 1866. 8. o.)