Beszámoló a Kandó Klubban 2021 első félévében folytatott kutatásról
Szerző: Póta Krisztián
Július 6-án kedden a Kandó Klub 2021. első féléves szakképzési kutatásának beszámolója a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában. Zsabka Zsolt, a Kandó Klub elnöke, a BKIK alelnöke és az MKIK Fiatal Vállalkozók Kollégiumának elnöke nyitotta meg a rendezvényt. Megnyitójában hangsúlyozta, hogy a BKIK milyen szerepet szeretne betölteni a budapesti vállalkozók és egyetemi hallgatók életében, és azt, hogy a BKIK elkötelezett a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatásában. A Kandó Klub egyik fontos célja, hogy a megteremtse a bizalmat a fiatalokban a kamarai szervezetek iránt.
A bemutatott kutatás vezetője Trautmann László egyetemi docens volt. Ebben a félévben az alábbi 7 fő részvételével zajlott a kutatás: Balogh Attila (Budapesti Corvinus Egyetem mesterszakos hallgató), Baranyi Dániel (Eszterházy Károly Egyetem, doktorandusz), Brezovszky Dorottya (Budapesti Corvinus Egyetem alapszakos hallgató), Cserni Zsuzsa (Budapesti Corvinus Egyetem alapszakos hallgató), Fülöp Lili Gyöngyi (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alapszakos hallgató), Halász Győző Mihály (Budapesti Corvinus Egyetem mesterszakos hallgató) és Horváth Anna (Budapesti Corvinus Egyetem mesterszakos hallgató).
A kutatás során azt vizsgálták a résztvevők, hogy a szakképzésben a szakmai ethosz jelenléte mennyiben befolyásolja a lemorzsolódást és a pályán maradást.
- ábra: Lemorzsolódás iskolánként
Az első ábrán jól látszik, hogy a lemorzsolódás legnagyobb része 9. osztályban történik. A szakközépiskolákban ez az arány kiugróan magas 20 %. Ennek az egyik oka az, hogy a diákok ekkor kerülnek be új iskolákba az általános iskola után és nehezen tudnak az új követelményekhez alkalmazkodni.
2- ábra: Bukási statisztika tárgyanként
A 2. ábrán láthatjuk, hogy a diákok legnagyobb számban matematikából és a szakmai elmélet tárgyból buktak meg 2019-ben. A kutatás vizsgálta a tankönyveket is, amiből a tudást a diákok megszerzik és amiből a szakmai ethosz elsajátítják. Kiderült, hogy például az elektrotechnika-elektronika szakképzésben nincs egységes tankönyv és sok esetben csak jegyzetből tanulnak.
A kutatás arra a konklúzióra jutott, hogy a szakképzés fejlesztésében a közismereti tárgyak iránti érdeklődést a szakmai tárgyakon keresztül érdemes felkelteni, valamint, hogy a szakképző intézményekben a szakmai elméleti tárgyak teljesítése kétszer olyan nehéz, mint a a gyakorlatiaké.
A rendezvényen résztevők a kutatási beszámoló után a Bridge to Benefits Mesterkurzusról hallhattak egy beszámolót, ami a BKIK egyik projektje, melynek során kkv-knak segítenek fejleszteni fenntartható működésüket, illetve környezeti és társadalmi hasznosságukat nagyvállalatok bevonásával.