Interjú Sörös Kármennel, a PTE Janus Pannonius Szakkollégiumának titkárával
szerző: Póta Krisztián
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és Budapesti Corvinus Egyetem együttműködése révén létrejött Kandó Klub keretében interjúkat készítünk szakkollégiumokkal az ország különböző részéből, hogy megismerjük az egyetemi hallgatók pályakezdési nehézségeiket, valamint, hogy ebben segítséget tudjunk számukra nyújtani. Az alábbiakban a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán működő Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium titkárával, Sörös Kármen Patríciával készült interjú leiratát olvashatják.
Pár mondatban mutasd be a szakkollégiumot. Mikor alakult? Milyen szakmai irányt képvisel?
A jogelőd szervezetünk 1981-ben alakult, mint első vidéki szakkollégium, azonban a rendszerváltás után ez megszűnt. A jelenlegi szervezet 2007-ben alakult újjá, mint Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium. Elsősorban közgazdaságtudományi, gazdálkodástudományi, valamint társadalomtudományi kurzusokkal foglalkozunk. Szakkollégiumoknak három alappillére: a szakmai, a közösségi és a társadalmi érzékenység. Ebből a három pillérből merítve készítünk programokat a mind a tagságunk számára, mind a hallgatók számára. Tagságunk kizárólag pécsi felsőoktatási szakképzésből (FOKSZ), alap- és mesterszakos közgazdász hallgatókból áll.
Van-e alumni követés?
Van egy szervezetünk a Végzett Pécsi Közgazdász Szakkollégisták Egyesülete (VPKSZE), akikkel szoros kapcsolatunk. Szoktak rendezvényeinken segíteni, idén a „Karrierhét” elnevezésű programunkon előadásokat tartottak a saját szakterületükről, amelyben meséltek az egyetemista, szakkollégista éveikről is. Belsős programokra, táborainkba is el szoktak jönni, meglátogatni minket.
Jellemzően milyen ágazatban, milyen pozícióban helyezkednek el a végzett hallgatók? Maradnak-e Pécsen a végzett hallgatók?
Döntően nagyvállalati, főleg a bankszektorban, Big4-oknál (tanácsadás, könyvvizsgálat, adózás), fintecheknél helyezkednek el a végzett szakkollégistáink. Illetve a valaha volt tagságunk közel 10%-a akadémia vonalon helyezkedett el.
Nem lehet ebben a kérdésben általánosítani, mert nagyon színes palettán helyezkednek el mind a szakkollégistáink, mind az egyetem hallgatói. Vannak, akik az ország különböző részeiről jönnek Pécsre tanulni és annyira megtetszik nekik a közeg, hogy itt maradnak, mivel egy nagyon élhető város és nagyon szeretjük mi is. Van, aki külföldben gondolkodik, ezért Budapesten tervezi az életét, mert nagyobb dobbantónak érzi. Számos hallgató választ más egyetemet a mesterszak elvégzésérre, de Pécsett is sokan jelentkeznek mesterszakjainkra az alapképzés után. Illetve a felsőoktatási szakképzés után is sokan folytatják tanulmányaikat az alapképzéseinken.
A vállalkozói kedv mennyire van benne a hallgatókban? Terveznek-e vállalkozni a későbbiekben?
Ez nagyon változó. Vannak, olyan végzett szakkollégista tagjaink, akik vállalkoznak, akár egyéni vállalkozóként, akár egy startup-ot indítottak. Ha hallgatókat nézem az egyetemünkön, nem kizárólagosan a szakkollégiumot, akkor az mondható el, hogy vannak, akik családi vállalkozást fognak átvenni vagy ambiciózus emberek, akik szeretnének vállalkozóvá válni. Vállalkozni vágyók kisebb arányban vannak, mint azok, akik alkalmazottként szeretnének, illetve fognak dolgozni.
Karunkon létezik a Simonyi Inkubációs Program. Ez egy kurzus, amit fel tudunk venni, de ha van konkrét ötleted azt is támogatják. Ez egy nagyon jó tréning arra, hogy milyen is az, amikor egy inkubációs programból egy start-upot fel kell fejleszteni és hogyan kell például egy pitch-et felépíteni. Illetve, hogy hogyan kell ténylegesen elindulni, erre nem feltétlenül ad konkrét választ. Karunkon működő szervezetek pedig támogatják a hallgatók elképzeléseit.
Mi lehet az oka, hogy viszonylag kevesen szeretnének vállalkozni?
Egy vállalkozáshoz legalább 2 dolog kell: tőke és ötlet. Valamelyik mindig hiányzik. A harmadik tényező, ami miatt kevesen vállalkoznak pályakezdőként a kockázat. Ebben szerepe van a „megfelelő tudás” hiányának is, hiszen nem értünk minden szakterülethez, ahhoz pedig ismeretségekre, kapcsolati hálóra lenne szükség
Hogyan tekintesz az egyetemi oktatásra? Hol lehetne e téren fejlődni?
Alapvetően a mi Karunkon az oktatás a gyakorlatorientáltság felé fejlődik, amelynek a hallgatók kifejezetten örülnek. Emellett azért vannak hiányosságok is, mint minden egyetemen. Nagyon sok a „zaj” körülöttünk és nem tudjuk megfelelően szűrni azokat az információkat, amikre szükségünk lesz a későbbiekben. Az egyik legnagyobb hiányosságnak a nyelvi készségek fejlesztését látjuk. Illetve hasznosnak találnánk, ha a szakokhoz tartozó informatikai szoftvereket, amelyeket később a munkánk során is használhatunk, már az egyetem alatt megismernénk.
Ez természetesen hallgató függő. Többféle hallgatói elvárás van a karunk felé, de összességében a kar megpróbál alkalmazkodni az átlag hallgatói igényekhez. Ezen felül a soft skillek fejlesztését tartanám fontosnak. Alapvetően elégedettek vagyunk az egyetemmel, mert mindent megtesznek a hallgatókért.
Milyen nehézségei vannak a pályakezdőknek?
Pályakezdő vállalkozóként, mint korábban említettem tőke és vagy ötlet hiánya az egyik legnagyobb nehézség. Egy nagyon jó ötlet elengedhetetlen, de a megfelelő szakmai tudás a legfontosabb, hiszen hiába van egy jó ötlet, ha nincs meg hozzá a megfelelő tudásunk az elkészíteni. Így, ha valaki családi vállalkozást vesz át, így abban az esetben is nagyon fontos, hogy elmélyüljön az adott témában.
Könyvtárunk ehhez tud segítséget nyújtani. Szakkollégiumunkban pedig lehetőség van bármilyen kurzust elindítani, ha az közgazdaságtani, gazdálkodástani, vagy társadalomtudományi témát ölel fel. Ennek kapcsán van egy minimum létszám limitünk, illetve a tagok szervezik a kurzusokat, amelyben segítjük őket.
Milyen jellegű kurzusok szoktak lenni a szakkollégiumban?
Ez félévente változó, mert minden félévben más-más kurzusaink vannak. Függ a szervezőktől, illetve a tagságunktól, hogy mire nyitottak. Az elmúlt félévben volt folyamatelemzés, makrogazdaságtan, mainstream közgazdaságtan, ökotudatossággal kapcsolatos és volt idegen szaknyelvi kurzusunk is.
Tud-e segíteni valamiben a diákszervezetnek a Kamara?
Jelenleg nem teljesen ismerjük a Kamara működését, mivel nem állunk semmilyen kapcsolatban. Szervezetünk számára a Kamara a szponzorációban, szakmai előadók biztosításában tudna segíteni.
Ami a vállalkozóvá válást elősegíthetné, az különböző vállalkozásokkal kapcsolatos programok, illetve a vállalkozáshoz szükséges ismeretekkel kapcsolatos ismeretek átadása. Ezen felül a Kamara segíteni tudna, hogy a különböző karok és szakok hallgatói megismerhessék egymást, ezáltal kialakulhatna egyfajta párbeszéd, amely a későbbiekben hasznossá válhat számukra. Úgy véljük, hogy a tudományágak találkoztatása egy kiaknázatlan terület maradt. A Kamara abban tudna segíteni a kezdő vállalkozóknak, hogy akár networking-gel kapcsolatos eseményeket szervez, ezzel elősegítve egy kapcsolati háló kiépülését, amellyel akár a „megfelelő tudást” tudja biztosítani a pályakezdő vállalkozóknak. A vállalkozó kedv növeléséhez hozzájárulna, ha a start-upokról hiteles képet festve megismerhetnénk az adott történeteket a vállalkozóvá válásuk útjáról, illetve a sikertelen projektekből is sokat lehetne tanulni, ez által valós képet festve a vállalkozói létről.