szerző: Szabó Dorottya, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Az alábbi adatok az Eurofound 2015-ös, munkahelyi körülményeket felmérő kérdőívéből származnak (European Working Conditions Survey)[1]. A kérdőívben feltett kérdések köre kiterjed többek között a munkavállalók fizikai munkakörnyezetére, a munkaidőre, a munkaintenzitásra, illetve a munkahelyi kapcsolatokra is. Az itt bemutatott adatok fókuszában ezúttal a munkahelyi kilátások állnak, amik mind munkaadói, mind munkavállalói oldalról nagy jelentőséggel bírnak. A munkaadók a jobb munkahelyi kilátások biztosításával erősíthetik a munkahelyi elkötelezettséget, illetve csökkenthetik a fluktuációt, a munkavállalók pedig biztonságosabbnak és stabilabbnak érezhetik munkahelyi státuszukat, ami különösen fontos a gazdasági visszaesések időszakában.
Az 1. ábrán a munkaszerződés típusainak arányai láthatók. Ezek alapján elmondható, hogy a határozatlan idejű munkaszerződések dominálnak, ami jogi szempontból a legbiztonságosabb forma a munkavállalók számára, azonban egyben a legrugalmatlanabb is. A V4-ek közül egyedül Lengyelországban magasabb a „Más vagy nincs szerződés” válaszok aránya az EU-27-hez képest. Habár az nem derül ki az adatokból, hogy az ezen választ adók közül mekkora azoknak az aránya, akiknek nincsen szerződésük, de talán elmondható, hogy a térség viszonylag jól teljesít a határozott munkajogi keretek biztosításában.
- ábra
Forrás: Eurofound, European Working Conditions Survey 2015[1]
A 2. ábráról leolvasható, hogy Ausztriában érzékelték a munkavállalók a legbiztonságosabbnak a munkahelyi státuszukat a kérdőív évében. Ausztrián kívül Szlovákia teljesített még jobban az EU-27 átlagánál ebben a kérdésben, Magyarország a V4-ek közt a második helyen végzett, de Romániától elmaradt. A munkavállalók biztonságérzetének növelése nemcsak az egzisztenciális és pszichés állapotukon segíthet, de a teljesítményük növeléshez is hozzájárulhat, ha biztosak lehetnek abban, hogy a munkavégzésüket nem fenyegetik esetleges tényezők. Az 1. és 2. ábra összehasonlítása alapján elmondható, hogy nem azonosak a jogilag biztonságosnak mondható szerződésekkel rendelkezők és azok aránya, akik biztonságban érzik munkavállalói státuszukat. Ebből következtethetünk arra, hogy a biztonságérzet csupán nem a jogi formából fakad, hanem egyéb tényezők is szerepet játszanak benne, mint például a munkaerőpiac iránti bizalom.
2. ábra
Forrás: Eurofound, European Working Conditions Survey 2015
A 3. ábrán azon válaszok megoszlása látható, melyeket megkérdezettek arra a kérdésre adtak, hogy munkájuk jó karrierkilátásokat biztosít-e. Érdekes, hogy azon országok (Ausztria, Szlovákia), melyek a munkabiztonság kérdésében jól teljesítettek, a karrierkilátások terén az EU-27 átlag mögött „kullogtak”, míg a térség többi országa az EU-27 átlagánál jobban teljesítettek. Nem egyértelmű, hogy ennek mi lehet az oka. Elképzelhető, hogy Ausztriában és Szlovákiában jellemzően a munkabiztonság megteremtésével kompenzálják a gyengébb karrierkilátásokat, de az is, hogy az átlagosan jobb előrelépési lehetőséget biztosító országokban a munkaadók a teljesítményelvet túlzott, kontrollálatlan versenykörnyezetben alkalmazzák, amiből az következik, hogy a munkavállalók félnek attól, hogy lemaradnak a versenyben, ami a munkájuk elvesztésével járhat. Fontos azt is megjegyezni, hogy minden vizsgált ország esetében magas az „Egyik sem” választ adók aránya, ami arra utalhat, hogy a munkavállalók maguk sem rendelkeznek karrierelképzelésekkel, így nem tudják megítélni munkahelyük nyújtotta lehetőségek értékét, ami azért is orvosolandó probléma, mert a tudatos karriertervezés segítheti a jobb életkilátásokat.
3. ábra
Forrás: Eurofound, European Working Conditions Survey 2015
A 4. ábra adatai azt mutatják, milyen arányban gondolták azt a megkérdezettek, hogy a felmondásuk esetén könnyedén találnának olyan munkát, ami a jelenlegi munkahelyüknek megfelelő fizetést biztosítana. A V4-ek az „Igen” válaszok terén mind lemaradtak az EU-27 átlagához képest, azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezekben az országokban a munkavállalók kevésbé bíznak a munkaerőpiacban. A nemleges válaszok arányát az is megnövelheti ezekben az országban, hogy nincsenek tisztában a munkaerőpiaci alkuerejükkel, vagy a munkalehetőségekkel. Ezt a feltételezést erősíti az is, hogy ezekben az országokban az „Egyik sem”, bizonytalanságot tükröző válasz aránya magasabb az EU-27 átlagánál. A munkavállalók ilyesfajta önértékelési problémája visszavezethető a versenyen alapuló, atomizál piacfelfogásra, ami helyett a korszerű, nyugati, kooperációra építő piacmodellre lenne szükség a térségben.
4. ábra
Forrás: Eurofound, European Working Conditions Survey 2015
Az Eurofound 2005 óta a negyedik European Working Conditions Survey-n dolgozik. A kérdőív léte, és a benne megfogalmazott szempontok és kérdések önmagukban egy gazdaságpolitikai szemléletváltás tükröznek. Már nem pusztán a munkaerőpiac egzakt mutatói érdekesek, hanem az is, hogy a munkavállalók mit gondolnak saját helyzetükről, és hogyan érzik magukat a munkahelyükön. A fent bemutatott adatok alapján arra következtethetünk, hogy a térségben alacsony a munkaerőpiacba vetett bizalom, ami a piaci tájékozódást segítő intézmények gyenge teljesítményére vezethető vissza. A jobb tájékozódás a munkavállalók nagyobb biztonságérzetéhez járulhat hozzá, illetve saját alkuerejüknek valós megítéléséhez, ami szintén csökkentheti a munkavállalói státusz elvesztésétől való félelmet.
[1] https://www.eurofound.europa.eu/data/european-working-conditions-survey
[1] A frissebb, 2020-ra vonatkozó kérdőív készítését és kiértékelését a koronavírus-járvány megnehezítette, a honlap információi szerint folyamatban van a közzététele.