A jövő háborúi

– mesterséges intelligencia, drónok és kiberfegyverek

szerző: Rozmán Tímea Krisztina, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Az elmúlt pár év történései alapján egyre sürgetőbbé válik az a kérdés, hogy merre tart a modern hadviselés. Ha az egyik legelterjedtebb példát hozzuk fel és megnézzük Izrael Hamász elleni „Guardian of the Walls” hadműveletét, az irány elég egyértelműnek tűnik.

A tavalyi örmény-azeri konfliktus kiemelkedő eseménye, a hegyi-karabahi háború, vagy a 2021-es májusi izraeli-Hamász konfliktus példájával élve nyilvánvalóvá válik, hogy a hadviselés igencsak hosszú utat tett meg a kezdetektől. Mindkét háborúban mesterséges intelligenciát (AI), drónokat és egyéb autonóm fegyverrendszereket vetettek be a harcoló felek, nevezetesen Örményország és Izrael. Az izraeli-Hamász konfliktus alatt végrehajtott „Guardian of the Walls” hadművelet, más néven az „Első AI háború” nem véletlen kapta ezt a nevet. Ez volt az első olyan konfliktus, ahol kiterjedten használtak szuperszámítógépeket, drónokat, rakétákat és önműködő harckocsikat. Ez a művelet már nem csupán humán tevékenységen alapult, hanem az csak kiegészítője lett a mesterséges intelligencián alapuló eszközöknek. Egy, a Jerusalem Postban megjelent IDF tiszttel végzett interjú során elhangzik az is, hogy a szárazföldi hadsereg vagy akár a légierő alkalmazása helyett a mesterséges intelligencia volt a kulcskomponens és az erő multiplikátora az Izraeli Védelmi Erők (IDF) számára. Ezen két példa a legjobb szemléltetés arra, hogy a hagyományos hadviselés korának régóta vége szakadt, elavulttá vált és ez meghatározó lesz a jövő háborúinak megvívása során.

A jövőt nem lehet soha pontosan megjósolni, de meg kell tenni a lehető legtöbbet annak érdekében, hogy fel tudjunk készülni a lehetséges kihívásokra. Ha elképzeljük, hogy mik lehetnek az összetevők – az biztos, hogy a mesterséges intelligencia lesz az egyik legfontosabb, mindemellett a következő világháborúban a meglévő fegyverplatformokon kívül a kiberfegyverek, a drónok, a készenléti lőszerek, a ballisztikus rakéták és az űrbe telepített műholdak is szerepelnek majd. A háború megvívásának módjában érzékelhető változás világosan látható a horizonton. Azért, hogy ezen változásokkal fel tudjuk venni a lépést, meg kell vizsgálni és át kell alakítani a kulcsfontosságú stratégiákat minden szektorban, de legfőképp a katonaiban. Az új dimenziók -mint a kibertér és az űr-, az új technológia és az újonnan megjelenő, eddig ismeretlen szereplők radikálisan megváltoztatják a jövő hadviselésének módját.

Az izraeli gyártmányú Harop lőszert, amelyet Azerbajdzsán használt Örményországban 2020-ban, tökéletes példája annak, hogy hagyományos fegyverek használata nélkül is lehetséges a pontos megsemmisítés, valamint arról, hogy ezek- a fizikai hatások mellett- komoly pszichés hatással vannak az ellenfélre.

Az USA a “terrorizmus elleni háború” részeként széles körben alkalmazott dróncsapásokat célpontok ellen. A legtöbben láttuk az ilyen támadásokról készült, a közösségi médiában széles körben elterjedt videókat. Az amerikaiak által különösen Afganisztánban és Irakban, valamint az IDF által a regionális háborúkban elért sikerek új dimenziót adtak a háború fogalmának, és hamarosan Oroszországban, Kínában, Törökországban, Pakisztánban és Indiában is megindult a kutatás és fejlesztés, valamint az ilyen fegyverek megszerzésének vagy birtoklásának folyamata. Ezen országok egyike sem akar lemaradni a hasonló képességekért folytatott versenyben. A közelmúltban Delhiben tartott Hadsereg Napja alkalmából rendezett felvonulás bizonyította India hajlandóságát és képességeit is.

De ez jelentheti-e azt, hogy a hagyományos háború napjainak vége? Egyértelműen kijelenthető, hogy még nem. A harckocsik, gépesített hadosztályok és a tüzérség továbbra is nagy szerepet fog játszani, de bevetésük és szerepük különbözni fog a már megszokottól. Az ellenség háborús potenciáljának megsemmisítéséhez többféle eszközre lesz szükség, beleértve a légierőt, a haditengerészetet és az űrbe telepített rendszereket, az AI-al az élen, de mindennek fontos kelléke (továbbra is) a hírszerzés marad.

Ahogy John Naisbitt is mondta, „Az irányzatokat és a trendeket, akár csak a lovakat, könnyebb abba az irányba lovagolni, amerre maguk is haladnak”. A jelenlegi trendeket látva úgy gondolják a hadtudósok és szakértők, hogy az előttünk álló háborúk kulcsfontosságú trendjei az AI, a drónok, a kiberfegyverek és a gyilkos alkalmazások (killer apps) széles körű használata, a megfigyelés világűrből történő irányítása és egy támadó képességekkel rendelkező védelmi ernyő létrehozása (Iron Dome-szerű képességek) és a halálos, autonóm robotok használata.

A világ gyorsan mozog, és vannak más aggasztó tendenciák is, mint például a kriptovaluta használata, amely lehetővé teszi a terroristák számára, hogy úgy utaljanak át pénzeszközöket vagy fizessenek fegyverek beszerzéséért, hogy ne legyen nyoma annak, hogy ki kinek fizetett, anélkül, hogy a jól bevált pénzügyi intézményeket, például a bankokat használnák. A világűrbe telepített műholdak és a navigációs berendezések egyszerre hasznosak és sebezhetők, és fontos szerepet fognak játszani a jövőbeli háborúban. A technológia ma már nem egyik változatról a másikra fejlődik, hanem ugrásszerűen halad előre, ahogyan azt Peter Warren Singer, egy kibernetikai szakértő nemrégiben kifejtette. A diszruptív technológiák gyorsan változtatják meg a világot. Nincs már nagyon messze az a nap, amikor egy újfajta háborús felhő borul ránk. A folyamat már elkezdődött, csak a jövő fogja megmutatni, hogy ezek közül a trendek közül melyik, és milyen mértékben fogja tovább változtatni a jövő háborúinak alakját.