Forrás: Doing the right thing or doing things right? The role of ethics of care and ethics of justice in human resource management of social enterprises, Solon Magrizos, Dorothea Roumpi (2021), Strategic Change. 2020;29:485–496.
szerző: Süle Ákos
A cikk arra a kérdésre keresi a választ, hogy az igazságos vagy a törődő etika vezérli-e inkább a társadalmi vállalkozásokat. A civil szférában más a környezet, mint a versenyben. Annak ellenére, hogy nekik is ugyanúgy törődniük kell vállalkozásuk sikerességével, a vezetők és beosztottak jellemzően törődőbb emberek, több hangsúlyt fektetnek az etikára, etikus működésre, ez pedig sokszor a HR eszköztárán keresztül jelenik meg bennük.
Az igazságos etika azt jelenti, hogy a szervezet tesz azért, hogy igazságos, egyenlő, pártatlan bánásmódban részesüljenek a vállalat munkavállalói. Az alapelveket szigorú szabályokkal erősítik meg, nem képeznek kivételt a munkavállalók egyéni igényei.
A törődő etika észleli az interperszonális oldalát is a problémáknak, a vállalati vezetők figyelembe veszik adott helyzet személyes kapcsolatok adta kontextusát. Például szociális és pénzügyi szempontok közötti döntésnél, ami a társadalmi vállalkozásoknál könnyen előfordulhat.
A kutatók a kérdés megválaszolására angol társadalmi vállalkozások HR vezetőivel folytattak le interjúkat. A megkérdezések során sokan hangsúlyozták az igazság, az egyenlő bánásmód, az univerzális szabályok és elvek fontosságát. De nyilatkozataik alapján morális dilemma esetén egy törődőbb álláspontot vesznek fel, tehát alapvetően inkább a törődő etika irányába tendálnak.
A törődő etika megvalósítása több HR eszközön keresztül valósul meg. Alapvetően egymással törődő beállítottságú embereket vesznek fel, ezáltal a törődő szervezeti kultúra kialakítása is egyszerűbbé válik. Mentorálási rendszereket építeni ki, hogy egymás igényeire jobban oda tudjanak figyelni. Olyan embereket vesznek fel, akik eleve társadalmi szempontból marginalizáltak, ezért kiszorulnak a hagyományos munkaerőpiacról, mint például régebben elítéltek, bűntényt elkövetők vagy mentális problémákkal küzdők.
Ezenkívül fontos jellemzőjük ezeknek a vállalatoknak a munkavállalók elismerése, önbecsülésük erősítése különböző formális és informális csatornákon keresztül. Sok figyelmet fordítanak az emberek meghallgatására, ennek fő alkotóelemei a befogadó környezet, diverzitás és a részvételi irányítás. Bátorítják az olyan szervezeti interakciókat, ahol a hierarchia háttérbe van szorítva, ezzel ösztönözve az őszinte beszélgetéseket.
Fontos, hogy ezeket a beszélgetéseket utána tettek is kövessék, például, ha valakinek gondja van, akkor kivehet egy hetet szabadságnak, és majd később ledolgozza, tehát rugalmasnak kell lenni. Szükséges még a transzparens kultúra is, ahol meghallgatják mindenki véleményét, nincsenek erős bürokratikus korlátok.
Összességében tehát el lehet mondani, hogy a társadalmi vállalkozások nagy részénél inkább a törődés etikája lelhető fel. A cikkben felsorolt HR eszközök és technikák segíthetnek más társadalmi és egyéb vállalkozásoknak abban, hogy hogyan alakítsanak ki egy befogadó környezetet, csatornázzák be mások véleményét és alakítsanak ki egy etikus, igazságos szervezeti kultúrát.