szerző: Vida Cecília
Szerettem a magyar irodalom órákat a gimnáziumban, valahogy éreztem, hogy a mesében én is benne vagyok, leszek egyszer. Persze az irodalom tanárunknak is nagy szerepe volt ebben, aki maga is műkedvelő író volt és a versek szépségéről egy órán keresztül képes volt lelkesen beszélni. Próbálta a 80-as években nyitogatni egy alföldi kisváros gimnazistáinak fülét, elméjét.
szerző: Szabó Dorottya
„Azok az – ázsiai, afrikai és latin-amerikai – országok, amelyek eddig szépen profitáltak a fellendülésből, lassan elkezdhetnek azon gondolkodni, mi is lesz velük ezután. A tehetős Nyugat legtöbb országában a lassuló növekedés persze már rég nem számít újdonságnak, mégis nagyon aggasztó, mert egyre jobban megbontja a korábbi társadalmi szerződést. Úgy tűnik, visszatérnek a Dickens korabeli nehéz idők, amikor a vagyonosok szembekerülnek az egyre elszigeteltebb nincstelenekkel.” – olvasható Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo közös, 2019-ben megjelent könyvének első oldalain (Banerjee & Duflo, 2021, pp. 13., saját kiemelés)[1]. A szerzőpáros a „korábbi társadalmi szerződés” alatt minden bizonnyal John Rawls, tágabb értelemben pedig a neokonzervatívok szerződéselméletét érti, miszerint a társadalmi, illetve vagyoni kiemelkedés mindaddig legitimált, míg abból a társadalom legrosszabb helyzetben lévő, legrosszabb kilátásokkal rendelkező csoportja is profitál.
Michael J. Hicks, Srikant Devaraj: The Myth and the Reality of Manufacturing in America
szerző: Pókász Zoltán István
A cikk a feldolgozóiparra jellemző amerikai trendeket mutatja be, a 2008-as gazdasági világválság hatásait alapul véve. A válság hatására – a legtöbb iparággal egyetemben – a feldolgozóipar is súlyos károkat szenvedett az Egyesült Államokban: az iparág volumenét csökkentette, és munkanélküliséget is okozott. Itt külön kiemelendő, hogy a fizikai munkások magas iparági aránya csak súlyosbította mindezt.
Lits Levente elemzése Fajgerné Dudás Andrea: No FOMO című kiállításáról (Godot Galéria)
Egy meghatározó kortárs alkotó, Fajgerné Dudás Andrea különös kiállítását[1] szeretném áttekinteni írásomban. A kiállítás – mindamellett, hogy a tőle elvárt pontossággal veszi számba a nőket körülvevő érzékelhető megannyi viszonyát – nem mindennapi módon mutatja be korunk társadalmi viszontagságait, és egy nőt, aki a pandémia mellett vállára kell, hogy vegye a világot, és művészetével tiltakozzon a közönnyel és az egyenlőtlenségekkel szemben. Megdöbbentő és határozott képeit rendezte sorba az október 21-től november 13-ig látható kiállításon a Godot Galériában.
szerző: Mihele Mihály András
A következő elemzés az OECD (2021) szociális és jóléti, nemzetközileg összehasonlítható statisztikáit alapul véve készült[1]. A felmérés nagyon széles skálán méri a társadalmi és gazdasági mutatókat, többek között vannak adatok az öregségi és az állami szociális kiadásokról programszintre bontva, de találhatók mutatók a munkaerőpiaci programokkal, a szegénységgel és a jövedelmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatban is. A továbbiakban 3 mutatót emelek ki, melyek a munkanélküliséghez kötődő adatsorokat szemléltetnek.
(eredeti cikk: Scott Neuman – Greg Myre: Hacks Are Prompting Calls For A Cyber Agreement, But Reaching One Would Be Tough)
szerző: Hordós Alex
2021 nyarán két zsarolóvírusos támadás érte az Amerikai Egyesült Államokat: májusban a Colonial nevű kőolajvezetéket, míg júliusban a JBS húsipari vállalat gyárát támadták meg ismeretlen hátterű hackerek. Az esetek a biztonságpolitikai megfontolásokkal összhangban egy nagyon is aktuális kérdést vetettek fel: miként lehetne szabályozni a nemzetközi kibertechnológia felhasználását?
szerző: Süle Ákos, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
A szerzők célja, hogy bemutassák a HR-rel foglalkozó akadémiai közeg hogyan tud reagálni a HR-t is érintő globális trendekre, milyen új megközelítések szükségesek ehhez. Véleményük szerint felmerül az aggodalom, hogy a jelenlegi elméleti keret nem képes befogadni a modern kori változásokat, trendeket.
szerző: Rozmán Tímea Krisztina, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Az elmúlt pár év történései alapján egyre sürgetőbbé válik az a kérdés, hogy merre tart a modern hadviselés. Ha az egyik legelterjedtebb példát hozzuk fel és megnézzük Izrael Hamász elleni „Guardian of the Walls” hadműveletét, az irány elég egyértelműnek tűnik.
T. Bathia cikke alapján
szerző: Boros Brenda
A cikkben egy HR szoftverrel foglalkozó cég vezérigazgatója számos HR trendet azonosít, amelyek valószínűleg a munkaerőpiacra nagy hatással lesznek az elkövetkezendő években a pandémiás helyzet után is. 2019-ben ugyan sok előrejelzés volt a 2020-as évre vonatkozóan, viszont a vírushelyzet miatt ezek közül egyik sem teljesült be, hiszen egy éles váltás következett a munkavégzés menetét illetően. Sokan úgy vélik a pandémiás helyzet örökre megváltoztatta a munka világát és hogy a következő években a HR szakemberek fő prioritásai között lesz az, hogy a munkavállalók egészségesek, elkötelezettek és produktívak maradjanak.