Horváth Anna, Homlok Dániel, Mátyás P. Balázs, Tóth Eszter és Varga Rebeka anyagaiból összeállította: Mihele Mihály András

A COVID-19 járvány alapjaiban rengette meg a világ társadalmait, számos korábban nem tapasztalható intézkedést kellett bevezetni, amelyek a mindennapi életet befolyásolták. A járvány során a munkaerőpiac is komoly válsággal nézett szembe, amin az egyes országok kormányzatai különböző megoldásokkal igyekeztek enyhíteni. Ennek megfelelően a Magyarország közvetlen térségében elhelyezkedő országok is igyekeztek beavatkozni a munkaerőpiac szabályozásán keresztül. Az alábbi szöveg[1] azt igyekszik bemutatni, hogy pontosan milyen intézkedések bevezetésére került sor és ezek hogyan befolyásolták a munkáltatók és a munkavállalók helyzetét.
Szlovákia
2020. április 2-án a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elfogadta a Munka Törvénykönyvét és bizonyos egyéb törvényeket módosító törvényjavaslatot. Ez a módosítás átfogóan szabályozza a Munka Törvénykönyve általános rendelkezéseit rendkívüli helyzet, veszélyhelyzet vagy rendkívüli állapot idején. Az ebben foglaltak határozták meg a következő hónapok munkáltatói és munkavállalói kötelezettségeket.
A munkáltató jogosult a munkavállalót otthoni munkavégzésre kötelezni, ha ezt a munka jellege megengedi. Ha a munkavállaló az illetékes hatóság határozata, rendkívüli helyzet vagy rendkívüli állapot kihirdetése miatt a munkáltató részéről a munkavégzés akadályozása miatt nem tud munkát végezni, átlagkeresete 80%-át az állam megfizeti, ami nem lehet kevesebb, mint a mindenkori minimálbér.
A munkáltatónak jogában áll rugalmasabban bejelenteni a műszakok munkabeosztását. A törvénymódosítás szerint elegendő 2 nappal korábban bejelenteni a műszakok munkabeosztását (normális esetben a munkáltató 1 héttel korábban értesíti a beosztásról a munkavállalókat). A munkavállalókkal való megegyezés alapján ez az időszak még rövidebb is lehet. A munkavállalóknak 7 nappal előre kell jelezniük azt, ha fizetett szabadságot kívánnak kivenni (normális esetben ez 14 nap). A tavalyi évről áthozott fel nem használt szabadságok esetén elegendő 2 nappal előre jelezni. Ezek az időszakok a munkavállaló beleegyezésével lerövidíthetők.
A munkáltató köteles felmenteni a távollévő munkavállalót, ha a munkavégzésben fontos személyi akadály – karantén vagy elszigeteltség, beteg családtag vagy gyermek gondozása – akadályozza. Az ilyen munkavállalónak a munkáltató nem fizet bérkompenzációt. Ezen akadály időtartama alatt a munkáltató az ilyen munkavállalót nem mondhatja fel (az elbocsátás elleni védelem érdekében a munkavállaló átmenetileg keresőképtelennek minősül). Az akadály elévülése esetén a munkáltató köteles a munkavállalót ugyanarra a munkahelyre, vagy ha ez nem lehetséges, a munkaszerződésnek megfelelő más munkakörbe beosztani.
Az országban bevezetett egyik további módosítás 1 hónappal meghosszabbította a válsághelyzetben lejárt munkanélküli segély igénybevételének támogatási idejét.
A járvány alatt támogatást ítéltek meg azon munkáltatók részére, akik a kormány döntése miatt bezárták vagy korlátozták vállalkozásukat, amely a havi átlagkereset 80%-a, 1100 euró/hó/fő összegig, valamint 880 euró/hó/fő összegig azon munkavállalók után, akiknek a munkáltató nem tud munkát beosztani. Továbbá az egyéni vállalkozóknak, akiknek árbevétele a szükségállapot alatt csökkent, maximum 540 euró/hó összegnyi támogatást nyújtott az állam.
Lengyelország
A lengyel kormány munkahely-megtartó rendszere egyaránt segítette a cégeket és a munkavállalókat, elsősorban azzal, egy könnyítettek a jogszabályi elvárásokon hasonlóan azokhoz az országokhoz, ahol a cégeknek gazdasági indoklást kell benyújtaniuk, hogy a cégek rövidített munkavégzést igényelhessenek, ellentétben más országokkal, ahol a cégek az egészségügyi válságra hivatkozhatnak, mint „vis maior” egy egyszerű nyilatkozattal.
A kormány elsősorban a vállalkozások méretétől függetlenül a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést igyekezett megteremteni, a 2020. április 3-án bevezetett elsősegély-program a beruházási hitelek és forgóeszközhitelek állami kezességvállalását célozta. Egy héttel később egy támogatási intézkedést vezettek be, közvetlen vissza-nem -térítendő támogatás formájában, amelynek célja a hitelek kamatainak részbeni fedezése volt, amelyet általában a hitelfelvevőnek kell viselnie. A programban a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt nehézségekkel küzdő nagyvállalatok vehettek részt.
A vállalkozások – méretüktől függetlenül – három hónapos támogatást igényelhetnek munkabeszüntetés vagy csökkentett munkaidő esetén. A támogatás a társadalombiztosítási járulékot fedezi, és a minimálbér 50-90 százalékát munkavállalónként a 2020-ban regisztrált forgalomcsökkenéstől függően.
Továbbá a munkavállalók biztonsága érdekében támogatta a kormány a távmunkát ahol lehetséges. A munkavállalónak jogában áll megtagadni a munkavállalói feladatait a munkavégzés helyén amennyiben egészségügyi oka volt és a távmunkát lehetővé tette a munkaköre. Azonban az esetekben, amikor nem lehetséges távmunka, de a dolgozó érdeke azt kívánja, akkor is jár a munkáltatónak bértámogatás, hogy a munkavállaló megőrizhesse munkahelyét.
A munkáltató három hónapig a minimálbér és a társadalombiztosítási járulékok 50%-ának megfelelő támogatásban részesül, és köteles az adott munkavállalónak az alapbér 50%-át — de legalább 100%-os minimálbér, ami 2600 PLN — fizetni.
A lengyel szabályozás szerint legfeljebb 9 főt foglalkoztató vállalkozások számítanak mikrovállalkozásnak. Az ő esetükben a társadalombiztosítási járulékot 3 hónapig fedezi a költségvetés. A valamivel nagyobb kkv-k esetébe — 10-49 főt foglalkoztató cégeknél — a társadalombiztosítási járulékok 50 százalékát a költségvetés fizeti.
A munkanélküli segélyt megközelítőleg 40 %-kal emelték, a munkanélküliség első 90 napja alatt illetve a “szolidaritási juttatás”-t nyújtottak azok számára 3 hónapig, akik 2020. március 15-e után vesztették el állásukat. A bevezetett változások jelentős része érvényes volt a külföldi munkavállalókra is, akiknek engedélyét meghosszabbították, hogy Lengyelországban maradhassanak.
Románia
2020. március 16-án a román elnök elrendelte a szükségállapotot és az iskolák zárvatartását is meghosszabbította. Ez számos román munkavállalónak problémát jelentett, ugyanis nem tudták hogyan megoldani a gyermekeik egész napos felügyeletét. Ennek következtében 2020. április 15-től 2021. június 30-ig hozott intézkedést az állam, mely értelmében amennyiben nem lehet a munkavállaló feladatait távmunkából ellátni fizetett szabadságot kötelesek adni neki, ha az iskolák rendkívüli körlülményekre való tekintettel zárva vannak és gyermekük legfeljebb 12 éves. A fizetett szabadságot csak az egyik szülő veheti igénybe. A szabadság ideje alatt a munkavállaló bérének 75%-ára jogosult, ez azonban nem haladhatja meg a bruttó átlagkereset 75%-át.
Romániában a Covid-19 a magánszektor több százezer vállalatát mélyen érintette. Kezdetben a vállalatok 37%-a csökkentette tevékenységét és 23% kényszerült teljes leállásra és a vállalatok ⅓-a volt a teljes csőd szélén. Ennek következtében egy 2020. március 15-től 2021. június 30-ig bevezetett intézkedés alapján azok a személyek, akik a koronavírus által váltak munkanélkülivé, olyan vállalatoknál dolgoztak melyek tevékenysége a szükségállapot következtében teljesen vagy részben szünetel, jogosultak az alapbér 75%-ának megfelelő kártalanításra,
2020. március 21-től május 15-ig bevezetett intézkedés értelmében kiterjesztették azoknak a körét, akik fizetett egészségügyi szabadságra mehetnek. Míg korábban ezt csak azok igényelhették, akik minimum 6 hónapja fizettek az egészségügyi biztosítórendszerbe, ezt ideiglenesen felfüggesztették és bármely munkavállaló mehetett fizetett betegszabadságra. A lehetséges egészségügyi szabadság időtartamát is megduplázták, a korábbi 90 napról 180 napra módosult.
A kormány 2020. június 1-től 2021. június 1-ig bevezetett intézkedéscsomagja a járvány következtében leginkább kiszolgáltatott rétegeket, az időseket és a fiatalokat hivatott segíteni. Ennek értelmében a feljebb megjelölt egy éves időtartam alatt a kormány fedezi a 16-29 éves és az 50 év feletti munkavállalók bérének 50%-át, akiknek munkaszerződése a szükségállapot idején szűnt meg. Ezen felül ugyanez érvényes azokra is, akik más Európai Unió tagállamokban dolgoztak, de munkaszerződésük járványügyi intézkedések következtében szűnt meg.
2020. november 6-tól 2020. december 31-ig vezették be a lépcsőzetes munkarend intézményét. Ennek keretében a munkáltatónak kötelessége munkavállalót távmunkára küldenie, azonban amennyiben ez nem lehetséges lépcsőzetes munkarendet kell alkalmaznia. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazottaknak egymástól eltolva, különböző időpontokban kezdődik munkaidejük, így nem alakul ki torlódás és tömeg a tömegközlekedési eszközökön.
A távmunkára való átállás miatt számos munkavállalónak növekedtek olyan járulékos költségei, mint például a villany és a fűtés. Ezzel egyidejűleg a vállalatok pedig pont hogy spórolni tudtak ugyanezen a téren, hiszen nekik ugyanezért nem kell fizetniük a távmunka következtében. 2021. január 1-től bevezetett intézkedés következtében a munkáltató fizetheti alkalmazottjának a távmunka során felmerülő költségeket, akár fűtést, áramot, bútort vagy technikai felszerelést egészen 400 RON-ig. Ezt az összeget az alkalmazott bérén felül fizetik, mentesül az adóktól és a vállalat éves profitjából vonódik le.
Összefoglalás
Összességében látható, hogy mind a munkavállalók, mind a munkáltatók támogatása előtérbe került a válság során, amely elősegítette a recesszió enyhébb lefolyását. A széles szolidaritás a kormányzatok részéről jól mutatja, hogy a jelen és a jövő gazdaságpolitikája számára az ember és kkv-k legalább annyira fontos egységet jelentenek, mint a legnagyobb multinacionális vállalatbirodalmak, mindez komoly elmozdulásként értékelhető a 2008-as válságkezeléshez képest.