Vida Cecília
A háztartás, a család a társadalom olyan elemi közössége, amelynek szerepe egyre jelentősebb a fenntartható társadalom megteremtésében. A környezetbarát, energiatakarékosan üzemeltethető, modern infrastrukturális hálózatokba bekapcsolt háztartás, otthon képes a tagjainak biztonságos életteret, munkahelyet, fejlődési teret biztosítani. Krízishelyzetben a háztartások minőségének, korszerűségének jelentőségét megmutatta a koronavírus-járvány, amikor az otthoni tanulás, munka minőségét alapvetően meghatározta az adott háztartás korszerűsége, hálózati kapcsolatai. Ezt felismerve világszerte a kormányzati programok egyik eleme lett a családok szociális megerősítése, a háztartások korszerűsítése, energiafelhasználásuk javítása, fenntarthatóbbá tételük, digitalizálásuk támogatása.
Ehhez kapcsolódóan a magyar családok, háztartások jövedelmi helyzetének ismerete a leggazdagabbak és a legszegényebbek jellemzőinek elemzése, a kritikus területek azonosítása hozzájárulhat a magyar társadalom elemi egységei, a háztartások ellenállóképességének fokozásához.
A decilisek vagy jövedelmi tizedek számított statisztikai mutatószámok, amelyek segítik a lakosság, a háztartások jövedelmi sajátosságainak a megismerését, a szociális különbségek azonosítását. Az elemzés ennek a statisztikának a sokszínűségére és jelentőségére hívja fel a figyelmet.
„A háztartás, a statisztikai számbavétel szerint, olyan személyek összessége, akik – függetlenül a rokoni kapcsolatoktól – közös jövedelmi, fogyasztói közösséget alkotnak, folyamatos életviteli költségeiket részben vagy egészben közösen viselik.” „A család szociológiai fogalma szerint olyan emberek közössége vagy több közösség kapcsolata, ahol a tagok között leszármazotti, házassági vagy örökbefogadási kapcsolat van és a családtagok egymással rendszeres, életvitelüket átszövő kapcsolatban vannak.” A két fogalommeghatározás rávilágít a háztartás és a család fogalma közötti különbségre. A közös háztartásban élők nem minden esetben vannak a társadalmi szabályok szerinti jogilag rendezett kapcsolatban, azonban az életvitelszerű együttélés vélhetően mindkét esetben megvalósul.
A jövedelmi tizedek statisztikai kalkulációjának sajátossága, hogy a háztartások éves jövedelméből indul ki. Akár egy-, két- vagy többszemélyes a háztartás, a tagok éves nettó jövedelmeit összeadja és felosztja a háztartás tagjaira egyenlő arányban. Ezek után a népességet az egy főre eső családi/háztartási jövedelem nagysága szerint sorba rendezi, majd a sokaságot tíz egyenlő csoportra osztja. Így kerül minden állampolgár, akár kereső vagy akár eltartott, a háztartása, családja egy főre jutó jövedelemének a nagysága alapján valamelyik jövedelmi csoportba, tizedbe. A jövedelmi tized kalkuláció megkülönbözteti a háztartások jövedelmének típusait. A számításba vett jövedelem lehet munkajövedelem, ami munkából vagy vállalkozásból származik és lehet társadalmi jövedelem: családi, gyermek utáni ellátások, munkanélküli és öregségi ellátások, egyéb ellátások, valamint egyéb jövedelem. A jövedelmi tizedek statisztikája figyeli a decilisbe tartozó háztartások átlagos létszámát is.
Az első tizedbe tartoznak a legalacsonyabb éves átlagos jövedelmű állampolgárok, a 10. tizedbe tartoznak a legmagasabb jövedelműek. A legszegényebb háztartások egy főre jutó éves jövedelmének csaknem tízszerese volt a legmagasabb jövedelműek éves jövedelme 2020-ban. Az első tizedbe tartozó állampolgárok olyan háztartásokban éltek, ahol az egy főre jutó éves átlagos nettó jövedelem összege 543 ezer Ft volt, megközelítőleg 45 ezer Ft havonta. A legmagasabb jövedelműek, a 10. tizedbe tartozó háztartások tagjainak éves átlagos jövedelme 5 millió 146 ezer Ft volt, havonta közel 430 ezer Ft.
Az egyes deciliseket jellemző adatok közül nemcsak a jövedelem nagysága mutat jelentős különbségeket, hanem a háztartások létszáma is. Az 1. ábra a tizedekbe tartozó háztartások átlagos létszámát mutatja 2020-ban, amelyről látható, hogy az első három jövedelmi tizedbe, tartozó háztartások átlagos létszáma 3 fő körül alakult. A legmagasabb jövedelmű tizedek, a 8-10. decilisekben található háztartások átlagos létszáma 2 fő közelében volt. Országos átlag szerint 2020-ban egy háztartásban 2,3 fő élt.
1. ábra: Háztartások átlagos taglétszáma jövedelemi tizedek szerint 2020-ban
Forrás: KSH 14.1.1.2. tábla
Az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban jellemzően átlagosan többen éltek, nagyobb létszámú háztartásokat mutat a statisztika, mint a magasabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező háztartásokban. A nagyobb háztartásokban vélhetően több eltartott, több gyermek volt. A jövedelem több családtagra oszlott el. A kisebb háztartásokban élők, egyedülállók egy főre eső keresete jellemzően a társadalmi átlagnál magasabb volt, ezeknek az aránya meghatározó volt a magasabb decilisekben. A háztartás méretének és az egy főre jutó jövedelem alakulásának statisztikai elemzése azt mutatta, hogy 2020-ban a család mérete 86%-ban meghatározta a háztartás jövedelmi pozícióját, egy főre jutó jövedelmének a nagyságát.
Magyarország lakosainak száma egy évtizeddel ezelőtt, 2010-ben, 10 millió felett volt valamivel, 2020-ra a népesség 244 ezer fővel, 9770 ezer főre csökkent. A népességfogyás a halálozás és a születések számának egyenlegéből adódik. (Feltételezve, hogy a halálozás az elemzett évek alatt deciliseket tekintve egyenletes, tartós tendenciákat követ.) A háztartások létszámának változását alapvetően a született gyermekek számának a változása határozza meg. Nem állandó a megfigyelt sokaság szerkezete, jövedelem alapján egyik évről a másikra egyik decilisből a másikba kerülhetnek családok, háztartások, de a megfigyelés szempontjából mégis állandónak tekinthető, hogy adott időszakban például a társadalom legszegényebb kategóriájába tartozó háztartások, családok milyen szerkezetűek, hány fő él együtt. Fontos szempont, hogy a létszámváltozást a sokaság egészére kell értelmezni.
A 2. ábra a háztartások, családok szerkezetének változását mutatja jövedelmi tizedenként 2010 és 2018 között.
2. ábra: Jövedelmi tizedenként a háztartások átlagos létszámának változása 2010 és 2018 között
Forrás: KSH 14.1.1.2. tábla
A 2. ábráról látható, hogy az időszak alatt, 2010 és 2018 között a legalacsonyabb jövedelmű háztartások létszáma csökkent leginkább, de megállapítható, hogy az átlagnál alacsonyabb egy főre eső jövedelmű tizedekben (a 2-4. decilisekben) is számottevő volt a háztartások létszámának a csökkenése. Azaz az alacsonyabb jövedelmi helyzetben lévő háztartásokban nem születtek meg azok a gyermekek, akik a természetes fogyást kompenzálnák. Az átlag feletti jövedelemmel rendelkező háztartásokban a családok mérete alig változott az időszak alatt, a 8-9. tizedbe tartozó háztartásokban némi létszámemelkedés volt tapasztalható.
A legszegényebb jövedelmi tizedekben a munkajövedelmek mellett a társadalmi szociális ellátásoknak meghatározó szerepük van. 2010-ben az első decilisbe tartozó háztartások jövedelmének 63%-át társadalmi ellátások tették ki, 2020-ra ennek aránya 46%-ra csökkent. A 2. ábrán látható változásokat alapvetően a gyerekszám csökkenése okozta, ami összefüggésbe hozható a családtámogatási rendszer 2010 óta bekövetkezett hangsúlyeltolódásával, a munkajövedelmekhez kötött kedvezményekkel. A legszegényebb családok jövedelmének mintegy 35%-át a családdal, gyermekkel kapcsolatos ellátások tették ki 2010-ben, 2020-ra ezeknek a támogatásoknak az aránya a legszegényebb háztartások jövedelmének 24%-a volt csupán.
Az eltelt tíz évben a családpolitika támogatási rendszerében megmaradtak az alanyi jogon járó juttatások, de a hangsúlyt a munkához, munkavállaláshoz kötött támogatási elemek kapták, illetve a rendszerben erősödtek a sokgyermekes családok támogatásai. Ezek közül a legfontosabb a családi adókedvezmények rendszere, ami a munkajövedelmek után jár, valamint az egyéb életkezdést, otthonteremtést támogató kedvezmények, amelyek előfeltétele eltérő hosszúságú munkaviszony (féléves vagy akár hároméves folyamatos munkaviszony).
A családpolitikában 2012-től a családi adókedvezmény folyamatos bővítése kapott hangsúlyt, majd 2015-től a nagycsaládosok, több gyermeket vállalók otthonteremtési kedvezményei kerültek fókuszba (CSOK). A 2017-től ismét csökkenő élveszületések száma szükségessé tette a támogatások elemeinek további bővítését. A kedvezőtlen demográfiai tendenciákat felismerve 2019. februártól hét pontos, többlépcsős Családvédelmi Akciótervet vezettek be (lásd 3. ábra), ami 2020-tól tovább bővült az otthonteremtési támogatások új elemeivel.
3. ábra: A Családvédelmi Akcióterv intézkedései
Forrás: https://csalad.hu/tamogatasok/
A Babaváró támogatás 2019 júliusától igényelhető, célja a fiatalok életkezdéséhez és otthonteremtéséhez való hozzájárulás. Minden házaspár, ahol a feleség 18 és 40 év közötti, és legalább valamelyik fél 3 év folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, 10 millió Ft kamatmentes, szabad felhasználású kölcsönt igényelhet. A kölcsön összegéből a második gyermek születésekor a tartozás 30%-a, a harmadik gyermek megszületése után a teljes tartozás elengedésre kerül.
Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) bővítése. A CSOK két részből áll: a gyermekek száma alapján egy vissza nem térítendő támogatásból és egy kedvezményes, 3%-os kamatozású hitellehetőségből. A CSOK meglévő és vállalt gyermekek után is igényelhető, ha a házaspár legalább egyik tagja 40 év alatti, rendelkezik 180 napos TB-jogviszonnyal. A vissza nem térítendő támogatás mértéke függ attól is, hogy új lakást vagy használt lakást vásárol-e a házaspár. A 2015-ben bevezetett CSOK 2019-ben új elemekkel bővült. A kedvezményes hitel összege két gyermek után 10 millió Ft-ra, három gyermek esetén 15 millió Ft-ra emelkedett és 2019. júliustól már használt lakás vásárlására és a falusi CSOK-ra is igénybe vehető kedvezményes hitel.
2021-től ÁFA-visszatérítés jár a CSOK-kal együtt: a saját erős építkezések esetén a számlák 27%-os ÁFA tartalmát legfeljebb 5 millió forintig visszatérítik. Szintén 2021-től bevezették a Többgenerációs Otthonteremtési támogatást, ami a tetőtér-beépítés, emeletráépítés esetén igényelhető.
Jelzáloghitel-elengedés 2019. júliustól a második gyermek születése után 1 millió Ft-ot, a harmadik gyermek után 4 millió Ft-ot, minden további gyermek után újabb 1-1 millió Ft-ot vállal át az állam.
Nagycsaládosok Autóvásárlási Támogatása: 2019. júliustól a három- vagy többgyermekes családok legalább hétüléses, új személygépkocsi vásárlásához 2,5 millió forint, de legfeljebb a vételár 50%-ának megfelelő vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek.
Négy- vagy többgyermekes anyák SZJA-mentessége: 2020-tól minden anya, aki legalább négy gyermeket nevel, vagy élete során négy vagy több gyermeket szült és felnevelt, élete végéig teljesen mentesül a jelenleg 15%-os személyi jövedelemadó megfizetése alól.
Nagyszülői GYED bevezetése: 2020-tól a még nem nyugdíjas nagyszülők is jogosulttá válhatnak gyermekgondozási díjra (GYED), ha vállalják, hogy részt vesznek unokájuk gondozásában, nevelésében, amíg a szülők dolgoznak.
Bölcsődefejlesztési program: a kisgyermekes anyák munkába állásának elősegítése érdekében 2022-re a bölcsődei férőhelyek számát a 2018. évi 48 ezerről 70 ezerre bővíti a kormány.
Az Otthonfelújítási Kölcsön 2021. februártól igényelhető, azokat segíti, akiknek nincs elegendő pénze az otthona felújításához. A kedvezményes kölcsön 6 millió Ft, maximum 10 évre, 3%-os kamattal. A felújítási kölcsönt azok igényelhetik, akiknek van legalább egy gyermekük és megfelelnek a hitelbírálat szempontjainak.
A 2019-től bevezetett családpolitikai intézkedések, valamint a 2020-tól tovább bővült otthonteremtési támogatások következtében a születések száma ismét emelkedni kezdett. A 2019-2020 alatt az egyes jövedelmi tizedekbe tartozó háztartások létszámának bekövetkezett változását mutatja a 4. ábra.
4. ábra: Jövedelmi tizedenként a háztartások átlagos taglétszámának változása 2018-ról 2020-ra
Forrás: KSH 14.1.1.2. tábla
Az eltelt két év alatt a háztartások létszámadatainak változása azt mutatja, hogy a társadalom középrétegeit elérték a családpolitikai támogatások. A 3-6 decilisbe tartozó háztartások létszáma emelkedett. A legszegényebb háztartások létszáma tovább csökkent. (A fenti adatok tartós tendenciák, következtetések levonására kevésbé alkalmasak, mert 2020-ban a koronavírus-járvány a korábbi időszaktól eltérő halálozási adatokat okozott.)
A népesség és a háztartások létszámváltozása alapvetően meghatározott a demográfiai tendenciák által. Az elemzésben bemutatott háztartások, családok átlagos létszámának alakulását decilisenként 2010 és 2020 között az 5. ábra mutatja. Az ábrán látható a legszegényebb háztartások létszámának csökkenése. Ez azt mutatja, hogy az elmúlt tíz évben a családpolitikai támogatások nem érték el a legszegényebb családokat. Azokban a háztartásokban, ahol a családi jövedelemnek meghatározó részét jelentették a szociális ellátások, a család- és gyermeknevelési támogatások, az 1. és 2. jövedelmi tizedben, a munkához, munkaviszonyhoz kapcsolt családtámogatási eszközök kevésbé jelentettek segítséget, a gyerekek száma ezeben a családokban drámaian csökkent.
Az 5. ábra azonban azt is mutatja, hogy a munkával, munkaviszonnyal rendelkező háztartások a családtámogatásokat igénybe tudták venni, a 3-10. jövedelmi tizedekbe sorolt háztartások létszáma alig változott az időszak alatt, azaz a született gyermekek pótolták a természetes fogyást.
5. ábra: A háztartások létszámának változása 2010 és 2020 között jövedelmi tizedenként.
Forrás: KSH: 14.1.1.2. Háztartások és személyek száma jövedelmi tizedek szerint
A nehéz sorsú gyermekek, szegény családokba született fiatalok oktatása, képzése, társadalmi integrációja, szocializációja komoly erőforrásokat, energiákat köt le, türelmet, társadalmi együttműködést igényel. Attól, hogy a legszegényebb családokban kevesebb gyerek születik, nem tűnik el a társadalmi integráció követelménye. Fontos a családpolitikai támogatási rendszer elemeinek bővítése, a társadalmi felzárkóztatás biztosítása a családpolitikai támogatásokhoz való hozzáférésen keresztül is.