„A helyzet kezelésére a korábbi eszköztárakból a bizalomerősítés lehet a megoldás.”

Interjú dr. Kovács Zoltán alezredessel, a Mesterséges Intelligencia kutatás vezetőjével

A Mesterséges Intelligencia (MI) és más technológiák jelentős mértékben átalakították a jelenlegi gazdasági és társadalmi rendszereket. E változások értékelése, elemzése, az ehhez szükséges alkalmazkodás vizsgálata alól egyetlen ország sem vonhatja ki magát, hiszen az új technológia feltételezi a részvételt a technológia alkalmazásában. A helyzet jobb megértése érdekében a Honvédelmi Minisztérium átfogó, külső kutatók által támogatott hároméves kutatási programot indított, amelynek vezetője dr. Kovács Zoltán alezredes. Őt kérdeztük a kutatásról.

Bottle and Fishes c.1910-12 Georges Braque 1882-1963 Purchased 1961 http://www.tate.org.uk/art/work/T00445

Olvass tovább

Mennyi ember és milyen vezetés szükséges egy cégnek ahhoz, hogy sikeresen tudjon változni, átalakulni?

Forrás: How many people are really needed in a transformation?
Laura London, Stephanie Madner, Dominic Skerritt (2021), McKinsey Quaterly, Issue 4

szerző: Süle Ákos

A koronavírus által teremtett környezetben gyakoriak a drasztikusabb környezeti változások, amikre meg kell tanulniuk reagálni a vállalatoknak, át kell gondolniuk, hogy milyen keretek között végzik a tevekénységeiket. Felbukkanhatnak új versenytársak, akár az egész működési modelljüket újra kell tervezniük. A cikk azt vizsgálja, hogy egy vállalatnak mennyi munkavállalóra van szüksége a sikeres változásmenedzsmenthez, illetve átalakulási folyamatokhoz, és milyen környezetet kell megteremtenie, milyen intézkedéseket kell tennie, hogy minél sikeresebb legyen a folyamat.

Olvass tovább

“Nem tudják a fiatalok, hogy mennyi lehetőség van az agráriumban”

Interjú Borda Áron doktorandusszal, az Agribusiness Egyesület Oktatási kapcsolatokért felelős alelnökével

szerző: Horváth Anna

Borda Áron alapszakon gazdaság és vidékfejlesztés szakon, mesteren pedig vállalkozásfejlesztés szakon végzett, a Corvinus Agribusiness alelnöke. Jelenleg a BCE doktori képzésében vesz részt, tématerülete a magyar agrár startupok ökoszisztémája, ebben a kontextusban osztotta meg véleményét a magyar agrárium jelenlegi helyzetéről.

Olvass tovább

Az oktatás és a munkaerőpiac összehangolása

OECD – Helping young people navigate the future of work c. podcast alapján

szerző: Pókász Zoltán

Az oktatás, mind a középfokú és a felsőoktatás, egyfajta deficittel rendelkezik a munkaerőpiacra való felkészítésben. Minden tudományterületen kisebb-nagyobb szakadék tátong a formálisan elsajátított tudásanyag és a gyakorlatban alkalmazható ismeretek között. Mindezt jól mutatja, hogy az OECD kérdőíve alapján a diplomások minél több munkatapasztalattal rendelkeznek, annál kevésbé értékelik retrospektíven az egyetemi oktatást. Milyen okra vezethő vissza ez az eltérés az akadémiai szféra és a munkaerőpiac között? Súlyosbította-e az ebbéli aggályokat a koronavírus-járvány?

Illusztráció egy 14. századi kéziratból, amin a párizsi egyetem doktorainak ülése látható

Olvass tovább

A felszabadított munka problémájához

Hozzájárulás a szakmai párbeszéd folytatásához

szerző: Csontos Tamás

A fejlődésgazdaságtan.hu hasábjain pezsgő szakmai vita bontakozott ki a munka fogalmával, illetve a munka és szabadság nexusával kapcsolatban. Ezen diskurzus kiújulása Lits Levente nevéhez fűződik, aki nemrég megjelent hozzászólásában a Balogh Attila és Baranyi Dániel által írt vitaindító esszére és az én ehhez fűzött gondolatfoszlányaimra reagált. Jelen írásomban Lits Levente felvetéseire reflektálnék, hozzátéve, hogy a Balogh Attila és Baranyi Dániel által jegyzett választanulmány felvetett gondolatai is tovább formálták nézeteimet.

Olvass tovább

A szakma szeretete

szerző: Szabó Dorottya

Ahogy arról korábban írtunk, 2021-ben felütette a fejét a nagy lemondási hullám (Great Resignation) jelensége, ami alapvetően az Egyesült Államokat jellemezte, de Európát is elérte. 2021 második felében a felmondó munkavállalók száma korábban nem látott ütemben nőtt az Egyesült Államokban, ami komoly munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémákat okozott egyes ágazatokban. A jelenség kapcsán a nemzetközi sajtó elsősorban azt emelte ki, hogy a felmondó munkavállalók – nagyrészt a koronavírus járvány hatására – felismerték, hogy a munkaerejük nincs kellően megbecsülve, illetve hogy megvan a lehetőségük arra, hogy munkahelyet váltsanak.

Olvass tovább

Thomas Mann: A varázshegy (részlet)

Thomas Mann

„Hans Castorp megjegyezte, s olyan hivatás után nézett, amellyel megállhatja a helyét önmaga és az emberek előtt. És amikor végre választott – az öreg Wilms ösztönzésére történt, a Tunder és Wilms cég főnökének ösztönzésére, tudniillik a vasárnap esti whist-parti közben azt ajánlotta Tienappel konzulnak, hogy Hans Castorp tanuljon hajóépítést – milyen jó ötlet – és lépjen be hozzá, akkor ő majd szemmel tartja a gyereket -, tehát amikor végre pályát választott, akkor igen nagyra becsülte hivatását, és azt tartotta róla, hogy átkozottul bonyolult és megerőltető, de ennek fejében legalább értékes, fontos és nagyszerű hivatás, s az ő – Hans – békés személyéhez mindenesetre jobban illik, mint Joachim Ziemssené, boldogult anyja mostohanővérének fiáé, aki tudniillik mindenáron katonatiszt akart lenni. Amellett Joachim Ziemssennek mindig gyenge volt a tüdeje; igaz hogy talán épp ezért alkalmas számára efféle szabadtéri elfoglaltság, amellyel úgyszólván nem jár semmiféle szellemi munka és erőfeszítés – gondolta magában Hans Castorp enyhe megvetéssel. Mert a munkát mindenekfölött tisztelte, respektálta, noha ő maga könnyen kifáradt belőle.

 Visszatérünk előbbi feltételezésünkre; tudniillik arra céloztunk, hogy a korszak hatása az egyéni életre az embernek még fizikumára, szervezetére is átterjedhet. Hogyne tisztelte volna Hans Castorp a munkát! Természetellenes lett volna, ha nem tiszteli. A dolgok állása szerint feltétlenül és a legnagyobb mértékben tisztelnie kellett, rajta kívül voltaképp nem is volt semmi tisztelnivaló, a munka volt az az elv, mely szerint az ember megállta vagy nem állta meg a helyét, a munka volt a kor abszolútuma, úgyszólván önmagát válaszolta meg. Hans Castorp tisztelete iránta tehát vallásos jellegű volt, és – már amennyire ő maga tudta – feltétlen és kétségbevonhatatlan. Más kérdés azonban, hogy szerette-e; mert szeretni nem tudta, akármennyire tisztelte, mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy nem tett jót neki. A megfeszített munka idegeit tépázta, csakhamar kimerítette, s őszintén beismerte, hogy voltaképp sokkal jobban szereti a szabad időt, a kötetlent, amelyen nem csüngenek a fáradalmak ólomsúlyai, az időt, amely nyitottan terülne elébe, nem tagolva fogcsikorgatva leküzdendő akadályokkal. Ez az ellentmondás a munkához való viszonyában igazából feloldásra vár. Úgy volt-e vajon, hogy teste, valamint szelleme – elsősorban szelleme és azon át teste is – szívesebben, kitartóbban hajlott volna a munkára, ha lelke mélyén, ott, ahol maga sem ismerte ki magát, hinni tud a munkában mint feltétlen értékben s mint önmagát megválaszoló elvben, és ha ebben a hitében megnyugvást talál? Ezzel ismét felvetődik Hans Castorp középszerű vagy több-mint-középszerű voltának kérdése, melyre azonban nem akarunk határozottan válaszolni. Nem célunk, hogy dicshimnuszokat zengjünk Hans Castorpról, s ezért megengedjük azt a feltételezést is, hogy a munka csak éppen útját állta valamelyest a Maria Mancini[1] csorbítatlan élvezetének.”


[1] A Maria Mancini Mountain Cigar egy kedvelt szivarmárka volt a XX. század elején.

(gyűjtötte Szabó Dorottya)

Szakmai párbeszéd a szabadság és munka viszonyáról

Néhány héttel ezelőtt jelent meg Balogh Attila és Baranyi Dániel írása Szabadság és munka címmel. (https://fejlodesgazdasagtan.hu/2021/06/24/szabadsag-es-munka/) Az írásra néhány héttel később Csontos Tamás írt egy vitacikket https://fejlodesgazdasagtan.hu/2021/07/16/gondolatok-balogh-attila-es-baranyi-daniel-szabadsag-es-munka-cimu-esszejerol/) A téma fontosságát és a vitaindító cikk gondolatgazdag jellegét is mutatja, hogy újabb írás érkezett a szerkesztőségbe Lits Leventétől. Ezt és Balogh Attila – Baranyi Dániel erre adott válaszát is közöljük az alábbiakban.

A vita nem csak azt bizonyítja, hogy ez a téma alapvető és ma már megkerülhetetlen, olyan formációelméleti kérdéseket vet föl, a kapitalizmus és a jogállam közötti különbséget, amit tisztázni kell, hanem azt is, hogy a honlap körül szellemi közösség épült és épül, ami minden folyóiratnak, honlapnak, könyvnek végső soron a célja. Ez ad ösztönzést ahhoz, hogy minden olvasónkat buzdítsunk arra, hogy ossza meg gondolatait, akár vitacikk, akár önálló szöveg formájában.

Anselm Feuerbach: A lakoma, 1869

A szerkesztőség

Olvass tovább

A munkaerő kommodifikálása és annak emberéletet követelő hátrányai

Forrás: HRM and the COVID-19 pandemic: How can we stop making a bad situation worse?

Mark Butterick, Andy Charlwood (2021), Human Resource Management Journal

szerző: Süle Ákos

Odüsszeusz találkozik Eumaiosszal, vörösalakos vázakép

A cikk írói szerint bizonyos munkakörökben dolgozó munkavállalók áruként való kezelése (a továbbiakban kommodifikálása), azaz nem embernek való bánásmódban részesítése szerepet játszott abban, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek, és egyesek számára az egészségügyi kockázatok nőttek a pandémia alatt. Szerintük ebben a folyamatban a HR tudomány is szerepet játszik. Nagy hangsúlyt kapnak az olyan normatív HR modellek, amik a kommodifikálásra ösztönöznek és ezek nem részesülnek a megfelelő etikai kritikában azzal kapcsolatosan, hogy alkalmazásuk milyen következményekkel jár a munkavállalók számára.

Olvass tovább

“A művelet elvégzőjének tudnia kell, hogy egy rendszerben mozog.”

Interjú Varga Péterrel, a Millefolium Stratégia Kft. ügyvezetőjével folyt, aki az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások SZövetségének (IVSZ) agrármunkacsoport vezetőjeként a Digitális Agrárstratégia (DAS) felelőse.

forrás: ivsz.hu

szerző: Horváth Anna, doktorandusz, PTE

A beszélgetés Varga Péterrel, a Millefolium Stratégia Kft. ügyvezetőjével folyt, aki az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások SZövetségének (IVSZ) agrármunkacsoport vezetőjeként a Digitális Agrárstratégia (DAS) felelőse is egyben. Az interjúban elsősorban a magyar agrár környezetről, illetve a magyar agrárium jövőjéről beszélgettünk.

Olvass tovább