szerző: Mihele Mihály András
A XXI. század minden kétséget kizáróan különbözik az ezt megelőző évszázadoktól, hiszen ez lesz az első olyan század, amelyben – többek között – valóban lehetőség nyílik a tudásalapú társadalom megteremtésére. Mint ilyen, az oktatás helyzetének vizsgálta kiemelt jelentőségű, ha meg szeretnénk birkózni a jelen és a jövő által elénk állított kihívásokkal és sikeresen kívánunk bekapcsolódni a globális együttműködés keretrendszerébe.
A következő elemzés az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolatát kutatja, egészen pontosan az általános és a középiskolákban tapasztalható lemorzsolódás[1] és a munkanélküliség 2019-es helyzetét igyekszik röviden bemutatni. Ezt szemlélteti az 1. ábra is, amelyhez a felhasznált járási szintű oktatási adatokat a Közoktatási Információs Rendszer – Oktatási Hivatal (KIRESL2) szolgáltatta, míg a munkanélküliségi adatok a KSH adatbázisából származtak.
1. ábra
Forrás: KIRESL2 és KSH adatok lapján saját szerkesztés
Megjegyzés: A főváros értékei és továbi 3 outlier nem szerepel az ábrán
A két változó közötti korrelációs együttható értéke 0,31[2] lett, ami viszonylag gyenge együttmozgásra utal. Ebből adódhat az a következtetés, hogy a munkaerőpiaci teljesítmény és a lemorzsolódás között nincs szoros kapcsolat, aminek oka valószínűleg a közmunka program és egyéb foglalkoztatási formák.
A lemorzsolódás országos átlaga 14,81%-os értéket mutatott (az ábrán pirossal jelölve), míg a munkanélküliség 5,01%-os értéken állt (az ábrán zölddel jelölve). A vizsgált adatok esetében ezeknek a segítségével négy „alcsoportot” különböztethetünk meg. Egyfelől vannak az országos átlagnál alacsonyabb munkanélküliségi mutatóval jellemezhető járások melyek lehetnek alacsony vagy magas lemorzsolódásúak, és vannak az átlagnál magasabb munkanélküliséggel súlytott területek, ahol szintén találkozhatunk alacsony és magas lemorzsolódási értékekkel. Az egyes alcsoportokra vonatkoztatott értékeket az 1. táblázat tartalmazza.
| Munkanélküliség | Lemorzsolódás | Lemorzsolódás értéke (%) | Munkanélküliség értéke (%) |
| Alacsony | ALACSONY | 9,43 | 3,09 |
| Magas | ALACSONY | 10,45 | 7,68 |
| Alacsony | MAGAS | 22,71 | 3,11 |
| Magas | MAGAS | 26,25 | 8,48 |
Ha területileg vizsgáljuk az egyes alcsoportokat, akkor az következő a jellemző megoszlás. A mindkét vizsgált változó esetén az országos átlagnál jobban szereplő területek leginkább a megyei jogú városok járásai és azok vonzáskörzete. Az ellentétes (magas – magas) felosztáshoz tartozó járások általában az ország legszegényebb, északi területein találhatók. A köztes csoportok esetén nehéz konkrétumot megfogalmazni, az ezekhez tartozó járások vegyes megoszlást mutatnak a korábbi két csoport által nem lehatárolt területeken, bár a magas munkanélküliség – alacsony lemorzsolódás gyakrabban fordul elő az ország délnyugati régióiban.
Ez a fajta megosztottság és területi koncentráció arra enged következtetni, hogy a munkaerőpiaci kilátásokat nagyban befolyásolják az iskolák falain túl található tényezők, nem csak és nem elsősorban a tanulók teljesítménye határozza azt meg. Lehetséges továbbá, hogy a jó foglalkoztatottsági mutatók elfedik a termelékenységi problémákat. Egyes járásokban a magas foglalkoztatottság jobb iskolai teljesítménnyel párosul, ez az oktatási rendszer és a munkaerőpiac közötti sikeresebb együttműködés jeleként is értelmezhető. Ugyanakkor más járásokban a kettő egymással szemben mozog, vagyis az oktatási rendszer gyengeségeit a munkaerőpiac kell hogy korrigálja. Ennek fényében további kutatási kérdés lehet azoknak az eszközöknek a megtalálása, amelyek előmozdítják a harmonikusabb együttműködést.
[1] A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. § 37. pontja értelmében – az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé.
[2] A főváros értékei a számítások során nem kerültek felhasználásra