Interjú Borda Áron doktorandusszal, az Agribusiness Egyesület Oktatási kapcsolatokért felelős alelnökével
szerző: Horváth Anna
Borda Áron alapszakon gazdaság és vidékfejlesztés szakon, mesteren pedig vállalkozásfejlesztés szakon végzett, a Corvinus Agribusiness alelnöke. Jelenleg a BCE doktori képzésében vesz részt, tématerülete a magyar agrár startupok ökoszisztémája, ebben a kontextusban osztotta meg véleményét a magyar agrárium jelenlegi helyzetéről.
„Az agrárium problémáit nem az agráriumból érkezők fogják megváltani. Más szemléletmódra is szükség van.” Az ágazat alapvető problémája a szűk látásmód: egy-egy problémát nem csupán az agrárium szempontjából kell megvizsgálni, hanem sokkal szélesebb spektrummal. Az agrár szakemberek tudása szükséges, azonban nem biztos, hogy az ötlet tőlük fog érkezni. Két út prognosztizálható: a koncentrálódás és a kis gazdaságok (kézműves termékek, kosárközösségek stb). Az előbbihez nem feltétlen kell emberi erő, az utóbbihoz mindenképp.
Ebben az új környezetben a kisgazdaságok mindenképp meg fognak maradni: egyrészről képesek olyan minőséget előállítani, amelyre a nagy volumenű termelés nem képes, másrészről olyan támogatási háttérrel és lobbierővel rendelkeznek, amely képes őket életben tartani. A támogatási rendszer egyik oldalról biztonságot ad a termelőknek, azonban magában hordozza azt is, hogy felső szintekről érkezik a fejlődési kényszer, nem piaci alapon fejlesztenek a gazdák. Emellett ezek nagyon tőkeigényes befektetések is, ami tovább nehezíti a gazdák dolgát.
A kisebb gazdaságok mellett egyre elterjedtebbek a startupok is a magyar piacon. A magyar agrárium startupjai sok esetben nem is definiálhatók startupként. Habár az ötlet és a megvalósítás startup-szerű, annak hatása azonban nem lesz globális. Emellett vannak olyan magyar kezdeményezések, amelyek valóban hatást tudnak gyakorolni a globális piacon is: fontos ebben, hogy az alapítóknak milyen tapasztalatai vannak, ismerik-e a startup-környezetet, mennyire tudatosan keresik a partnereiket. Több területen is működnek startupok, mind az állattenyésztés, mind a növénytermelés terén jelen vannak szoftverekkel, okoseszközökkel.
A szakképzés területén az új technológiák oktatása nehezen tud megjelenni: egy-egy gép több százmillió forint, aminek a meglétét nem lehet biztosítani a szakközépiskolákban. Ez a technológia azonban vonzó lehet a fiataloknak, hiszen modern, csúcstechnológiával felszerelt eszközökről van szó. Ezekhez szükséges szakember hiányok már jelenleg is érzékelhető. Több területen is elindult az emberi munkaerő kiváltása, azonban munkavállaókra mindig szükség lesz.
A felsőoktatás ebből a szempontból szerencsésebb helyzetben van: már jelentek meg olyan törekvések, amelyek teret kívánnak adni a gazdasági-műszaki szereplők kapcsolódásának és az innovatív ötletek kibontakoztatására. A Corvinus Agribusiness keretein belül is jöttek létre ilyen startup csapatok. Rengeteg olyan hallgató került elő, akik alapvetően nem vidékfejlesztés vagy agrár vonalon indultak el a tanulmányaikban, de van ilyen jellegű kötődésük. Van agrár érzékenyítés, van, hogy ebben a környezetben tud találkozni például egy mérnök és egy állatorvos, amiből megszületett start-up.
A kapcsolatteremtés a munkaerőpiacra is kiterjed: vannak olyan cégek, amelyek a szervezeten keresztül találnak munkaerőt – egyfajta innovációs hub-ként működik a szervezet. Jó példák erre az Agribusiness Konferencia, amely érinti az agráriumban mozgó fiatalok érdeklődési területeit. Ez főként felsőoktatás és az agrárium business része. 2019-ben a konferencia a Groupama Arénában volt, 200 fő részvételével. Az Agritech Summit főként agrár startupokról szól, sok cégvezető vesz részt a rendezvényen. 2021-ben is volt Agribusiness Konferencia, ahol több mint 100 fiatal volt jelen. A felsőoktatás terén vannak olyan rendezvények, amelyek elősegíthetik az agráriummal foglalkozó fiatalok fejlődését, bevonását. Ilyen az Agrovirtus, amely egy agrár témájú esettanulmányi verseny. Az agráriumban jártas hallgatók menedzsment skilljei sokszor gyengék, ezért fontosak elsősorban az ilyen események.
A digitalizáció itt van velünk: a robotok elterjedése kikerülhetetlen folyamat, hiszen a jelenlegi munkaerő nem elégíti ki az agrárium igényeit. Az átállásban fontos szerepet játszanak a költségek és az agrárium mellett a feldolgozóipar összehangolt fejlesztései is. Nem feltétlen a startupok fogják megváltani a világot, de mindenképpen motiváló hatást gyakorolnak környezetükre. Nem tudják a fiatalok, hogy mennyi lehetőség van az agráriumban és a startupok hozzájuk is közelebb tudják hozni ezt az ágazatot. Az erre történő érzékenyítést kiskorban kéne elkezdeni: élményszerűen megismertetni velük, akár már óvodában az agráriumot – sok szakma kapcsolódik az agráriumhoz: biológus, könyvelő, marketinges stb., ennek megismertetése a fiatalabb generációkkal pozitív hatással lenne az ágazatra.