Milyen módon érdemes szívességet kérni?

Forrás: Need a Favor? Research Suggests It’s Best to Ask In Person
Mahdi Roghanizad, Vanessa Bohns (2021), Harvard Business Review

szerző: Süle Ákos

A táv-és hibrid munkavégzés előtérbe kerülésével felvetődik a kérdés, hogy mennyire fontosak számunkra a személyes kapcsolatok, illetve érintkezés. Szükségesek-e a munkavégzéshez, illetve információátadáshoz a személyes megkeresés, amikor egy email vagy egy hívás formájában sokkal gyorsabban el lehet intézni egymás értesítését? Számít-e az valamit, ha szemtől szemben kérem meg kollégáimat, barátaimat egy adott feladat vagy szívesség elvégzésére?

Olvass tovább

Munkáltatói fórum – visszacsatolás és értékelés a munka világában

szerző: Varga Rebeka

forrás: https://www.slideshare.net/Hexi/igaz-bartsg

2022. január 20-án ismét megrendezésre került az Országos Foglalkoztatási Alap nKFT. közreműködésével egy munkáltatói fórum, melynek célja, hogy minél szélesebb körben terjedjen el a felelős foglalkoztatói magatartás forma iránti igény, illetve annak gyakorlata. A fórum középpontjában ezen alkalommal a visszacsatolás és az értékelés munkában vett szerepe állt.

Olvass tovább

Az arab munkaerőpiac sajátos tendenciája – miért burjánzott el az állami szektor?

Forrás: arab Deutsche Welle (2016.09.04.).[1]

szerző: Pókász Zoltán

Retteg a szegénytől a gazdag
s a gazdagtól fél a szegény.
Fortélyos félelem igazgat
minket s nem csalóka remény.

Nem adna jogot a parasztnak,
ki rág a paraszt kenyerén
s a summás sárgul, mint az asztag,
de követelni nem serény.

Ezer esztendő távolából,
hátán kis batyuval, kilábol
a népségből a nép fia.

Hol lehet altiszt, azt kutatja,
holott a sírt, hol nyugszik atyja,
kellene megbotoznia.

József Attila: Hazám (részlet)


Mind a demokratikus, mind az autoriter berendezkedésű arab országokban a munkát keresők erősen preferálják az állami szektort a privátszférával szemben, mindannak ellenére, hogy ez legtöbbször alacsonyabb bérezést eredményez. Mi az oka annak, hogy ezekben az országokban a privát szektor ilyen rossz hírnévnek örvend?

Olvass tovább

A csapat egysége

Szabó Dorottya

2021-ben Kínában megjelent egy tangping néven elhíresült mozgalom, aminek lényege, hogy arra bátorítja a kínaiakat, hogy hagyjanak fel a karrierépítéssel, ne dőljenek be az üres materialista ígéreteknek, inkább dőljenek hátra és élvezzék az életet. A jelenség alapvetően a 20-as és 30-as éveikben járó, képzett munkaerő körében terjedt el, akik nélkülözhetetlen építőkockái (lennének) a tudásalapú társadalom felépítésének Kínában. Ezek az emberek a középosztályhoz tartoznak, a városokban élnek, alapvető szociális háló védi őket, ezek a körülmények pedig lehetővé teszik számukra a hanyatt dőlést, a mókuskerékből való kiszállást. A középosztálynak megvannak a maga problémái az elszálló ingatlanárak, a növekvő háztartási eladósodottság, a társadalmi ranglétrán való lecsúszás lehetőségének képében – mindez meglehetősen erősen rezonál az USA-beli helyzettel[1] – azonban ez a társadalmi réteg csupán a fele[2] a 1,4 milliárdos kínai népességnek, a populáció közel 48%-a alacsony jövedelmű. Amikor Kína tudásalapú gazdaságra való átállásának lehetőségeiről beszélünk, nem feledkezhetünk meg erről a masszív társadalmi rétegről sem.

Olvass tovább

Filozófiai arcképcsarnok: AYN RAND

Mike Wallace beszélgetése Ayn Rand-dal 1959-ben

a leiratot készítette Balogh Attila

Ayn Randet (1905-1982) leginkább regényíróként és az általa objektivizmusként nevezett filozófiai iskola megalkotójaként tartjuk számon. Az Orosz Birodalomban született, Szentpéterváron, egy zsidó középosztálybeli család első gyermeként. 1925-ben emigrált az Egyesült Államokba, 1931-re már állampolgárává vált. Regényeiben ismertette gazdasági-politikai nézeteit, melyek a korban nagy népszerűségnek örvendtek. Legnagyobb sikere az Ősforrás c. könyve volt (angolul: The Fountainhead), melyben már erőteljesen az altruizmus ellen érvel. Életműve viszont a Veszett világ (Atlas Shrugged), amivel megalakítja filozófiai iskoláját.       

Mike Wallace 1959-ben beszélgetésre hívta meg műsorába, hogy fejtse ki nézeteit. Alább olvasható magyarul beszélgetésük szerkesztett leirata.

Olvass tovább

Közoktatás Dél-Koreában

szerző: Csáki György, egyetemi tanár, Kodolányi János Egyetem

A dél-koreai közoktatási rendszer sikerei vitathatatlanok: az analfabetizmus gyors felszámolása, az alapfokú oktatási rendszer gyors általánossá tétele, az átfogó szakképzési rendszer rövid időn belüli kialakítása a háború utáni korszak gyors sikereit jelentették. A közoktatási rendszer sikereit igazolják vissza a PISA-felmérésekben elért kiemelkedő teljesítmények. A felső középfokú oktatás ugyan nem kötelező (és nem is ingyenes), de csaknem teljeskörű. A felső középfokú iskolát végzett korosztály háromnegyede folytatja tanulmányait felsőfokú képzésben. Az oktatási rendszer fontos szerepet játszott és játszik a kiemelkedő gazdasági sikerekben, Dél-Korea fejlett tudásalapú gazdasággá válásában, de az oktatási rendszer önmozgása igen jelentős. Az oktatás sikerei már a gazdasági fellendülés megindulása előtt is, nyilvánvalóak voltak, ebben a koreai szocio-kulturális hagyományok és a társadalomra jellemző tanulási láz szerepe sem elhanyagolható: a háztartások oktatásra fordított magas kiadásai a demográfiai visszaesés, az egy gyerekes háztartások általánossá válásának is egyik fő okát jelentik. A dél-koreai oktatási rendszer folyamatos fejlődésének további meghatározó forrása az oktatást prioritásként kezelő politika, a gazdaság strukturális átalakulásait gyorsan és hatékonyan követő oktatáspolitikai átalakulások, a hatékonyan működő centralizált oktatásirányítás és pedagógiai kreativitás szerencsés összhangja. Nem kérdéses, hogy a dél-koreai oktatási rendszer továbbra is a dinamikus gazdasági fejlődés egyik alapja marad.

Olvass tovább

„hosszú távú víziójukat tudatosan végig viszik, ahol kell korrigálják, fejlesztik”

Interjú dr. Magasházi Anikóval, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének vezető kutatójával

forrás: iask.hu

A Köz-Gazdaságban kiemelt szerepet szánunk a fejlesztéspolitika és a fejlődéspolitika elemzésének. Ennek jegyében készítettünk interjút dr. Magasházi Anikóval, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének vezető kutatójával. Az apropót Magasházi Anikó 2018-ban megjelent, Szingapúr globálisan behálózva – magyar kitekintéssel című könyve adta, ami a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete kiadásában jelent meg.

Olvass tovább

A magyar agrárszakképzés szerkezete

szerző: Vida Cecília

A fenntartható társadalom, fenntartható gazdaság a környezettel összhangban lévő mezőgazdasági termelést is jelent. Napjaink kihívása, hogy az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között, az agrártermelést támogató digitális, okos technológiák, felhőszolgáltatások, a big data analitikák szenzorokkal követett termelési folyamatok, az űrtechnika alkalmazása mellett, hogyan valósulhat meg a hazai élelmiszergazdaság, a mezőgazdaság 4.0 átállása és az ehhez kapcsolódó versenyképes élelmiszertermelés.

forrás: Levegő Munkacsoport, facebook

Olvass tovább

A túl gyors növekedés következményei

Forrás: Yes, You Can Grow Too Fast, Hemant Taneja (2022), Entrepreneur, Vol 50. Issue 1, p.16-17.

szerző: Süle Ákos

forrás: https://sciencetheory.net/turnpike-theory-1958/

Az újságcikk arról a jelenségről szól, ami a dotcom lufitól egészen 2020-ig jelen volt a vállalati szférában, és rengeteg vállalkozó álmodozott róla, a hipernövekedésről. Mindenki olyan akart lenni, mint az Uber és a Google, azaz minél kevesebb idő alatt minél nagyobbra duzzasztani cégét. Az alapvető gazdasági beállítottságot akkor is és ma is a felfokozott verseny jellemezte, a hipernövekedés tehát egy új eszközt jelentett a hőn vágyott versenyelőny megszerzésére.

Olvass tovább