Andreas Kamilaris, Agusti Fonts, Francesc X. Prenafeta-Boldύ: The rise of blockchain technology in agriculture and food supply chains, Trends in Food Science & Technology. 2019, Vol. 91, pp. 640-652.
szerző: Gartai Ádám, adam.gartai@stud.uni-corvinus.hu
Andreas Kamilaris, az alábbi tanulmány egyik szerzője 2018-óta egyetemi adjunktusként dolgozik a University of Twente intézményben, mely Hollandiában található. Korábban a spanyolországi Institute of Agrifood Research and Technology intézményben dolgozott kutatóként, melynek során a big data lehetséges alkalmazásait vizsgálta az agrár- élelmiszeripari ágazatban. Agusti Fonts és Francesc X. Prenafeta-Boldύ, e szakmai cikk társszerzői jelenleg a spanyolországi Institute of Agrifood Research and Technology intézményben tevékenykednek.
A tanulmány a blockchain technológia lehetséges felhasználási területeit és potenciális hatását vizsgálja a mezőgazdasági és élelmiszer ellátási láncok kontextusában. A szerzők jelenleg működő projektek vizsgálata mellett az implementáció potenciális hatására, továbbá hátráltató tényezőire kívánnak fényt deríteni.
Ezen kutatási célkitűzések mentén öt pillére épül a szakcikk. Elsőként a blockchain technológia felépítése és főbb jellemzői kerülnek rövid bemutatásra, melyet követőleg az élelmiszer ellátási láncok jelenlegi kihívásaira és hiányosságaira hívja fel a figyelmet. A harmadik pillér a kutatási metodika ismertetése mellett a technológia ellátási láncokon belüli felhasználására hoz számos példát valós projektek bemutatásával. A negyedik pillér a kutatás eredményeit prezentálja, melyet a szerzők rövid összegzése követ a technológia integrálása kapcsán, kitérve a potenciális hátráltató tényezőkre is.
Az első pillér a blockchain technológia generikus működését hivatott bemutatni, különös tekintettel az egyes konszenzus mechanizmusokra, valamint az egyes alkotóelemek együttműködésére. Ezek alapján a blockchain egy digitális tranzakciós főkönyv, melyet egy több számítástechnikai gépből álló hálózat tart fent egy központi szerver vagy harmadik fél nélkül. A szerzők szintén megemlítik a blockchain technológia gyakori integrációját egyéb decentralizált alkalmazásokkal és okosszerződésekkel.
A második pillér az élelmiszer ellátási láncok jelenlegi kihívásainak ismertetésére szolgál, melyek öt alapvető szakaszra bonthatók általánosságban, nevezetesen: (i) gyártás, (ii) feldolgozás, (iii) disztribúció, (iv) kiskereskedelem és végezetül (v) vásárlói fogyasztás. A szerzők szakirodalmi kutatása alapján kijelenthető, hogy a komplex, gyakran papír-alapú dokumentumokkal működő termékáramlás nem transzparens, melynek következtében jelentős kockázatnak vannak kitéve az érintettek az élelmiszer eredetiséget és megbízhatóságát illetőleg. Az ellátási láncok operációs költsége közel a kétharmadát teszi ki a végső árnak, így jelentős szükséglet mutatkozik a hatékonyság és megbízhatóság növelésére.
A harmadik pillér keretein belül egy élelmiszer ellátási láncon belül integrálható ökoszisztéma kerül bemutatásra, melyben a blockchain mellett egyéb Internet of Things (IoT) eszközök és technológiák közös implementációján keresztül kívánják a szerzők illusztrálni egy egyszerű lánc digitalizációját a fenti kihívások megoldására. Sikeres példaként említi meg a Agridigital és Louis Dreyfus Co (LDC) vállalatokat, melyek bebizonyították a blockchain élelmiszer ellátási láncokon belüli felhasználásának előnyeit. Ezen modell mellett a szerzők 49 meglévő kezdeményezés, projekt vizsgálatán keresztül kívánták ismertetni azon területeket az ellátási láncokon belül, ahol ígéretes és prosperáló eredmények születtek az első tesztelések, integrálások során. Az alábbi hat potenciális terület került meghatározásra: (i) élelmiszerbiztonság, (ii) élelmiszer minőségbiztosítás, (iii) élelmiszer nyomon követhetőség, (iv) kisgazdálkodók támogatása, (v) hulladékcsökkentés és környezettudatosság, végül, de nem utolsó sorban (vi) felügyelet és menedzsment. a legjobb gyakorlatokat és trendeket. Ennek céljából egy kulcsszó alapú keresést alkalmaztak, mint kutatási módszertant a tanulmány során a blockchain és élelmiszer ellátási láncok kontextusában.
A negyedik pillér – az elvégzett kutatás alapján – az eredmények és következtetések összegzését szolgálja. Megállapítható, hogy a blockchain technológia nemcsak egyes termékek nyomon követesére került integrálásra, hanem egyes kísérleti projektek keretein belül adott partner teljes élelmiszer ellátási láncába lett implementálva. Több esetben a blockchain technológia mellett egyéb IoT eszközök és okosszerződések is használatba kerültek az automatizáció és nagyobb transzparencia elérése érdekében. Szintén érdekes eredmény az a tény, hogy a 49 vizsgált projektből csupán 4 olyan vizsgált eset volt, ahol az integráció elérte a normál, napi szintű működés szakaszát. A maradék 44 együttműködésből 10 konceptuális, 13 implementációs és 14 pedig kísérleti (proof-of-concept) szakaszban van. A maradék 8 projekt mögött rendszerint multinacionális vállalatok állnak nagyszabású esettanulmányok kidolgozásának fázisában. A kutatás eredménye azt jelzi, hogy a legtöbb esetben egyelőre csak egy új „kísérleti” eszközként tekintenek a technológiára, melyet potenciális előnyök felfedezése végett vizsgálnak. A fenti számokból arra is lehet következtetni, hogy a blockchain komplexitása vagy a piac éretlensége miatt rekedtek meg egyelőre a vizsgált esetek a kísérleti projekt fázisban.
Az ötödik pillér keretein belül a tanulmány konklúziója olvasható. Összegzésként elmondható a szerzők által végzett kutatás alapján, hogy a blockchain technológia implementálása a mezőgazdasági és élelmiszer ellátási láncok számos területén nyújthat megoldást a biztonságos és megosztott főkönyvének és egyéb attribútumainak köszönhetően a jelenlegi kihívásokra. Ennek ellenére fontos kiemelni, hogy számos kihívás és kérdés maradt továbbra is megválaszolatlanul, melyek megnehezítik ezen innovatív technológia széleskörű adoptálását, úgy mint, (i) a technológiához való hozzáférhetőség, (ii) technikai kihívások, (iii) digitális szakadék a fejlett és fejlődő országok között, (iv) fenntarthatóság, valamint (v) állami szabályozás.