Yan Chen, Jintao Xu & Pu Wang: Shale gas potential in China: A production forecast of the Wufeng-Longmaxi Formation and implications for future development, Energy Policy, 147, 111868.
szerző: Fekete Zsófia
A szerzők, Yan Chen és Pu Wand a Kínai Tudományos Akadémia Tudomány és Kutatás Intézetének munkatársai, Jiantao Xu pedig a Pekingi Egyetemen a Kutatás Nemzeti Iskolájának kutatója. Munkájukban Kína egyik legjelentősebb kiaknázatlan palagáz forrásával, a Wufeng-Longmaxi formációval és az abban rejlő kitermelési lehetőségekkel foglalkoznak és törekszenek ennek kvantitatív tárgyalása releváns nemzetközi összehasonlítások alapján.
A szerzők elsőként kiemelik a palagáz kitermelés kiemelt fontosságát a kínai gazdaságban, hiszen az ország energia mixe (globális viszonylatban is) kiemelkedő mértékben támaszkodik szénből nyert energiára, ennek hatása gazdasági és környezeti téren is megnyilvánul. Gondolatmenetük szerint emiatt jelentős szerepet kaphat a palagázra való fokozatos áttérés és ezeknek a forrásoknak a kiaknázására, amelyek közül a Wufang-Longmaxi a legígéretesebb. A szerzők először bemutatják a palagáz forradalmát, amely a 2000-es évek amerikai áttörései után a mai, 2011 óta tartó szakaszban már a kitermelésre, a kutatásra és a fejlesztésre fókuszál. Kínában 2018 végéig 68 milliárd CYN-t fektettek a palagáz kitermelésbe, amely egy megtérülő befektetés lehet.
A szerzők nézete szerint a 2009-ben feltárt Wufeng-Longmaxi lelőhely és annak magas minőségű palagáz forrásai megoldást jelenthetnének Kína energia problémáira. Hangsúlyozzák azt is, hogy annak fényében, hogy számos más mezőt is felfedeztek az utóbbi években az ország északi területein, fontos lenne ezeken a területeken a kitermelést fokozni, így az importált gáz akár 60%-a is helyettesíthető lenne a jövőben.
A tanulmány következő részében az elméleti síkú megközelítések alátámasztására a szerzők a Wufeng-Longmaxi formációból kitermelhető palagáz mennyiségének kiszámításának módszertanául az analógia-módszert alkalmazták. Ehhez létrehoztak egy differencia indexet, amelyet arra használtak, hogy a különböző palagáz kitermelésére alkalmas lelőhelyeit azok karakterisztikái alapján összehasonlítsák. Ez alapján kiválasztottak egy olyan, már kitermelés alatt álló egyesült államokbeli mezőt (a Haynesville-t) amely a lehető leginkább hasonlatos a Wufeng-Longmaxi-val, és amelynek kitermelésre vonatkozó adatai így releváns számítások alapjául szolgálhatnak.
Megállapították, hogy a Haynesville-hez hasonló kitermelési tervekkel a Wufeng-Longmaxi-ból naponta akár 200 millió köbcentiméter földgáz is kinyerhető lenne. Ennek demonstrálására három elképzelhető szcenáriót és számításokat is készítettek, és mindegyikben 500 milliárd CNY bruttó profit feletti összegekre jutottak. Számításaik szerint a három legfontosabb tényező a kitermelési görbe szempontjából a kezdeti kitermelés, a csökkenési ráta és a földgáz árak ingadozása. Ahhoz pedig, hogy a várt eredmények realizálódjanak a szerzők szerint az alábbiaknak kell teljesülni: elegendő mennyiségű kitermelhető gáz, a kitermelő cégek képessége a megfelelő kútfúrásra, valamint a projekt gazdaságos és fenntartható működése.
A tanulmány utolsó tartalmi egysége a konklúziók előtt az Egyesült Államok és Kína palagáz termelésének összehasonlításával foglalkozik, olyan szempontok alapján, mint szakpolitikai irányvonalak, kormányzati támogatottság és piaci verseny. A szerzők ezek alapján azt jegyezték meg, hogy Kínában az USA-hoz képest a piaci verseny és az államtól független versenyzők hiánya jelenti a legnagyobb akadályt, ugyanakkor ezek a körülmények a 2018-2019-es évek óta javulni látszanak néhány, a szférában független vállalat megjelenésével.
A tanulmány fő megállapítása, hogy a Wufeng-Longmaxi formáció a bemutatott számítások alapján Kína importált földgázának (2018-as adatok alapján) akár 60%-át ki tudná váltani ráadásul jövedelmező módon, akár 1.5 CNY/m3 áron. Ennek megvalósításához azonban a szerzők javasolják a kitermelést támogató szakpolitikák bevezetését, a palagázban rejlő hosszútávú potenciál elismerését valamint olyan infrastrukturális tervezést, amely az Egyesült Államokhoz hasonló palagáz kitermelésnövekedés eshetőségére is felkészült.
Összefoglalva, a tanulmány rendkívül aktuális és releváns témában mutat be olyan tudományosan megalapozott számításokat, amelyek megreformálhatják a legjelentősebb szénenergiára támaszkodó ország energiaszükségleteinek kielégítését, egy mind gazdaságilag mind környezetileg fenntarthatóbb alternatíva kiaknázásával.