Milyen módon érdemes szívességet kérni?

Forrás: Need a Favor? Research Suggests It’s Best to Ask In Person
Mahdi Roghanizad, Vanessa Bohns (2021), Harvard Business Review

szerző: Süle Ákos

A táv-és hibrid munkavégzés előtérbe kerülésével felvetődik a kérdés, hogy mennyire fontosak számunkra a személyes kapcsolatok, illetve érintkezés. Szükségesek-e a munkavégzéshez, illetve információátadáshoz a személyes megkeresés, amikor egy email vagy egy hívás formájában sokkal gyorsabban el lehet intézni egymás értesítését? Számít-e az valamit, ha szemtől szemben kérem meg kollégáimat, barátaimat egy adott feladat vagy szívesség elvégzésére?

A cikk írói két magatartástudományi tanulmányt folytattak le összesen 400 résztvevővel az USA-ból és Kanadából. Mindegyiküknek öt barátjukat kellett megkérniük, hogy egy 1 oldalas esszét nézzenek át számukra. Véletlenszerűen kiválasztva a résztvevők egy részének személyesen, másik részüknek digitálisan kellett a kérést megfogalmazniuk. A digitális csatornáknak két típusát alkalmazták: vagy direkt módon fogalmazták meg a kérést, például Zoomon keresztül, vagy indirekt módon például egy hangüzenet vagy email formájában. Ezután a kutatók megmérték, hogy milyen arányban csinálták meg a barátok, ismerősök a rájuk bízott feladatot.
A fő tanulság az volt, hogy a személyes segítségkérés minden helyzetben felülmúlja a digitális csatornákat. A személyes megkeresések hatására az ismerősök 80%-a átnézte az adott esszét, digitális platformon keresztül csak 48%-uk teljesítette a kérést. További érdekesség, hogy az első tanulmányban a különböző digitális kommunikációs eszközök sikeressége között csupán inszignifikáns különbség volt. A második felmérés eredményei alapján azonban a videó, illetve hanghívás eredményesebbnek bizonyult, mint az email: a hívás 55%-os, az email mindössze 30%-os sikert ért el. Összességében tehát – amennyiben kérések teljesítéséről van szó – a leghatékonyabb eszköz a személyes kommunikáció, utána következik a hang-és videóhívás és végül az emailen keresztüli megkeresés. További érdekesség, hogy a kutatásban résztvevők nem gondolták, hogy a különböző kommunikációs csatornák sikerességében szignifikáns eltérés lenne, mindegyiktől ugyanazt a hatást remélték.
Természetesen sok esetben a virtuális kommunikáció sokkal gyakorlatiasabb és valamikor az egyetlen elérhető opció. Más kutatások megmutatták azt is, hogy a digitális megkereséseket inkább merik elutasítani, mint a személyeseket. Úgy tűnik szemtől szemben kényelmetlenebbnek érezzük azt, ha nemet kell mondanunk valamire. Tehát ha valaki aggódik amiatt, hogy egy kollégát vagy barátot kényelmetlen szituációba hoz, akkor inkább online érdemes a kérést megfogalmazni. De ha minél nagyobb eséllyel szeretné, hogy a másik fél teljesítse kérését akkor személyesen érdemes őt megközelíteni – annak ellenére, hogy egy Zoom hívás vagy egy email megírása kevesebb energiába telik.

Szólj hozzá!