A MAGYAR VÉDELMI IPAR JÖVŐKÉPE

szerző: Taksás Balázs, Hegedűs Ernő

A 20. és 21. századi tapasztalatok alapján a nemzeti védelmi ipar létrehozásának
3 alapvető feltétele van: külső vagy belső biztonsági kihívások, politikai akarat, gazdasági és társadalmi erőforrások. Ez a cikk ez utóbbin keresztül mutatja be a magyar védelmi ipar jövőképét. Átfogóan elemzi a védelmi ipar erőforrásbázisát, megvizsgálja az olyan szükséges elemeket, mint a technológia és know-how, tőke, munkaerő, menedzsment tudás, beszállítói lánc, kapcsolódó ipar és szolgáltatás ágak, innovációs ökoszisztéma, kutatás-fejlesztési infrastruktúra. Bemutatja a védelmi iparpolitika céljait, lehetséges eszközeit, jövőbeni lehetőségeit és korlátait.

Magyar harcos. Freskórészlet Aquileia-ból forrás: wikipedia.org

http://retp.eu/index.php/retp/article/view/1405/1336

Biztonságpolitika – Pénzügypolitika – Iparpolitika

dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka és dr. Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos, nemzeti fegyverzeti igazgató előadása a Budapesti Corvinus Egyetemen a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégium és az MKT Fejlődésgazdaságtani Szakosztályának szervezésében. A rendezvényt dr. Takáts Előd, az egyetem rektora nyitotta meg.

A rendezvényről hosszabb összefoglalót közlünk majd, előzetes tájékoztatásul osztjuk meg a honvedelem.hu tudósítását.

https://honvedelem.hu/hirek/egyetemistak-kozott.html?fbclid=IwAR14yfUnsDay1R2uKJXP4_-PXbOZVUl4XRlGhfkOScrPESm27MIvj2U5Hqw

Negyedéves munkaerőpiaci trend összesítő és az érzés, ami nem kedv kérdés

Forrás: Top ten HR Trends For The 2022 Workplace
Jeanne Meister (2022), Forbes

szerző: Seress Marcell

Ahogy elhagyjuk a 2022 első negyedévét, úgy értékeljük újra magunkban a levont következtetéseket. Akárcsak a körülöttünk lévő világ, úgy változott a munkaerőpiac ökoszisztémája, azaz a trendek melyekkel továbbra is számolnunk kell a
következő negyedévben – esetleg az év hátralevő részében. A koronavírus okozta pandémia (COVID-19) utóhatásait követően érdemes újraértékelni, hogy milyen változások törnek be munkahelyeinkre – vagyis: ahol dolgozunk, akivel és akikkel dolgozunk, miért dolgozunk és nem utolsó sorban, milyen technológiákat alkalmazva. Fontos megjegyezni – ahogy azt már korábban is tettük –, hogy sok változási folyamat már a járvány kitörése előtt elkezdődött, de
annak hatására felgyorsult és az álláshelyek állandó elemeivé váltak.

Egyenlőség és méltányosság, forrás: www.kuffer.hu

Olvass tovább

A fiatalok munkaerőpiaci lehetőségei

szerző: Vida Cecília

A 15-24 éves fiatalok munkaerőpiaci jellemzői összetettek. Ebben a korcsoportba tartozó fiatalok egy része tanul, másik része dolgozik és sokan tartósan a két pozíció között vannak, oda-vissza mozognak vagy éppen nem tanulnak, nem dolgoznak (NEET fiatalok).

Részlet az Euphoria című sorozatból,
forrás: http://acinemanias.com/cimke.php?keres=euphoria

Olvass tovább

05 – Online munka hosszútávon

A kerekasztal beszélgetés a Kandó Klubbal történő együttműködésben készült. Résztvevők: Szilas Gábor – Magyar Telekom, termékkutatási és piacstratégiai vezető; Fodor Attila – Kandó Kálmán Szakkollégium, Óbudai Egyetem; Fajkusz András – Business IT Club, Budapesti Corvinus Egyetem. Meghívott vendégeink azt a kérdést járták körbe, hogy az online platformok miként tudják segíteni a vállalkozóvá válást a fiatalok körében. A beszélgetést Póta Krisztián a Kandó Klub munkatársa vezette.

A II. világháború és a női munkaerőpiac – mennyit köszönhetnek a „gazdasági szüfrazsettek” a legnagyobb világégésnek?

Forrás: Claudia Golden & Claudio Olivetti: Schocking Labor Supply: A Reassessment of the Role of World War II on Women’s Labor Supply (2013), American Economic Review 103, no. 3: 257–262.

szerző: Pókász Zoltán

Grant Wood: Amerikai gótika, 1930 (forrás: Wikipedia)

Paradox módon az emberiség történetében sok esetben a fegyveres konfliktusok szolgáltak a legerősebb ösztönzőként arra, hogy előrelépést érjenek el valamely kulcsfontosságú egyenjogúsági ügyben. Különösképp igaz ez a huszadik századra, azon belül az első és második világháborúra.

Olvass tovább

Kapcsolat a szakképzés és a társadalmi fejlettség mutatószámai között

szerző: Vida Cecília

Bukta Imre, feLugossy László, Szirtes János: Levitáció

Az elemzés a rendelkezésre álló adatok alapján a kapcsolatot keresi a szakképzés területi eloszlásának sajátosságai és a járások társadalmi-, gazdasági fejlettségi mutatói között. Járásonként rendelkezésre álló fejlettségi adatokat a GVI, 2017-es adatok(Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, https://gvi.hu/kutatas/608/fejlodo-es-leszakado-jarasok-2017) összeveti az Oktatási Hivatal által biztosított 2019/2020-as tanév szakképzési adataival, járásonként az egyes szakképzéssel foglalkozó intézmények, a szakképző iskolák, szakközépiskolák, szakgimnáziumok számával és az azokban szakmát tanuló diákok létszámával.

Olvass tovább

Füstbe ment oktatási tervek?

szerző: Szabó Dorottya

Jan Steel: Iskola fiúknak és lányoknak, 1670

A humánerőforrás hosszú távú gazdasági növekedésben betöltött alapvető szerepére már legalább a Solow-féle növekedési modell[1] felhívta a közgazdászok figyelmét. A fejlődésgazdaságtan kutatói azóta rengeteg empirikus elemzéssel álltak elő, voltak akik a földrajz[2], mások az intézmények[3] szerepét találták meghatározónak, de vannak kutatások, amik alapján a humán-erőforrás[4] szolgál a növekedés elsőszámú motorjául. Ha a fontossági sorrend tekintetében nincs is egyetértés, akörül nemigen van vita, hogy a humánerőforrás hatással van egy ország fejlettségi szintjére.

Olvass tovább

NÉPESEDÉSI SZCENÁRIÓK MAGYARORSZÁGON

A CSALÁDTÁMOGATÁSI PROGRAM RÉSZEREDMÉNYEI A GLOBÁLIS TERMÉKENYSÉG VÁLTOZÁSÁNAK TÜKRÉBEN

szerzők: Berde Éva, professzor emerita, Budapesti Corvinus Egyetem – Drabancz Áron, doktorandusz, Budapesti Corvinus Egyetem

Edward Munch: Ádám és Éva, 1909

A globális népesség éves növekedési üteme az elmúlt ötven évben nagyjából a felére csökkent. A csökkenés egyik fő oka a gazdasági fejlettséggel párhuzamosan mérséklődő teljes termékenységi arányszám mind a fejlődő,mind a fejlett országokban. A csökkenő gyermekvállalási arány a társadalom fokozódó elöregedéséhez, illetve sok esetben a népesség kontrakciójához is vezet, mely folyamat egy adott ország gazdasági és társadalmi helyzetét nagymértékben meghatározza. A tanulmányban a globális folyamatok szemszögéből mutatjuk be a Magyarországon 2015-től fokozatosan bevezetett állami családtámogatási programokat – elsősorban a Családi Otthonteremtési Kedvezmény, illetve a Babaváró Hitel struktúráját –, és elemezzük a programok eddigi hatásait a teljes termékenységi arányszám alakulására. Egyszerű számítással próbáljuk meg többféleképpen megbecsülni, hogy a magyar teljes termékenységi arányszám miként alakult volna a támogatások bevezetése nélkül és ezáltal rövid távon a programok miatt mennyivel több gyermek születhetett meg, illetve szcenárióelemzéssel vizsgáljuk, hogy különböző jövőbeli termékenységi arányszámok milyen magyar népességstruktúrát indukálhatnak. Részeredményeink alapján a programok növelték a nők gyermekvállalási szándékát, azonban a kellő mértékű népesedési fordulat egyelőre elmaradt Magyarországon, a gyermekvállalási arány még mindig jelentősen alatta marad a reprodukcióhoz szükséges szintnek. A fennálló trendek folytatódásával azonban stabilizálódhat Magyarország népessége, azonban ebben nagy szerepet játszik a jövőben várhatóan tovább javuló mortalitási mutatók is.

Olvass tovább