Forrás: Robots and the Gender Pay Gap in Europe, Cevat Giray Aksoy, Berkay Oczan, Julia Philipp (2021), European Economic Review, 103693
szerző: Pókász Zoltán István

A nemek közötti bérolló alakulása a robotizációval összefüggésben eddig kiaknázatlan része a közgazdasági szakirodalomnak. A robotizáció következtében, ahogy azt már álmunkból felkeltve is tudjuk, növekszik a munkavállalók produktivitása azáltal, hogy a rutinszerű, adminisztratív feladatokat elvégzik helyettünk. Van-e bárminemű különbség nemekre lebontva ezen hatás között?
Mindenhol az automatizáció vesz körbe minket: Európában 2013 óta 114 százalékkal nőtt az ipari robotok kereskedelmi volumene, és minden közgazdasági folyóiratban egyfajta buzzword-dé vált a robotizáció. Európa az Egyesült Államokkal összehasonlításban is kimagasló ilyen tekintetben: közel 19%-kal magasabban automatizált. A robotok leginkább a gyártásban és néhány más szektorban foglalhatnak el döntő szerepet. A szerzők 20 európai ország 28 millió munkásán keresztül vizsgálják meg, hogy az egy munkásra jutó robotok száma az adott szektorban hogyan változtatja a béreket, így az eredményük robusztusnak tekinthető.
Hogy a nemek közti különbségeket csökkentsék, az európai kormányok viszonylag sok intézkedéssel igyekeznek támogatni a családokat. Annak köszönhetően, hogy a nőknek nagyobb százaléka kap kézhez minimálbért, mint a férfiaknak, a minimálbér-emelés is hasonló eredményekkel jár: ez átlagosan 2 százalékkal csökkentheti a bérollót. Mindezek ellenére minden egyes európai országban továbbra is fennáll a nemek közti bérkülönbség, jóllehet változó mértékben.
Alább látható a tízezer munkásra jutó ipari robotok száma néhány országban. Európa legtöbb államában jelentős mértékű robotizációról beszélhetünk az utóbbi évtizedekben. Magyarországon például sokszorosára nőtt ez a viszonyszám 2006 és 2014 között, és feltehetően az utóbbi nyolc évben is folytatódott a tendencia. Ebből is látható, hogy nagyon is reális folyamatról és problémáról van szó.

1. ábra: A tízezer főre jutó ipari robotok száma különböző európai országokban
De milyen a “gender pay gap” a különböző európai államokban? A nemek közötti bérolló radikálisan különbözik országonként az alábbi ábra alapján. Romániában ez alig 5 százalék, míg Németországban, az Egyesült Királyságban és Észtországban már-már 20 százalékhoz közelít. Tehát nem érvényes jelen esetben az a sztereotípia, hogy Nyugaton feltétlenül kisebbek lennének az egyenlőtlenségek. Magyarország is a kedvezőbb országok közé tartozik ilyen tekintetben.

2.ábra: A nemek közötti bérolló nagysága néhány európai országban
A szerzők az instrumentális változók módszerével arra jutnak, hogy 10 százalékos növekedés a robotizáció fokában átlagosan 1,8 százalékkal növeli a nemek közötti bérollót. Ebből viszont nem következik az, hogy a nők ceteris paribus rosszabbul járnának az automatizációval. Pusztán a bérszínvonalat tekintve mindkét nem profitál az automatizáció magasabb fokából, de a férfiak nagyobb mértékben, mint a nők.
A fentiekből egyértelmű, hogy a kormányzatoknak további intézkedéseket kell tenniük a bérolló mérséklése érdekében. Az utóbbi évtizedekben sokat haladtunk előre a nők munkaerőpiaci helyzetét tekintve, s elengedhetetlen, hogy az automatizáció – egyébként pozitív, de nőket kevésbé érintő – hatásait kiegyenlítsük a nemek között, ehhez pedig aktív foglalkoztatáspolitikára van szükség: családtámogatásokra, minimálbér-emelésekre, illetve a nők munkaerőpiaci helyzetének javítására.