szerző: Szabó Dorottya
„Fáradt voltam halálosan, olyan fáradt, amilyen az ember csak húszéves korában tud lenni, és én is vágyódtam a meghalás titkos, sötét mámora után, de amint a bor által okozott veszendőség-érzés oszlani kezdett, meghalni mégse volt kedvem…” (Szerb Antal: Utas és holdvilág)
A koronavírus járvány több fronton támadta meg az emberek egészségét, a megbetegedések és a mára már több, mint 6 millió emberélet mellett az emberek mentálhigiénéjét is veszélyeztette és veszélyezteti. A karantén, a home office különböző formái és az online oktatás jelentős lelki teherként nyomja mindannyiunk vállát, még inkább megnehezítve a szörnyű emberveszteségek feldolgozását. Az egyetemisták mentális egészségének felmérése, a korlátozások hatásainak felismerése és a jelenlegi folyamatok megértése önmagában is fontos, azonban, ha figyelembe vesszük, hogy a jelenlegi hallgatók 3-5 év múlva a munkaerőpiac meghatározó szereplői lesznek, be kell látnunk, hogy fontos nemzetgazdasági kérdésről van szó.
A WHO egy 2018-as, 8 országra kiterjedő felmérése[1] szerint az egyetemisták egyharmadának körében volt tapasztalható valamilyen mentális zavar – elsősorban major depresszió, illetve generalizált szorongás – már a járvány előtt is. Az online oktatás feltételezhetően felerősítette ezeket a tendenciákat, illetve a járvány közben felvett hallgatókat egyenesen megfosztotta a valós egyetemi élet azonnali megtapasztalásától, ami az egész képzési időszakukra jelentős hatással lehet, és megnehezítheti a szociális integrációt. Ezek a problémák közvetlen hatással lehetnek a jelenlegi hallgatók későbbi munkaerőpiaci integrálására és a munkavállalói teljesítményükre, amit a vállalatok humánerőforrás-menedzsmentjének kiemelt figyelemmel kell kezelnie.
A Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület 2021-ben végzett kutatást[2] a magyarországi felsőoktatásban tanulók mentális jóllétére vonatkozóan. A kérdőíves kutatásuk eredményei 47 magyar felsőoktatási intézmény 7639 hallgatójának válaszaira épülnek, amely hallgatók túlnyomó többségének életkora 19-24 év, illetve több, mint kétharmaduk (68,8%) nő. A kitöltők lezárt félév szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a félévek számának növekedésével egyre kevesebb a kitöltők száma, ami azt jelenti, hogy a tanulmányaik elején lévő alapszakos hallgatók nagyobb arányban vettek részt a kutatásban.
Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók 70%-ára negatív hatással volt mentálisan a járvány és a különböző intézkedések. A kutatók az aktuális általános mentális állapot felmérésére az OQ-45 kérdőíves technikát alkalmazták, ami három területen vizsgálja a kitöltők pszichés állapotát: 1) pszichés tünetek (hangsúllyal a depresszión és szorongáson); 2) interperszonális kapcsolatok; 3) társas-társadalmi szerepek működtetése. A kutatók a magyarországi minta eredményeit összevetették az amerikai mintán bemért kritikus szinttel, amely összevetés azt mutatja, hogy mind az összpontszám, mind a 3 alskála átlagai meghaladják az amerikai klinikai súlyosságú problémát jelző küszöböt. A legnagyobb mértékű eltérést a pszichés tünetek esetében mérték, a legkisebbet pedig a társas-társadalmi szerep működtetésében, azonban az utóbbi véleményem szerint megtévesztő lehet, mivel a kitöltők többsége egyetemi évei legelején jár, ami azt jelenti, hogy idejük sem volt még egy új társadalmi szerep meghatározására egy új életszakaszba való belépés után. A járvány megtépázta az egyetemi élet egyik meghatározó területét, a diákszervezetek és szakkollégiumok működését is, aminek békeidőkben jelentős szerepe van abban, hogy a hallgatók a tanuláson túl szociális szerepet vállaljanak a mindennapi egyetemi életben. Ezen intézmények megnehezített működése űrt hagy maga után, és félő, hogy ennek következtében kevesebb hallgató találja meg az egyetemen a társadalmi küldetését, ami a későbbiekben, akár a munkahelyen is megnehezítheti az ilyen típusú szerepek átélését.
A kutatók továbbá kíváncsiak voltak a hallgatók depressziós tünetegyüttesének súlyosságára. Az eredményeik azt mutatják, hogy a minta több, mint 40%-a közepesen súlyos vagy súlyos depresszióban szenved, a teljes minta 26,3%-a pedig a súlyos depresszió kategóriájába esik. Ez önmagában súlyos probléma, és ha figyelembe vesszük, hogy a depressziós egyének 7-15%-a követ el öngyilkosságot, akkor az eredmény azonnali cselekedetre szólítja fel a hallgatók mentális jóllétéért felelős személyeket. A kutatásból az is kiderül, hogy 507 fő gyakran, 259 (!!) fő majdnem mindig tapasztal öngyilkossággal kapcsolatos gondolatokat. Ezeknek a hallgatóknak egyértelműen pszichológiai segítségre van szükségük elsősorban a legrosszabb forgatókönyv elkerülésének érdekében, illetve azért, hogy a traumáikat feldolgozhassák annak érdekében, hogy azok ne kísérjék végig egész életüket.
A kutatásból az is kiderül, hogy a kitöltők leginkább a social media-t és az evést használják a szorongásuk csökkentésére, illetve az online játékok és alkohol is népszerű szorongáscsökkentő eszközök. A listán szerepelt még a droghasználat, az önsértés, a dohányzás, a nyugtató, illetve a pornó használata. Sokatmondó anekdota, hogy amikor először olvastam a tanulmányt, megosztottam az eredményt egy egyetemistákból álló baráti körömmel, akik a következőképp reagáltak a listára: „ez egy átlagos hétfő, ne viccelj”. Ez persze erős túlzás volt ettől a társaságtól, hiszen ismerem a szokásaikat, tudom, hogy ők azok közé tartoznak, akik a szorongáscsökkentés egészségesebb formáit (pl. sport) választják, mégis elgondolkodtató, hogy egyikünket sem lepte meg az eredmény, hiszen látjuk mi zajlik a környezetünkben. Mindez minket, hallgatókat is felelőssé tesz abban, hogy segítsünk azon társainkon, akik önpusztító eszközökkel próbálnak felülkerekedni a huszonévesek mindenkit érintő, és olykor az átlagosnál súlyosabb problémáin.
Egyéb nemzetközi eredmények is azt mutatják, hogy a járvány jelentős negatív hatást gyakorolt a felsőoktatásban résztvevő hallgatók mentális jóllétére. Egy kínai kutatás[3] szerint, amely orvostanhallgatók körében készített felmérést. A tanulmány szerint a hallgatók ¼-e tapasztalt a szorongást a járvány hatására, azonban a szociális támogatásnak szignifikáns negatív hatása van a szorongás mértékére. Egy indiai kutatás[4] szintén azt mutatja, hogy a hallgatók mentális egészségére és napi rutinjára jelentős hatást gyakorolt a járvány, illetve az annak következtében bevezetett korlátozások. Az eredmény szerint hallgatók improduktívabbak, felborult a napi rutinjuk, és jobb híján az online térben, zenehallgatással, filmnézéssel, játékokkal és a social media használatával vezetik le a feszültséget. Egy, még a pandémia kitörésének elején készített spanyolországi felmérés[5] szerint a University of Valladolid hallgatóinak 34,19%-a depressziós, 21,34%-uk szorongásos tüneteket mutatott. Egy, az USA-ban készült kutatás[6] nem annyira a mentális egészség felmérését célozta, de az eredmények alapján kiderül, hogy a hallgatók 13%-a elhalasztotta a diplomaszerzést, 40%-uk elvesztette a (gyakornoki) munkáját a járvány hatására és 29%-uk úgy gondolja, hogy 35 éves korára kevesebbet fog keresni egy járvány nélküli szcenárióhoz képest. Mindezeknek a problémáknak jelentős hatása lehet a mentális egészségre, illetve az egzisztenciális bizonytalanságot erősíthetik.
Mindezen eredmények azt mutatják, hogy a felsőoktatásban résztvevők mentális egészségének helyreállítására kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a szakértőknek. Könnyen lehet, hogy ez a feladat nem marad a felsőoktatási intézmények falain belül, hiszen a diplomát szerző hallgatók következő lépése a munkaerőpiacra vezet, ahol már a humánerőforrás-menedzsment feladata lesz megküzdeni a járvány mentális egészségre gyakorolt hatásaival. Erre a feladatra fel kell készülnie a vállalatoknak, ha sikeresen szeretnék integrálni a munkavállalóikat a vállalati kultúrába.
[1] Auerbach, R. P., Mortier, P., Bruffaerts, R., Alonso, J., Benjet, C., Cuijpers, P., … & Kessler, R. C. (2018). WHO World Mental Health Surveys International College Student Project: Prevalence and distribution of mental disorders. Journal of abnormal psychology, 127(7), 623.
[2] https://www.feta.hu/kutatas/magyarorszagi-felsooktatasban-tanulo-hallgatok-mentalis-jolletenek-felmerese-kutatasi-beszamolo
[3] Cao, W., Fang, Z., Hou, G., Han, M., Xu, X., Dong, J., & Zheng, J. (2020). The psychological impact of the COVID-19 epidemic on college students in China. Psychiatry research, 287, 112934.
[4] Chaturvedi, K., Vishwakarma, D. K., & Singh, N. (2021). COVID-19 and its impact on education, social life and mental health of students: A survey. Children and youth services review, 121, 105866.
[5] Odriozola-González, P., Planchuelo-Gómez, Á., Irurtia, M. J., & de Luis-García, R. (2020). Psychological effects of the COVID-19 outbreak and lockdown among students and workers of a Spanish university. Psychiatry research, 290, 113108.
[6] Aucejo, E. M., French, J., Araya, M. P. U., & Zafar, B. (2020). The impact of COVID-19 on student experiences and expectations: Evidence from a survey. Journal of public economics, 191, 104271.