Ideje az emberre fókuszálni!

Forrás: ’Back to Human’: Why HR leaders want to focus on people again
Talha Khan, Asmus Komm, Dana Maor, Florian Pollner (2022), McKinsey

szerző: Balla Eszter

Az elmúlt évek drasztikus változást hoztak minden munkáltató és munkavállaló életébe. Valószínűsíthető, hogy sok HR vezető már a pandémia előtt is törekedett a folyamatok emberközpontúbbá tételére, amelyeknek a gyakorlatba implementálását a vírushelyzet drasztikusan felgyorsította.

Szalay a Tükör legfiatatalabb munkatársaként készített sorozatot az ingázókról. A Budapest és Pusztaszabolcs között készült fotók eredetileg öt oldalt kaptak volna a lapban, ám annak ellenére, hogy a szakma imádta őket, akkor mégsem jelenhettek meg. Nagyjából tíz évet kellett várni, amíg az újság lehozta az ingázókról készült képeket.(Fotó: Szalay Zoltán, forrás: https://index.hu/nagykep/2019/11/11/szalay_zoltan_-_azok_a_hatvanas_hetvenes_evek/

Olvass tovább

A Country of Their Own

Francis Fukuyama: Liberalism Needs the Nation, Foreign Affairs, 2022/3

Lits Benedek recenziója

forrás: wikipedia.org

Fukuyama a Foreign Affairs legújabb, 101-edik 2022 májusi – júniusi számában megjelent Liberalism Needs the Nation c. cikkében a liberalizmus és a nemzeti gondolat egymásrautaltságáról és közös jövőéről értekezik a közelmúlt globális politikai változásainak fényében, aktualitásként a Putyin-i agresszió és a magyar-török illiberális fordulat előzményeire és potenciális következményeire hívja fel a figyelmet. Az esszé címe egyben annak fő tézise is: a liberalizmusnak szüksége van a nemzetre, hiszen a feltörekvő etno-nacionalista, a vallási alapon működő konzervatív és a tradicionalista irányzatok mellett a létező liberalizmus komoly válságjelenségeket mutat.

Olvass tovább

A képzési lehetőség nem zéró összegű játék

szerző: Szabó Dorottya

F. Barth illusztrációja Goethe A bűvészinas című verséhez, 1882

Az Eurofound 2019-ben egy széleskörű felmérést készített az európai vállalatok gyakorlatairól és trendjeiről. A kérdőíves adatok alapján készített jelentésükben kitérnek többek között a vállalatok digitális, innovációs és üzleti környezetének jellemzésére, a vállalatok munkaszervezési és emberierőforrás-menedzsment gyakorlataira, illetve a munkavállalók részvételi lehetőségeire. A következőkben a készségekre és képességekre vonatkozó elvárások valósággal való összhangjára, illetve ezen elvárások változására fókuszáló fejezet legfontosabb eredményeit ismertetem.

Olvass tovább

Monotónia vagy felüdülés – gondolatok a munkahelyi jól-létről

The Sound of Economics – Job Quality is about more than working conditions c. podcast alapján

Vermeer: A csipkeverő, 1669, forrás: https://www.reproduction-gallery.com/oil-painting/1455085755/the-lacemaker-c1669-by-johannes-vermeer/

szerző: Pókász Zoltán

A brüsszeli székhelyű agytröszt, a CEPR egyik podcastjában Laura Nurski, a CEPR kutatója és Janine Berg, az ILO kutatója beszélgettek Giuseppe Porcaro-val a munkahelyi jóllét megteremtésének lehetőségeiről gazdaságpolitikai perspektívában. A beszélgetésben megállapították, hogy a technológia és általánosabban a munkahelyi környezet változásával a munkavállalók adaptálódása az új körülményekhez is elkerülhetetlen, amely természetesen új kihívásokat is szül. A dolgozóknak új igényeik merülnek fel, illetve a munkaminőség is dinamikus változáson esik át. Érdemes-e a kormányzatnak beavatkoznia a beosztottak érdekében, intézményileg szabályoznia bizonyos sztenderdeket?

Munkahely és kiállás az értékrend mellett

szerző: Szabó Dorottya

Részlet Orson Welles: Don Quixote című filmjéből. Francisco Reiguera mint Don Quixote és
Akim Tamiroff  Sancho Panza szerepében.

Az Eurofound május elején publikálta átfogó éves jelentését[1] az európai élet- és munkakörülmények minőségéről a 2021-es évre vonatkozóan. Az idei jelentésben külön fejezetet szántak a fiatalok élet- és munkakörülményeiben végbement változások bemutatására, ami önmagában is sokatmondó.

Olvass tovább

„szükségem volt egy pedagógusra […] és egy maroknyi többire”

Szerző: Lits Levente

Epiktétosz ábrázolása egy XVIII. századi latin fordításban

Azt ne higyétek, hogy megszűnt már. Nincs pihenése

A megeredt árnak, nincsen, csak a tenger ölében.

(Petőfi Sándor: Ítélet, részlet)

Én mindig csak figuráns szerettem volna lenni! – hangozhatna el számtalan pedagógus, művész, tudós szájából, és milyen igaz is lenne, csakhogy nem hangzik el. Nem hangzik el, mert életüket az igazság keresésének szentelik, és nem jelentőségük hangsúlyozásával töltik. Talán így is van rendben, hiszen így hozzák létre kognitív térképünket. Ehhez viszont el kell rejtőzniük a szemeink elé és tartani a piros-fehér rudat. De mi is az a kognitív térkép, melynek feltalálása Jameson szerint a posztmodern egyetlen kiútja?

Olvass tovább

ÖKOLÓGIA – MEZŐGAZDASÁG – AGRÁRSZAKKÉPZÉS

Horváth Anna[1] – Trautmann László[2] – Vida Cecília[3]

Csók István: Keresztapa reggelije, 1932
A tanulmány célja, hogy bemutassa a hazai középfokú agrárszakképzés alapvető tendenciáit, és bemutassa, hogy az agrárszakképzésben a vállalkozóvá válást milyen módon támogatja a középszintű szakképzés. A tanulmány kiinduló hipotézise, hogy az agrárium fejlődésében az automatizáció és a digitalizáció mellett ugyanolyan fontosságú az ökológiai gondolkodás, ami csak akkor lehet sikeres, ha össze tud kapcsolódni egy új típusú gazdálkodási kultúrával, a piaci és a vállalkozási képességek, beleértve a marketing és a szervezetfejlesztés ismeretkörét is erőteljesebben jelennek meg a mezőgazdasági tevékenységben. 

Olvass tovább

Munkatudományi üzenetek a karanténból

forrás: www.mkt.hu

Munkatudományi üzenetek a karanténból – ezzel a címmel gyűjtötte össze az elmúlt két (pandémiás) év munkaügyi, foglalkoztatáspolitikai témájú szakmai előadásainak, konferenciáinak írásos beszámolóit az Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Munkaügyi Szakosztálya és a Munkaügyi Szemle folyóirat. A csaknem 120 oldalas, elektronikus kiadványban mintegy 30 olyan online szakmai rendezvény összefoglalója kapott helyet, amelyet a szakosztály szervezett, vagy a szakosztály szakértőinek közreműködésével valósult meg.

Ezek az online konferenciák olyan témákat öleltek fel, mint a koronavírus-járvány országos és területi szintű foglalkoztatási hatásai, ezzel párhuzamosan a home office felértékelődése, a foglalkoztatás fejlesztése, a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítása és a munkaügyi folyamatok mérésének kihívásai.

A kiadványban bemutatott szakmai összefoglalók többsége jóval tartalmasabb annál, mint egyszerű dokumentálása egy-egy eseménynek. Ezek a cikkek a munka világának leginkább érdeklődésre számot tartó, vitákat generáló kérdéseire hívják fel a figyelmet, és átfogó képet adnak arról, hogy milyen gondolatok, dilemmák foglalkoztatták e szerteágazó szakma képviselőit egy nagyon sajátos időszakban – írja előszavában Bagó József, az MKT Munkaügyi Szakosztályának elnöke.

A Munkácsy Ferenc és Bagó József szerkesztői munkájával összeállított kiadvány a Magyar Közgazdasági Társaság honlapján, ezen a linken, pdf formátumban szabadon letölthető.

Egyenlőtlenség és innováció

szerző: Szabó Dorottya

William Turner: Eső, gőz és sebesség – a Nagy Nyugati Vasútvonal, 1844

A CEPR (Centre for Economic Policy Research) nemrég publikált egy összegző tanulmányt[1], melyben az egyenlőtlenség és az innováció kapcsolatát vizsgáló tanulmányok eredményeit gyűjtötték össze, így adva egy meglehetősen átfogó képet a témáról. Az általuk bemutatott eredmények segítségével a szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az innováció generálta egyenlőtlenség tartós lehet, ami pedig a társadalmi mobilitás és végső soron a további innováció csökkenéséhez vezethet. A túlzott egyenlőtlenségek kialakulásának megelőzését a szerzők az oktatás- illetve a versenypolitikában látják, hangsúlyozva, hogy a gazdasági kimenetek mindig erősen függnek az intézményi környezettől.

Olvass tovább