Forrás: Work in Progress
Alana Semuels (2020) TIME Magazine, Vol. 196 Issue 16/17, p93-95.
szerző: Süle Ákos

2020 áprilisában az otthoni munkavégzés bevezetése több nehézséget is jelentett a munkavállalók számára. Hivatalos teendőik mellett otthoni kötelességeikkel is foglalkozniuk kellett, ez különösen nehéz volt az általános karantén időszakában, amikor az iskolák és óvodák is zárva tartottak. Lisa Kribs és Gavin Thomas, a Rochester N.Y. nevű marketingvállalat társalapítói úgy döntöttek, hogy kipróbálnak egy kísérletet, aminek segítségével stresszmentesebbé tehetik munkavállalóik számára a mindennapokat.
Négynapos munkahetet vezettek be 8 fős vállalatukban, a TGW-ben, és a meetingek számát 50%-kal csökkentették. Abban reménykedtek, hogy ha mindenki ugyanazt a fizetést kapja kevesebb idő alatt, akkor ez arra fogja ösztönözni a dolgozókat, hogy munkaidejükben aktívabban dolgozzanak. Ezek az elvárások teljesültek is: két hónap múlva a teljesítmény növekedésnek indult.
Az irodai munka már bőven a pandémia előtt is egy romlott rendszer volt. A technológia segítségével gond nélkül össze lehetett kapcsolni a munkavállalókat, de rengeteg figyelemelterelést is hordozott magával. Az átlagos szellemi munkavállaló hat percenként ellenőrzi az emailjeit, miközben egyre több időt tölt meetingekkel. Az otthoni munkavégzés, azaz a munka ellenőrzési lehetőségének csökkenése miatt a dolgozók a gép előtt eltöltött időt tekintik annak jelének, hogy milyen keményen is dolgoznak. Ez arra kényszeríti a munkáltatókat, hogy ezeket a rendszereket átgondolják és optimalizálják. Próbálják a folyamatos gép előtti ülésről szóló munkavégzést, a munkahelyek szerkezetét újratervezni.
Nem csak kisvállalatok, mint a TGW változtatják meg a munkavégzés szerkezetét. Az angliai Morrison’s például júliusban szintén bevezette a négy napos munkahetet, az üzenetküldéssel foglalkozó szoftvert készítő Slack minden hónapban egy pénteket kiadott szabadságnak, hogy feltöltődjenek dolgozói. Az ilyen társaságok úgy gondolják, hogy a pandémia jó lehetőséget ad arra, hogy az ilyen, korábban radikálisnak mondható intézkedéseket kipróbálják.
A járvány előtt minden 12 emberből 1 dolgozott otthon, 2020-ban már minden 4 emberből 1. Az otthoni figyelemelterelő események mellett (mint például családi élet) a meetingek száma 12,9%-kal nőtt, a munkanapok átlagosan 48,5 perccel lettek hosszabbak, egy globális szintű, 3 millió munkavállalót megkérdező tanulmány szerint.
Ennek következménye, hogy a munkavállalóknak kevesebb idejük marad az olyan fajta „flow” munkavégzésre, amikor tisztán csak a munkára koncentrálnak. A multitasking akár felölheti a 40%-át is a produktív munkaidőnek.
Ennek a világgazdaságra nézve is vannak hatásai. A 2000-es évek elején fellelhető 3%-os produktivitás lecsökkent 2019-ben 1,4%-ra. Egyes közgazdászok amellett érvelnek, hogy az eredetileg teljesítményt növelő technológia ma már inkább árt a munkavállalók fókuszálási képességeinek hátráltatásán keresztül.
Ennek eredményeképpen egyre több vállalat igyekszik segíteni dolgozóikat abban, hogy jobban tudjanak koncentrálni feladataikra. Egy kínai központú marketingvállalat, a Column Five például arra bátorította dolgozóit, hogy 12:30 és délután 16:00 között ne használjanak kommunikációs platformokat annak érdekében, hogy jobban tudjanak munkájukra koncentrálni.
A dolgozók be tudnak állítani egy kék „flow” jelet a státuszuknál, ami azt jelenti, hogy elfoglaltak és lehetőleg senki se zavarja őket. Más módszerek közé tartozik az elvégzett munka szigorúbb monitorozása, aminek segítségével jobban lehet tudatni a dolgozókkal, hogy mennyit munkát végeztek egy adott időszak alatt. A korábban említett meetingek idejének csökkentése és a négy napos munkahét bevezetése is növelheti a hatékonyságot. A Microsoft Japan 40%-kal növelte produktivitását múlt évben, amikor négy napos munkahetet vezetett be és az átlagos meeting időt fél órára csökkentette.
A munkaerőpiac kitágulása, globalizálódása által az élő meetingek koncepcióját is át kell gondolni, hiszen különböző időzónában élőket nagyon nehéz lehet összeegyeztetni. Erre lehet pédául megoldás a Loom nevű szoftver, aminek segítségével a munkavállalók videóüzeneteket tudnak egymásnak hagyni dokumentumokon belül.
Az otthoni, illetve hibrid munkavégzés elterjedésével az irodák jelenlegi létjogosultsága is megkérdőjeleződik. Ez nem az irodák megszűnését hordozza magával, hanem azt, hogy újratervezik azok felépítését. Egyes elképzelések szerint például több közösségi tér lenne szükséges a munkahelyekre, ahol a dolgozók ki tudnak kapcsolódni és nem végeznek munkát, illetve olyan privát, internet nélküli irodák, ahova el tudnak vonulni a munkavállalók annak érdekében, hogy senki és semmi ne tudja elterelni a figyelmüket aktuális feladataikról. A szellemi munka világa és annak helyszíne tehát átalakulóban van, a munkáltatóknak több figyelmet kell arra fordítaniuk, hogy szellemi munkaerejüket milyen körülmények között foglalkoztatják, annak érdekében, hogy a zavaró tényezők jelenlétét korlátozzák és a produktivitás nőni tudjon.