Forrás: High Workforce Stress is Changing The Rules of Employee Management
Angie Herbers (2022) ThinkAdvisor
szerző: Süle Ákos
A pandémiának, otthoni bezártságnak köszönhetően a munkavállalók körében jelentősen megnövekedett a munkahelyi stressz mértéke és a kiégés kockázata. A cikk írója a több száz vállalatból álló tanácsadó hálózatukban mintegy 30-40%-os növekedést tapasztalt. Az otthoni munkavégzés, folyamatos online munkahelyi jelenlét mellett ebben szerepet játszik a mostanában megfigyelhető nagyobb felmondási hullám, amit Great Resignation néven emlegetnek.
A munkahelyi stressz többféle kárt is okozhat a szervezetben: hátráltathatja a folyamatok zökkenőmentes lebonyolítását, és hatással lehet a szervezeti kultúrára, munkavállalók motivációjára és ezáltal teljesítményükre is. Ezek a hatások megnyilvánulhatnak rövid és hosszabb távon is, mivel a stressz kumulálódni is tud például abban az esetben, amikor hiányzó munkavállalók helyett kell dolgozni, legyen ez akár betegség vagy ideiglenes munkaerőhiány miatt. Az ilyen módon felhalmozódott stressznek kitett munkavállalókat ért negatív hatások kihatással lesznek a szervezet egészére és nem összeegyeztethető a fenntartható, folyamatos eredményességgel. Megnyilvánulhatnak rövid és hosszabb távon is, mivel a stressz kumulálódni is tud például abban az esetben, amikor hiányzó munkavállalók helyett kell dolgozni, legyen ez akár betegség vagy ideiglenes munkaerőhiány miatt. Az ilyen módon felhalmozódott stressznek kitett munkavállalókat ért negatív hatások kihatással lesznek a szervezet egészére és nem összeegyeztethető a fenntartható, folyamatos eredményességgel. Egy fontos elem ennek a kultúrának a megteremtésében a vezetők hozzáállása.
Nem állhat a vezetés mindössze a feladatok kiosztásából, érzékeltetni kell a közös célokat, visszajelzést kell adni a munkavállalók számára, személyes figyelmet kell rájuk szentelni. A munkavégzésben nem a tökéletességre kell bátorítani a dolgozókat, hanem arra, hogy igyekezzenek a legjobbat kihozni magukból az egyes napokon, ebbe beleszámítva azt is, hogy éppen milyen napjuk van. Ha valakit negatív hatások érnek, ha ha átlépte a meghatározott betegszabadságát, akkor pénzügyi szankciókban részesült.
Erre nem feltétlen az a megoldás, hogy lehúz három csésze kávét és próbálja elnyomni ezeket az érzéseket, hanem hogy nyitott ajtók között meg tudja ezt beszélni kollégáival, feletteseivel.
A pandémiának köszönhetően egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az ilyen megközelítések, mivel nagy mértékben megnőtt a stressz, kiégés, depresszió aránya. Egyre inkább szemmel látható mértéket öltöttek ezek a problémák és a szervezetek is mélyebben megtapasztalták, hogy ezek milyen következményekkel járnak. A munkahelyi stressz tehát egy új lehetőséget is kínál arra, hogy a szervezetek és menedzserek átgondolják, hogy milyen kultúrát, illetve elveket képviselnek és hogyan tudnak ezeken változtatni annak érdekében, hogy cégük egy támogató, emberközpontúbb légkörben legyen még eredményesebb.