Kapcsolat a járások fejlettsége és a szakképzésben tanulók iskolaválasztása között
szerzők: Horváth Anna – Mihele Mihály András – Trautmann László – Vida Cecília
A továbbiakban az elemzés a járások fejlettségének mutatószámai és a szakképzésben, – szakgimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában – tanulók jellemzői közötti statisztikai kapcsolatot vizsgálja. Arra keresi a választ, hogy a társadalmi gazdasági helyzet befolyásolja-e a diákok iskola- és szakmaválasztását, tanuláshoz való viszonyát, a lemorzsolódási veszélyre való hatást?
A tanulmányban közölt számításokhoz és ábrákhoz az Oktatási Hivatal (OH), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) egyes adattábláit használtuk fel, ezekből nyertük ki a járási szintű adatokat. Összesen 174 járást különböztetnek meg Magyarországon, ebből 156 olyan volt, amelyhez minden szükséges információ a rendelkezésünkre állt, így ezekre végeztük el a számításokat. Végig igyekeztünk a lehető legfrissebb forrásokat felhasználni, ez a gyakorlatban többnyire 2019-es adatokat jelentett, kivétel volt ez alól a GVI átlát közölt fejlődő és leszakadó járásokat bemutató adatsor, melyből csak 2017-es volt elérhető.
1.1 Eredmények bemutatása
A kutatás során a járásokat három fejlettségi csoportba soroltuk be a GVI adatai alapján. Az 5-ig terjedő skálán fejletlennek tekintettünk egy járást, ha a pontszáma nem érte el a 2,5-ös értéket, fejlettnek, ha a pontszáma legalább 3,5 volt és közepesen fejlettnek, ha a két érték közötti pontszámmal rendelkezett, az 1. ábra térképes formában is szemlélteti az így kialakult megoszlást. Ennek alapján elmondható, hogy a fejlett járások leginkább az ország nyugati, északnyugati területein helyezkednek el, míg a fejletlen járások elsősorban az ország északi, északkeleti és délnyugati részein csoportosulnak.
1. ábra: A járások fejlettsége
Forrás: GVI járások fejlettségi mutatói 2017.
A 2. ábrán a szakképzésben tanulók megoszlását vizsgáltuk iskolatípusonként a különböző fejlettségű járások között. Az ábra alapján a fejlett járásokban a tanulók kétharmada választja a szakgimnáziumokban folyó képzéseket, míg ugyanez az arány a fejletlen területeken nem éri el az 50 százalékot sem. Látható, hogy minél kevésbé fejlett járást vizsgálunk, annál inkább megemelkedik a szakközépiskolai tanulók hányada, a fejletlenek esetén minden második diák vesz részt ebben a képzési formában, ezzel szemben a fejlettekben csak minden harmadik. A szakiskolai képzésekben ugyanakkor nem látni érdemi különbséget, minden csoportban közel azonos, 5 százalék körüli értékeket tapasztalni.
2. ábra: A szakképzésben tanulók megoszlása iskolatípusonként a különböző fejlettségű járásokban
Forrás: OH 2019/2020-as tanévben szakképzésben résztvevők adatai, GVI járások fejlettségi mutatói 2017.
A 3. ábrán a lemorzsolódással veszélyeztetett[1] tanulók aránya látható. Az első megállapítás, amit le lehet vonni, hogy a szakképzésen belül minden vizsgált járástípus esetén magasabb a lemorzsolódással való veszélyeztetettség mértéke, mint az országos átlag. Kiemelendő továbbá, hogy a járások fejlettsége és a lemorzsolódás veszélyének való kitettségük között hasonló dinamika figyelhető meg, mint ami a szakközépiskolák esetén korábban bemutatásra került, vagyis a fejletlen járások felé haladva egyre magasabb értékeket tapasztalni. Erre mutat rá, hogy az elmaradott járások esetén 61,3 százalékkal magasabb átlagos értékeket látni a fejlettekhez képest, amin az sem javít érdemben, ha a mediánértékek kerülnek összehasonlításra, így is közel 46 százalékos az eltérés.
3.ábra: Lemorzsolódással veszélyeztetettek a szakképzésen belül
Forrás: OH 2019/2020-as tanévben szakképzésben résztvevők adatai, GVI járások fejlettségi mutatói 2017.
Az továbbiakban az egyszerűbb és közérthetőbb számítások miatt a 24 megkülönböztetett szakmacsoportot 6 nagyobb kategóriába soroltuk, így kialakítva a műszaki, a vendéglátás, a kereskedelem, a feldolgozóipar, az agrár és a humánfejlesztés főcsoportokat.
A 4. ábra már a főcsoportok mentén mutatja be az különböző fejlettségű járásokban megfigyelhető eltéréseket a szakképzésben tanulók ezer főre vetített átlagos értékében. Mint látható, mind a műszaki, mind a vendéglátóipari ágazatba sorolt képzések közel egyforma népszerűségnek örvendenek a két legfejlettebb járáscsoportban, ezzel szemben a fejletlen területeken élők között nagyjából 25 százalékkal kevesebben vesznek részt ilyen képzésekben. Ehhez hasonló mintázat látható a kereskedelmi képzések területén is, ugyanakkor itt már közel 40 százalékos differenciáról beszélhetünk a legelmaradottabb járásokat vizsgálva. A feldolgozóipari ágazat jellegzetessége, hogy a fejlett járások markánsan elkülönülnek nemcsak a fejletlenekhez, hanem a közepes fejlettekhez viszonyítva is, körülbelül negyedével több tanulót vonzva mindkét említett járástípushoz képest. A legélesebb különbség azonban mégis az agrárium területén rajzolódik ki, amíg a fejlett járásokban 1,27 agrártanuló jut ezer főre, addig a közepes fejlettségűekben ennek 1,6-szorosa, a fejletlenekben pedig már több mint ennek kétszerese. Ezzel szemben a humánfejlesztés egy kifejezetten homogénnek tekinthető terület, nem tapasztalni érdemi eltéréseket.
Az ábrára pillantva az is látható, hogy minden csoportban a műszaki területen tanulók létszáma a legmeghatározóbb, továbbá a fejlett és a közepesen fejlett járások esetén is szorosan második helyet foglal el a vendéglátás, azonban a fejletlenek esetén már csak a harmadik legnépszerűbb, nagyjából 14 százalékkal lemaradva az agrárképzések mögött, ami a másik két járástípusban a legkevésbé kedvelt hatodik helyet foglalja el. Ezek alapján érdemesnek tűnik az egyes fejlettségi csoportok között a teljes képzési szerkezetben adódó eltéréseket is megvizsgálni, amihez a főcsoportok ezer főre vetített tanulói létszámának értékéből számított Pearson-féle korrelációs értékeket nyújthatnak segítséget. Az eredmények szerint a fejlett és közepesen fejlett járások nagyfokú hasonlóságot mutatnak, 0,89-es pozitív irányú értékkel. Jelentős különbség látszik viszont, ha a fejlett és fejletlen járásokat vetjük össze, ekkor csupán 0,19-es korrelációról beszélhetünk, ami teljesen jelentéktelen kapcsolatra utal. Szintén elhanyagolható a közepes és a fejletlen járások közötti korrelációs kapcsolat erőssége is, hiszen ennek az értéke is épphogy csak meghaladja a 0,35-öt, vagyis a fejlett és közepesen fejlett járások szinte egy külön dimenzióban léteznek fejletlen társaikhoz képest.
4. ábra: Az ezer főre jutó tanulók száma a különböző fejlettségű járásokban az egyes főcsoportok szerint
Forrás: OH 2019/2020-as tanévben szakképzésben résztvevők adatai, GVI járások fejlettségi mutatói 2017.
A járások k közepű klaszterezéssel meghatározott domináns szakmacsoportok szerinti elrendeződése látható a 5. ábrán.[2] A számítások alapján 4+1 klaszter adta a legjobb eredményt, így az agrár, a műszaki, a vendéglátás és a kereskedelem klaszterek kerületek meghatározásra. Két korábbi főcsoport, a feldolgozóipar és a humánfejlesztés tehát nem jelenik meg külön kategóriaként, ami leginkább azért lehetséges, mert az ebbe a csoportba tartozó képzéseket leginkább a más típusú képzésekkel együtt oktatják. Kialakításra került viszont egy összetett/komplex klaszter is, amely egyfajta olvasztótégelyként funkcionál, nem jellemezhető semmilyen szakmai fókusszal sem. Az adatok felhasználásával létrejött ábra alapján megállapítható, hogy a vendéglátás és a műszaki/informatikai fókuszáltság inkább a dunántúli területeken jellemző, az ország másik felében azonban az összetett/komplex klaszterbe sorolt járások vannak túlsúlyban.
5. ábra: A járások megoszlása domináns szakmacsoportok szerint
Forrás: OH 2019/2020-as tanévben szakképzésben résztvevők adatai.
Ha külön-külön is megvizsgáljuk a három fejlettségi csoportot, akkor egyértelművé válik, hogy a közepes fejlettségű járásokban a leginkább kikristályosodott a képzési portfolió, míg a fejlettekben a legkevésbé, arányaiban ugyanis itt találni a legtöbb összetett/komplex klaszterbe sorolt járást. A korábbi eredményeknek megfelelően az is látszik, hogy az agrárfókuszáltság jelentősen felülreprezentált a fejletlen járásokban, nagyjából 3-szor annyi található belőlük, mint a fejlettek között. Az is igaz ugyanakkor, hogy a fejletlen járásokban csak valamivel több, mint fele annyi műszaki és vendéglátóipar által dominált járást találni, mint a másik két fejlettebb csoportba sorolt járások között.
6. ábra: A járások domináns szakmacsoport szerinti megoszlása a három fejlettségi csoportban
Forrás: OH 2019/2020-as tanévben szakképzésben résztvevők adatai, GVI járások fejlettségi mutatói 2017.
[1] A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 37. pontja értelmében lemorzsolódással veszélyeztetett az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé.
[2] A számítások a járások képzési szerkezete alapján történt, ahol meghatároztuk milyen arányban vannak jelen a tanulók az egyes főcsoportokban, majd kialakítottuk a klasztereket.