szerző: Seress Marcell
Ady Endre: Négy-öt magyar összehajol
Ennyi búsulással fényesen
Nyílnék meg az Ég,
Ahol csak Ég és okos üdvösség van.
S itt nem elég.
Itt nem kell, csak a könny
S itt valahol, ott valahol,
Esett, szép, szomorú fejekkel
Négy-öt magyar összehajol.
Miért is, miért is, miért is?
Egyre gyakrabban merül fel szervezeti szinten, hogy hogyan is alakítsuk ki az ideális digitális munkakörnyezetet a hatékonyság növelésének és költségoptimalizálásnak az érdekében. Sokan úgy gondolják, hogy ez rém egyszerű, mert mindenféle linkeken keresztül tudunk kollaborálni, elég csupán rányomni egy Teams értekezletes linkre és máris a megbeszélés sűrűjében találhatjuk magunkat. Kipipáltuk a feladatokat a feladatkezelőben, a Google Drive-on megosztható dokumentumok pedig bármelyik kolléga számára elérhető (amit akár a felhőben tizenhatan is szerkeszthetnek egyszerre) és sokaknak ezzel le is záródik a digitalizációs kérdéskör. Valami mégsem stimmel, nem megy úgy a munka, egyre jobban megterhelő a folyamatos koncentráció és bár sokaknak bevált az otthoni munkavégzés, mégis mérhetően sokan vágynak vissza az irodába. Csődöt mondtak vajon a digitális platformok?
Dojcsák Dániel, a ShiwaForce marketing-kommunikációs igazgatója az egyik népszerű gazdasági rádiósműsornak adott interjújában elmondta, hogy hol lehet hibázni a digitalizációban. Véleménye szerint már az elején érdemes tisztázni, hogy a digitális kollaborációs eszközök használata ugyan intuitív, de a bevezetése azonban nem feltétlenül az. Kétségtelenül igaznak tartja azt, miszerint sok Cloud-os böngészőben futó alkalmazásokat egyszerűen össze lehet állítani egy csomagba és megvásárolni, de az viszont nem triviális, hogy egy adott cég egy adott folyamatrendszerére melyik lesz az ideális, valamint milyen funkciókat kell és lehet használni. Ez elég időigényesnek is számít, hiszen funkcionalitást tekintve az, hogy ki lehessen ezeket a funkciókat használni, az már nem annyira intuitív, mivel ezek sokkal többet is képesek nyújtani. Dojcsák úr a 2020-as évet hozta fel példának, amikor nem volt annyira feltűnő, hogy rengeteg cég szervezeti egységei között a hiányosságokat a személyességgel próbálták könnyedén elfedni.
“2021-ben pedig egy erőltetett digitalizáció valósult meg, amikor mindenki ezeket használta. Belefulladtunk az online meetingekbe, de ennek a problémái azért nem jöttek ki, mert mindent túlszerveztünk és túlkommunikáltunk, ezért is volt annyival több megbeszélés. Ezzel pedig lehetőség volt bizonyos problémák kisatírozására.”
Elmondása szerint a 2022-es évben, amikor már “visszatérés” -ről beszélünk, általánosságban sikeresnek mondható a hibrid munkavégzés a cégek nagy többségénél, ugyanakkor viszont szigorú kiértékelésre kerültek a COVID-19 pandémia során ejtett hibák. Ezen felül pedig 3-4, de legalább 5 új digitális eszköz bevezetésére került sor az agilis szervezetek túlnyomó többségében, amit “örömmel és dalolva” kellett használniuk.
Az igazgató úr ezzel is utal a Deloitte által elvégzett kutatásra melyet az Egyesült Királyságra fókuszálva készítettek el. Eszerint csupán a megkérdezettek több, mint fele érezte úgy, hogy a munkatársai hatékonyabbá váltak, és ráadásul a megkérdezettek önmagukról már ezt nem merték kijelenteni. 25%-uk pedig túlterheltebbnek titulálta magát, mint korábban és hiába részesítették inkább előnyben az otthoni munkavégzést, mégiscsak visszavágytak az irodai környezetbe, azért, hogy a közösségi interakciókra és kollaborációra nagyobb hangsúly helyeződjön.
“A hibák ellenére még nem kell leírni a digitális rendszereket, tehát ez nem jelenti azt, hogy nem lehetséges a kávégép melletti chit-chat-nek az előidézése, csupán csak nem automatikus. Ez valóban egy paradox helyzet, hiszen sok helyen bevezettünk új, innovatív, intuitív digitális technológiákat és mégis rosszabbul érezzük magunkat és túlterhelté váltunk. Valószínűleg az nagyon fontos, hogy az adott környezetre a megfelelő eszközt válasszuk!”
A rendszerek testreszabását illetően példának okáért megemlítette, hogy ő személy szerint sok cégnél tapasztalja, hogy ahol nem termékfejlesztés zajlik, hanem ügyfélszolgálat vagy egyéb más üzleti területfenntartó folyamat, oda pont azért fejlesztettek olyan munkafolyamatokat, mint a Jira Workflow Management. Vagyis a rendszerre egyáltalán nem mondható, hogy jobb vagy a legjobb, hanem testreszabottabb, összeköthetőbb és akár még jobban is integrálhatóak más szoftverekkel. Nyilván még így is lehetnek meglepetések, tehát fontos az alapos felmérés már a legelején!
Dojcsák úr továbbá hangsúlyozta, hogy szintén lényeges figyelembe venni a határokat, hiszen bizonyos szoftvercsomagok kezeléséhez már fejlesztői munkára van szükség és azt egy cég se várhatja el, hogy egy marketinges vagy egy HR-es munkatárs ezeket a munkafolyamatokat össze is tudná állítani a napi teendőin túl.