A munkaerő-ellenőrzés tovább növekszik a távmunka korában is. A megfigyelés az új norma?

Forrás: The employee surveillance that fuels worker distrust, Alex Christian (2022), BBC

szerző: Seress Marcell

Dziga Vertov: Filmszem, 1924

Napjainkban, amikor a távoli és hibrid munkavégzési minták egyre inkább normává válnak, a munkaadók arra törekednek, hogy a kimenetet és a csapatokat felügyeleti szoftverekkel kezeljék. Bár ez elősegítheti az irodán kívüli együttműködést, bizonyos esetekben az ilyen megfigyelő eszközöket azon a paranoián keresztül implementálják, hogy a dolgozók nem végzik el a munkájukat a főnök tekintetétől távol. De ha az alkalmazottak nem szeretik, ha megfigyelik őket, ez alááshatja a bizalmukat és a moráljukat? Vagy nem feltétlenül a technológia, hanem a megvalósítás módja a probléma?

Olvass tovább

Az árak által kifejezett relatív viszonyok az ideák tükrei

szerző: Szabó Dorottya

Platón barlang hasonlatának allegóriája, forrás: https://www.thoughtco.com/the-allegory-of-the-cave-120330

„…a pénz mint elvont vagyonérték semmi egyebet nem fejez ki, mint a dolgok viszonylagosságát, vagyis éppen az értéket, egyszersmind mégis mint a nyugodt pólus, szemben áll azok örökös mozgásaival, ingadozásaival, kiegyenlítődéseivel.”[1]

Olvass tovább

Egy relativizáló diskurzus felé

PIKETTY ON EQUALITY Thomas Piketty interviewed by Tim Phillips, 17 June 2022, https://voxeu.org/users/thomaspiketty0

Lits Benedek recenziója CEPR 2022-es párizsi szimpóziumának hanganyagáról.

Platón Akadémiája mozaik Pompei-ben, forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Plato%27s_Academy_mosaic

Thomas Piketty, az angolul újonnan megjelent könyvéről, az A brief history of equality (2022) c. kötetről (Une brève histoire de l’égalité, 2021) Tim Phillips-szel beszélget. A Paris School of Economics professzora népszerűségét az elmúlt 10 évben a kapitalizmus egyenlőtlenségeit bemutató munkáinak köszönhette, A tőke a 21-dik században (2013) és a Tőke és ideológia (2019) munkák szerzőjeként az évek során a kapitalizmus-kritikus politikai gazdaságtani irányzatok egyik vezető alakjává vált. Legújabb könyvében azonban, bár jelentősen rövidebb terjedelemben, a politikai, gazdasági és társadalmi egyelőség 250 éves fejlődését foglalja össze.

Olvass tovább

Költségvetési politika társadalombiztosítási perspektívából

A Social Insurance Perspective on Pandemic Fiscal Policy: Implications for Unemployment Insurance and Hazard Pay, Christina D. Romer and David H. Romer,JOURNAL OF ECONOMIC PERSPECTIVES, VOL. 36, NO. 2, SPRING 2022 (pp. 3-28)

szerző: Kenéz Dávid

Eugene Delacroix: Az irgalmas szamaritánus, 1849, forrás:https://commons.wikimedia.org/wiki/File:The_Good_Samaritan_%28Delacroix_1849%29.jpg

A szerzőpáros arra indítványoz, hogy a társadalombiztosítási perspektíva alkalmasabb a világjárványra vonatkozó költségvetési politika megtervezésére és értékelésére, mint az egyszerű aggregált keresleten alapuló keynesi modellek. Mivel a vírus az emberi interakciókon élősködik, a költségvetési politikának nem szabad az aggregált kereslet gyors növelésére és a gazdaság teljes foglalkoztatottságának visszaállítására törekednie, hiszen ez csak súlyosbítaná a világjárványt. Hasonlóképpen, egy világjárványban bizonyos gazdasági tevékenységek egyszerűen nem folytathatók biztonságosan. Ennek eredményeképpen az olyan széles körű ösztönző intézkedések, mint az egyszeri kifizetések vagy adócsökkentések nem sokat tehetnek azért, hogy az ezekben az iparágakban dolgozók újra munkába álljanak.

Olvass tovább

Jelenlétünk evidens

Az anyaság, mint a helyes részvétel beszédmódja

Lits Levente elemzése; Deák Erika Galéria: Jelenlétem evidens című kiállítása (Kiállító művészek: Christen Clifford, Fajgerné Dudás Andrea, Clare Gallagher, Galdi Vinko Andi, Horváth Lóczi Judit, Diana Karklin, Klenyánszki Csilla, Kölcsey Sára, Magyarósi Éva, Bridget Moloney, Omara – Oláh Mara, Szabó Eszter, Tóth Anna Eszter, Magdalena Wosinska; Kurátor: Oltai Kata); Minden, mindenhol, mindenkor (2022-es amerikai film)

Sajátos helyzetben éli mindennapjait a közgazdaságtan, a számára nem optimális beszédmódtól elidegenült szakma számtalanszor találkozik művészek problémafelvetéseivel, amikor csak áll és megható bágyadt tekintetével fürkészi a meg nem érthetőt és hontalansága fel nem oldódó. A politikai gazdaságtan számtalan konfliktust őriz az esztétikával egyetemben, melyek kifejezettjének érzékenysége a nyelv és a forma (Jamesonnál pontosan a technológia. Értelmezésemben a forma, mint szubsztancia és forma totalitása a hiányának ellenében, ez a metafora technológiája.) egyediségéből fakad és habár Jameson[1] állítja azt, hogy hasonló a forma és a szubsztancia kettős együttmozgásának figyelésében a két terület, nemhogy nem elfogadott, de nem is értett ennek átfogó, kimondott értelmezése. A dichotómia Szabó Dorottya elmúlt időszakban megjelent munkáiban rendre megfigyelhető. Észrevehető könnyed hangvétele mellett, hogy például a „a foci a legfontosabb nem fontos dolog ezen a világon” című cikkében a női és a férfi futballban képes megjeleníteni más-más esztétikai-gazdasági modellt. A 20. században ennek tere rendkívül megnyílt, értelmezetté vált (ugyanis korábban is jelen volt) és számtalan művészi alkotás adott teret a gazdasági diskurzusoknak (Óz, a csodák csodája, 1939 vagy az Állami áruház, 1952), később beillesztették a gazdasági irányítás rendszerébe (Narratív közgazdaságtan, 2020), de az elméleti munkák során ma már a neoliberalizmus kultúraellenessége végett csak nehezen használt eszköz, visszaszorult, így fordulhatott elő, hogy Tirole[2] könyvében korunk filmjeit értetlenül, pontatlanul tudta csak megközelíteni nem úgy, mint a már említett Jameson.

Olvass tovább

„Na, akkor most mit kezdjünk ezzel a tapasztalattal?”

szerző: Szabó Dorottya

A James Webb teleszkóp képe a csillagos ég egy szeletéről, forrás: https://phys.org/news/2022-07-nasa-james-webb-telescope-teaser.html

Talán nem túlzás azt álltani, hogy az Európai Bizottság egyik legsikeresebb programja az ERASMUS-program, melynek keretében mára már több millió egyetemi hallgató nemzetközi mobilitását segítették elő. Az egyetemre bekerülve a legtöbben már az első tanévünkben elgondolkozunk a lehetőségen, van, aki be is vállalja már az első adandó alkalommal, mások halogatják és csak később jutnak el a kiválasztott célországba, megint mások pedig addig halasztgatják a lépést, hogy kifutnak az időből. Mindenesetre az ERASMUS egy olyan lehetőség hallgatóként, ami az egyetemi polgárok többségének fantáziáját megmozgatja, és meglehetősen sokan élnek is a külföldön élés kínálkozó alkalmával. Mára már meglehetősen kitágult azon országok köre, ahová a hallgatók jelentkezhetnek külföldi részképzésre, a lehetőségek általában nem korlátozódnak az EU-tagországokra, de a potenciális célországok köre nagyban függ az adott intézmények kapcsolatrendszerétől, illetve attól is, hogy az ember az adott egyetem melyik karán/intézetében folytatja tanulmányait.

Olvass tovább

A gépesítés hatása a munkaerőpiacra – a 19. században

Forrás: Leonardo Ridolfi, Carla Salvo, Jacob Weisdorf (2022), The impact of mechanisation on wages and employment: Evidence from the diffusion of steam power, VOXeu.org

André Kertész képe, forrás: https://bdpst24.hu/andre-kertesz-szigetbecsenek-ajandekozott-kepei/

Annak érdekében, hogy a jelenbeli folyamatokat mélyebben megértsük, néha érdemes elhagyni az utóbbi évszázad példáit, és helyette a porosodó történelemkönyveket elővenni. Nincs ez másképp a technológiai változások vizsgálatakor sem. Ennek hallatán számos aggály felmerülhet az olvasóban. Mi értelme – mai szemmel nézve – irreleváns korokat vizsgálni, amikor a technológiánk exponenciálisan fejletlenebb volt? Mennyire vannak megbízható forrásaink?

Olvass tovább

Infláció a tengeren innen és túl

Lits Benedek komparatív recenziója a The Npr Politics Podcast: Planet Money: What’s Causing Inflation? (2022. júl. 4.), The Bloomberg: The Cable: Eurozone Inflation (2022. júl 1.), és Pogi Podcast: Mit tehetünk az infláció ellen? (2022. máj. 21.) beszélgetésekről.

Hieronymus Bosch: Bolondok hajója, forrás: https://en.opisanie-kartin.com/description-of-the-painting-by-hieronymus-bosch-ship-of-fools/

Az infláció kérdése napjaink politikai gazdaságtani diskurzusainak egyik vezető témájává vált, nem véletlenül. A COVID-19 okozta gazdasági összeomlást követő időszakban a monetáris könnyítések és a különböző segélyezési formák nyomán a szakértők már alapvetően egy magas inflációs környezetet jósoltak, amit a közelmúlt az energiapiacokon és az ellátási láncok terén tapasztalható problémái csak tetéztek. Oroszország ukrajnai inváziója egy önmagában is már instabil, a válság és a koronavírusos megbetegedések utórengéseivel terhelt gazdaságokat ért, a számtalan gazdasági és politikai ok miatt a magas infláció tényén kívül a szakértők között jellemzően nagy a megosztottság. A fiskális-monetáris mix arányát az infláció kialakulásában és annak megfékezésében egyes közgazdászok kül- és belpolitikai szempontok mentén máshol helyezik el.

Olvass tovább

„a foci a legfontosabb nem fontos dolog ezen a világon”

szerző: Szabó Dorottya

A BBC Business Daily podcast sorozatának egyik vendége Haley Rosen volt a múlt hét folyamán. Haley Rosen egykori profi futballistakén vágott bele egy digitális médiacég megalapításába, amely alapvető információk, statisztikák, meccseredmények elérhetőségét biztosítja különböző női sportágak területén. Miután Rosen lezárta a profi sportolói karrierjét, továbbra is követni akarta a női futballvilág eseményeit, azonban nem létezett olyan platform, ami egyszerű hozzáférést biztosított volna a különböző ligákkal kapcsolatos információkhoz, miközben a férfi sportok világában az ember több tucatnyi ilyen felület közül válogathat. Rosen ezt a piaci rést felfedezve vágott bele befektetésébe.

Henri Toulouse-Lautrec: May Milton, 1895

Olvass tovább