Hónap: 2022 augusztus

(Z)űrzavar? – Avagy merre tovább, űrkutatás?

Szerző:

Forrás: Measuring the Economic Impact of the Space Sector: Key Indicators and Options to Improve Data
OECD (2020), G20 Space Economy Leaders’ Meeting (Space20)

szerző: Pókász Zoltán

A 20. században az űrkutatást nem a társadalmi jólét figyelembe vétele, hanem a másik ország fölött aratható győzelem fűtötte. Azonban ez a 21. században megváltozott, mivel a versengés helyét sok tekintetben a kooperáció vette át. Erre jó példa a mai napig is kiválóan működő Nemzetközi Űrállomás, illetve az országokon átívelő közös kutatások. Fontos
átlátni, hogy hogyan változtak meg a viszonyok az országok tekintetében, illetve milyen hasznok rejlhetnek az űrkutatás fellendítésében. Emellett hogyan lehet kvantifikálni az űrszektorba való állami befektetéseket, és így ösztönözni annak pénzügyi támogatását a kormányzatok által?

Olvass tovább

A kultúra tagadása maga a recesszió

Szerző:

Széljegyzet Szabó Dorottya: A kultúra a recesszió elkerülésének eszköze című cikkéhez

szerző: Lits Levente

Római romok Schönbrunnban, forrás: https://de.wikipedia.org/wiki/Datei:Roemische_ruine_schoenbrunn.jpg

A világ kint haddal tele, 

De nem abba halunk bele. 

Balázs Béla 

 Azt gondolom elkerülhetetlen, hogy vitát folytassunk a kultúra szerepéről és az évek óta húzódó, eszkalálódó gazdasági válság jelezte kapcsolatról, mely a kreatív ipar idealizmusát ily érvényessé tette.

Olvass tovább

A közgazdaságtan szerepe a döntéshozásban

Szerző:

szerző: Szabó Dorottya

Az 1821-ben alapított Political Economy Club helyszíne (forrás: https://www.hetwebsite.net/het/schools/peclub.htm)

Jason Furman, a Gazdasági Tanácsadók Tanácsának (CEA) egykori, Barack Obama által kinevezett elnöke a Foreign Affairs hasábjain reagált a szociológus Elizabeth Popp Berman Thinking Like an Economist: How Efficiency Replaced Equality in U.S. Public Policy című, idén kiadott könyvére. Furman esszéjében kiemeli, hogy Berman korrekt módon választja el az értékítéletét a közgazdászok növekvő politikai befolyását bemutató historikus elemzésétől, a reflexió azonban elsősorban az értékítéletet célozza.

Olvass tovább

Mi a helyzet az inflációval?

Szerző:

szerző: Csontos Tamás

Paul Cézanne: Egy kosár alma, 1890-1894, forrás: https://www.worldhistory.org/image/15336/basket-of-apples-by-cezanne/

Az elmúlt hónapokban nem csak a gazdasági szakembereknek, hanem a mindennapi megélhetésüket kereső állampolgároknak is fontos beszédtémájává vált az évtizedek óta nem látott áremelkedés. A heti nagybevásárlás intézése közben szinte lehetetlen nem észre venni, hogy akár hétről hétre milyen mértékben emelkednek egyes termékek árai. Legutóbbi személyes elképedésem akkor ért mikor a pár héttel ezelőtt még 350 Ft körüli áron vett vajat a népnyelven Madaras Teszkónak csúfolt áruház polcain 800 Ft-os áron láttam meg. A másik érdekes megfigyelésem az volt, hogy hiába a forint gyengülése, számos termékből a hazai áruk árai jobban nőnek, mint az import termékeké. A bevásárló kocsi tologatása közben ezeken merengtem, s közben az jutott eszembe, hogy érdemes lenne megvizsgálni kicsit részletesebben az inflációs adatok alakulását regionális összefüggésben. Hogy alakul a környező országokban, a V4-ben az infláció? Kilóg-e Magyarország a régióból? Mióta is beszélhetünk már emelkedő inflációs környezetről? Mi hajtja az inflációt? Ezekre a kérdésekre keresem a választ jelen cikkben.

Olvass tovább

Munkaügy a mesterséges intelligencia korában

Szerző:

szerző: Kenéz Dávid

Vízzel hajtott automata a hellbruni kastélyból, forrás: https://wanderinghelene.com/hellbrunn-palace-trick-fountains/

A Bruegel Intézet által készített „Sound of Economics” podcastban Giuseppe Porcarohoz csatlakozik Laura Nurski és Mia Hoffmann, a Bruegel kutatói, akiknek tanulmánya részletesen tárgyalja a mesterséges intelligencia szerepét a munkahelyek minőségében. (https://www.bruegel.org/podcast/artificial-intelligence-and-job-quality) Ez az epizód folytatja a “Future of Work and Inclusive Growth in Europe” című sorozatnak a munkahelyek minőségéről szóló vitáját.

Olvass tovább

Értékrend és közgazdaságtan

Szerző:

szerző: Szabó Dorottya

Részlet a Nyomorultak című filmből, forrás: https://www.nytimes.com/2012/12/25/movies/les-miserables-stars-anne-hathaway-and-hugh-jackman.html

Az MNB májusban kiadott, „Új fenntartható közgazdaságtan” című vitairata[1] ambiciózus és mondhatni egyedülálló jegybanki vállalkozás arra, hogy a 21. század közgazdaságtani kihívásait egy egységes és átfogó elméleti keretbe fogja. A vitairat, illetve az annak háttéranyagaként kiadott szakkönyv[2] is a Matolcsy György által 36 pontban megfogalmazott, „új közgazdaságtant” megalapozó összefüggések felvázolásával kezdődik. Az ezt követő 23 fejezet nagyrészt ezen összefüggések köré épül, mélyebb betekintést nyújtva egy-egy állításba. A szakkönyv egyik talán legérdekesebb része a „Mélystruktúrák a gazdaság mögött” szekció, amiben három fejezet kapott helyet.

Olvass tovább

A science fiction realizmusa

Szerző:

Forrás: The Sound of Economics: China’s Tales of the Future

szerző: Pókász Zoltán

A brüsszeli székhelyű Bruegel intézet által működtetett podcast sorozat, a Sound of Economics A jövő kínai meséi (China’s Tales of the Future) címmel beszélgetést adott közre. A beszélgetésben Giuseppe Porcaro, Alicia García-Herrero, és LYU Guangzhao, a University College of London doktorandusza vettek részt.

A titkos hozzávaló. Részlet a Kung Fu panda rajzfilmből. forrás: https://hu.pinterest.com/pin/510384570240152054/

A résztvevők azzal kezdték, hogy a science fiction mint műfaj első pillantásra rettentő távolinak látszik a valóság bármely formájától, hiszen a Star Wars űrugrása vagy az univerzum kolonizálása elképzelhetetlen céloknak tűnnek. Azonban különbséget kell tenni a hagyományos, nyugati sci-fi és a mostanában kialakuló kínai sci-fi (más szóval a “sinofuturizmus”) között. Ez utóbbi ugyanis nemcsak reális szcenáriókat vázol fel a jövőre nézve, hanem “mi lett volna, ha” kérdéseket is joggal tesz fel, és így a kínai politika összefüggésében néha kellemetlen kérdéseket is feszeget

Olvass tovább

„Mintha a világ megrázkódott volna”

Szerző:

Létezhet-e az átlényegítés pillanata? És ez mit jelent az apákra nézve?

Lits Levente elemzése; Philip Glass: Einstein on the Beach (Bázel, 2022.06.22.), Emil Cioran: A pillanatok margójára (A bomlás kézikönyve)

„A világ dolgai csak azért maradnak számunkra kedvesek és csak azért vannak még, mert lehetetlen sírnunk: ez gátol meg bennünket abban, hogy minden zamatot kiszívjunk belőlük, majd hátat fordítsunk nekik. Amikor jártunkban-keltünkben szemünk száraz marad, ahelyett, hogy könnyben úszna, ezzel a megcsodált tárgyat védelmezi. Mert a könnyek ugyanúgy pazarolják a természetet, mint Istent az önkívület. Végső soron azonban minket magunkat pazarolnak el. Hiszen csak annak köszönhetően vagyunk, hogy nem engedjük szabadjára legfőbb vágyainkat, s ha valami bekerül csodálatunk vagy szomorúságunk körébe, egyedül azáltal marad is ott, hogy nem áldozzuk fel, nem is áldjuk meg cseppfolyós istenhozzáddal. …Ezért van az, hogy minden éjszaka elmúltával, a felvirradó nap láttán rémületbe kerget a szükséglet, hogy okvetlenül kitöltsük, holott ez kivihetetlen; hontalanul tévelygünk a fényben, mintha a világ megrázkódott volna és az égre új Napot tűzött, menekülünk hát a könnyektől – pedig egyetlen cseppjük is ki tudna zárni az időből.”

(Emil Cioran: A pillanatok margójára)

Olvass tovább

Piaci ötleteket segít a nemzetközivé nőtt magyar diákverseny

Szerző:

A verseny résztvevői

Idén hatodik alkalommal rendezték meg a Danube Cup versenyt, amely a Duna-menti országok, köztük hazánk diákvállalkozóinak innovatív ötleteit karolja fel. A Budapesti Műszaki Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem szervezésében, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) támogatásával megvalósított megmérettetés mára nemzetközi, többfordulós eseménnyé nőtte ki magát. A tavaszi-nyári konferencia után ősszel start-up versennyel folytatják.

https://www.portfolio.hu/premium/20220810/piaci-otleteket-segit-a-nemzetkozive-nott-magyar-diakverseny-559881

A kultúra a recesszió elkerülésének eszköze

Szerző:

szerző: Szabó Dorottya

Boticelli: Vénusz születése, 1484-1486, forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/The_Birth_of_Venus#/media/File:Sandro_Botticelli_-La_nascita_di_Venere–Google_Art_Project-_edited.jpg

Yanis Varoufakis, Görögország korábbi pénzügyminisztere egy véleménycikkben[1] fogalmazta meg, hogy a német gazdasági modell alapvető motorjai – alacsonyan tartott bérek, olcsó orosz gáz, kiemelkedő középtechnológiai-ipar, kínai kereslet – mára már nem jelentenek versenyelőnyt. Érvelése szerint a német modell sohasem volt hosszú távon fenntartható, és ideig-óráig csak azért működött, mert semelyik másik tagállam nem implementálta azt az EU-n belül. Ma viszont, amikor vége az olcsó orosz gáz korszakának, a mesterséges intelligencia és a hightech a vezető ágazat, illetve a kínai kereslet egyre csökken, a német modell Németország számára is járhatatlanná válik. Varoufakis szerint ez Európa közös kudarca, és a német strukturális gazdasági reformokra nem csak Németországnak, hanem az EU tagállamoknak kollektíven szüksége van.

Olvass tovább