‘Veszélyes vizeken’

Varga Mihály előadása a Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlésén, 2022 Szeged

A vándorgyűlés pénteki napját Varga Mihály, Magyarország pénzügyminisztere nyitotta meg. A magyar gazdaság kilátásait összegző előadás alapvetően az ukrán-orosz konfliktus direkt, illetve hazánkat átívelő módon befolyásoló gazdasági hatásairól, illetve a kormányzat mitigációs stratégiájáról szólt. Megelőzve a tárgyalást azonban nosztalgikus módon emlékezett meg alapszakos tanulmányairól a Maxk Károly Egyetemen, ahol azon a Kondratyev-cklusokat húzta, és ennek az az üzenete a mára nézve, hogy a 2020-as évek az egy évszázaddal korábbi évtizedet idézik. Ezáltal, ahogyan bizonyos időszakokhoz általánosan összképek köthetők a történelemben az elkövetkezendő évek recesszió és egy esetleges gazdasági világválság kilátásait nyújtják. Eszünkbe juthat a népszerű dalsor, a 80-as évek sapkát viselnek. Ráadásul a Kondratyev-ciklusok alapján is hasonló gazdasági folyamatoknak kell lejátszódniuk napjainkban.

Olvass tovább

Életműdíj

A Magyar Közgazdasági Társaság 2022. évi Vándorgyűlésén életműdíjat adományozott Csath Magdolna egyetemi tanárnak, a Köz-Gazdaság állandó szerzőjének, és a Fejlődésgazdaságtan Szakosztály gyakori vendégének. Az életműdíj méltatása során Pleschinger Gyula, az MKT elnöke kiemelte, hogy Professzor Asszony munkásságával, írásaival és előadásaival jelentős mértékben emelte az MKT hírnevét. A díjhoz szívből gratulálunk!

Hogyan építsünk egy jobb rendet?

Picasso: Békegalamb, 1949

Nagyhatalmak rivalizálásának korlátozása egy anarchikus világban

Dani Rodrik-Stephen M. Walt: How to Build a Better Order, Limiting Great Power Rivalry in an Anarchic World) Eredetileg megjelent: Foreign Affairs volume 101 number 5 (2022 sept-oct)  page 141-155

A szerzők: Dani Rodrik a Harvard Kenedy School Nemzetközi Politikai Gazdaságtan professzora. Kutatásai során főleg a globalizációt és a gazdasági növekedést és fejlődést vizsgálta. Emellett tagja az Amerikai-Kínai Gazdaságpolitikai Munkacsoportnak is. Stephen M. Walt szintén a Harvard Kenedy School professzora, ám az ő területe a külügy. Számos amerikai egyetemen tart előadásokat, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja.

Olvass tovább

A kreatív ipar Budapesten: egy fejlett gazdaság hangsúlyosnak szánt ágazatának hazai kihívásai és jelenlegi állapota

szerzők: Lits Levente, Mátyás-Péter Tamás, Tósoki Samu Kaplony

Absztrakt:

A kreatív ipar korunkban jelentős átalakulás és ideológiai harc színtere. Tanulmányunkban arra teszünk kísérletet, hogy a tágan értelmezett kreatív ipart és annak egy szeletét, a divatipart elhelyezzük Magyarország és azon belül Budapest társadalom-gazdasági keretein belül, megtalálva helyét és jelenlegi állapotát. Álláspontunk szerint az esztétikai hatalmi és társadalomfejlesztő szerepe miatt a Magyarországon kevéssé elterjedt ipar a felzárkóztatásban, illetve a régióban betölteni kívánt vezető szerephez egyaránt elengedhetetlen. Ennek ellenére kutatásunk során felmerülő fő probléma, a hálozatosodás hiánya, nem teszi lehetővé a növekedést, ami az általunk vizsgált egy évtizedben sem mutatott javulást. Egy szelete a Divatipar, melynek budapesti székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vállalatait vizsgáltuk. Empirikus következtetéseink szerint két elkülöníthető piaccal rendelkezik, amit az általunk készített félig-strukturált mélyinterjúkból annyival egészül ki, hogy mind a hálózatosodás, mind a jövőkép hiánya visszafogja a terület növekedési ütemét. Kutatásunk jelen stádiumában még nem tartunk a fejlesztési lehetőségek ismertetésénel, ehhez az ágazat fejlettségi diagnózisát kell széles bázisra állítani, tanulmányunk során erre törekedtünk.

Olvass tovább

Az oldás és a kötés gazdasági formái – föld és pénz

szerző: Raciborski Eszter

„A legnagyobb és legszebb bölcsesség azonban a városok és települések szervezése – ennek a neve: mértékletesség és igazságosság.”

Szent Péter képe a ravennai San Vitale Bazilika mozaikján, forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Saint_Peter

(Platón: A lakoma)

Az első alkalommal, mikor Vatikánban jártam, láttam meg, hogy a Szent Péter Bazilika kupolájának belső falán ez a mozaikfelirat fut körbe: Tu es Petrus et super hanc petram aedificabo ecclesiam meam / Tibi dabo claves regni caelorum (Te vagy Péter, és én erre a sziklára építem egyházam / Neked adom a mennyek országának kulcsait). A Bazilika előtti téren, ahol jobboldal Pál, baloldal pedig Péter szobra áll, kezeikben tartják jelvényeiket, akként, ahogy a tradíció ábrázolja őket: Pétert két kulccsal, Pált karddal. A két kulcs szimbolikája kapcsán eszembe jutott a gimnáziumi hittanóra, amikor ezt az újszövetségi részt olvastuk, és a kérdésre, hogy milyen kulcsokat ad át itt Jézus Péternek, lelkesen feleltük, hogy a mennyország kapujának kulcsait. A szerzetesnővér, akinek a gyerekhitből kinövő, felnőtthit felé tartó diákokat kellett kísérnie, elmosolyodott: „Igen, így mondjuk a gyerekeknek, de nektek már azt is értenetek kell, hogy mit jelentenek a kulcsok. Az egyik kulcs nyit, a másik kulcs zár. Az egyik kulcs felold, a másik kulcs hozzáköt. Ennek a hatalmát adta Jézus Péter kezébe.” Oldás és kötés hatalma szabadságokat és kötelezettségeket hoz létre, az ezzel az erővel való élés és visszaélés között pedig csak az értékrend szerint húzhatunk határt.

Olvass tovább

A közgazdaságtudomány határai

szerző: Szabó Dorottya

Ókori athéni határkő

Egy korábbi cikkben[1] Jason Furman Elizabeth Popp Berman könyvéről írt véleménye kapcsán került szóba a közgazdászok szerepe a politikai döntéshozásokban. Furman a költség-haszon elemzések szerepét emelte ki, melyek véleménye szerint a módszertani fejlődésnek köszönhetően egyre inkább segítik a gazdaságpolitikai döntések hatásmechanizmusának pontos megértését. Ebben a cikkben arról nem esett szó, hogy az emlegetett költség-haszon elemzések miként képesek megragadni egy adott gazdaságpolitikai intézkedés nyomán felmerülő költségeket és hasznokat, illetve hogy mifélék ezek a költségek és hasznok. Daniel Acland ezeket a kérdéseket fejtegeti tanulmányában.[2]

Olvass tovább

Az űrszektor helyzete az Európai Unióban

Forrás: Europe, We Have a Problem, Rodrigo da Costa, Kris Peeters (2022), Project Syndicate

szerző: Pókász Zoltán

Magyarország képe az űrből, forrás: https://femina.hu/terasz/magyarorszag-nasa-fotok/

Az űrkutatás egyre nagyobb szerepet képvisel a gazdasági versenyképességben és a hadászatban. Ennek ellenére az Európai Unió bizonyos kritikus szektorokban
messze lemaradva kullog az olyan (űr)nagyhatalmak mögött, mint az Egyesült Államok, Kína vagy akár Japán.

Olvass tovább

Az önszerveződő csoportok teljesítményét nem szabad alábecsülni

Lits Benedek és Lits Levente széljegyzetei személyes beszélgetéseikről

Kazimir Malevics: Szuprematizmus, 1915

Egy kutatás keretében kiemelten foglalkozunk Trautmann László vezetésével a budapesti kreatívipar helyzetével. A 2022. július 18-án, hétfőn megjelent Magyar Közlönyben található 2022. évi XIII. törvény, mely a köznyelvben csak KATA-törvényként terjedt el, a kreatív ipart mélyen érintette, szerkezetében átalakítja azt. Ezért a korábbi elemzéseinket, melyek egyrészt az ágazat részeinek empirikus megértésére, másrészt a művészekről alkotott közvélekedés hatásainak elemzésére, harmadrészt a művészek egy-egy alkotásának politikai gazdaságtani nexusainak feltérképezésére, valamint egy elméleti kontextus biztosítására irányultak, mint a kreatívipart támogató szakpolitika későbbi forrásaként, a fent említett törvény kapcsán több érintett szakemberrel folytatott beszélgetéseink összefoglalásaival egészítenénk ki.

Olvass tovább

A rabszolgaság megszüntetése és fejlődési pálya

szerző: Szabó Dorottya

A Django elszabadul című film (rendezte Quentin Tarantino) plakátja forrás: https://www.youtube.com/watch?v=xdOykEJSXIg

A Journal of Economic Perspectives tavaszi számában jelent meg Gavin Wright tanulmánya[1], amiben a szerző az elmúlt 6 évtized tudományos kutatásának feldolgozásával ad képet arról, hogy milyen szerepet játszott a rabszolgatartás az Amerikai Egyesült Államok gazdasági fejlődésében. Bár az Államok történelme során világviszonylatban soha nem tartozott a szegény országok körébe, az 1780-as években széttöredezett és alulfejlett volt, a gazdasági növekedés pedig lényegében stagnált. Az 1860-as évekre az egy főre jutó növekedés évi 1,7%-os volt, amely növekedés megteremtette az Egyesült Államok erőforrásait ahhoz, hogy később képes legyen világvezetői pozíciót betölteni a 20. században. A tanulmány központi kérdése, hogy a rabszolgatartás vajon feltétele volt-e a gyors amerikai gazdasági növekedésnek. A kérdés nem csupán történelmileg releváns, és a tanulmány nem csupán ahhoz a régóta tartó vitához kapcsolódik, ami a rabszolgatartás gazdaságtörténeti szerepe körül zajlik, hanem a jelenkor neoliberalizmussal folytatott küzdelmeiben is iránymutató lehet.

Olvass tovább

Előre menekülés a válságban – Startup Buda-Pest ötletverseny a Corvinus-on 8 egyetem 44 hallgatójának részvételével

szerző: Huszák Loretta

A tanév kezdetét megelőző hétvégén került megrendezésre a Startup Buda-Pest Ötletverseny egyetemistáknak, ahol a Budapesttel kapcsolatos üzleti ötletek elindulhattak a megvalósítás útján. A 450.000 forint összdíjazású megmérettetést idén is a Budapesti Corvinus Egyetemen szervezték meg. Az első helyezést a négy egyetem diákjaiból álló BASEMENT, a budapesti pincehelyiségek hasznosítója nyerte meg.

A verseny résztvevői Fotók: Takács Dániel

Olvass tovább